2002 óta ötödjére lesz nyolc méternél magasabb a Duna vízállása Budapesten
A 2013-as árvíz során rekordnak számító 891 cm-en tetőzött a Duna Budapesten, amit a jelenlegi nem fog megdönteni.
2024. szeptember 21-én újból nyolc méter felett tetőzhet a Duna Budapesten. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szeptember 16-án harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el az összes budapesti Duna-szakaszra. Az árvíz nagyobb lesz, mint a tavaly év végi vagy az idén júniusi, de az előrejelzések szerint a 2013-as árvíz vízállását nem fogja elérni. Az elmúlt 22 évben ez lesz az ötödik alkalom, amikor a Duna vízállása meghaladja a 8 métert Budapesten.
A múlt hét vége óta rövid idő alatt többhavi csapadékot zúdított Európára a Boris névre keresztelt ciklon. A ciklon Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában is árvizet okozott, melynek több halálos áldozata is van már. A nagy mennyiségű csapadék több folyónak, így a Dunának és mellékfolyóinak is megemelte a vízszintjét. A Duna Bécsben és Pozsonyban is jelentősen megáradt, a megnövekedett vízmennyiség Budapestet pedig a következő napokban fogja elérni.
A mostani árvíz tetőzése az Országos Vízügyi Főigazgatóság előrejelzése szerint szeptember 21-én 847 cm-es vízállással várható Budapesten.
Ez tehát nem fogja meghaladni az elmúlt évek legnagyobb budapesti árvizének vízállását, ami 2013. június 9-én volt 891 cm-rel.
A centiméterben közölt vízállás-adatok nem a vizek tényleges mélységét mutatják. A vízállások nullpontja mérőállomásonként rögzítve van az adott folyó vagy tó kisvízszintjéhez, ami például a Duna esetében az 1834-es vízállás. Ezt emellett a Balti-tenger adott időpillanatban meghatározott szintjéhez is rögzítik, és mBf-ben adják meg (méter Balti felett). Ezzel a módszerrel küszöbölik a folyószabályozások és a hordalék-felhalmozódás miatti mederváltozásokat. Az adatok között előfordulhat mínusz érték is, ha a rögzített nullpontnál is alacsonyabb vízszintet mértek.
Karácsony Gergely szeptember 16-án, három nappal a másodfokú után, harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el minden budapesti Duna-szakaszon.
Az alsó rakpart a Duna vízállásához mérve 645 cm-nél helyezkedik el, amit már az elsőfokú készültségnél is le kell zárni. Ezt a 620 cm felett várt vízálláskor rendelik el. Ilyenre az elmúlt évben kétszer volt szükség: 2023 december 26. és 30. között 630 cm és 690 cm közötti volt a mért állás, 2024. június 7. és 10. között pedig 621 cm és 645 cm közötti. Másodfokú készültséget 700 cm és 800 cm közötti várt vízállás, harmadfokú készültséget pedig 800 cm-nél magasabb várt vízállásnál rendelnek el.
Az Országos Vízjelző Szolgálat napi vízállás adatai alapján az elmúlt években 2006 volt Budapest legárvizesebb éve, amikor 15 napon át 620 cm-nél magasabb vízszintet mértek. Ebből öt nap volt 620 cm és 700 cm közötti, négy nap 700 cm és 800 cm közötti, 6 nap pedig 800 cm feletti. A 15-ból 13 nap egy nagyobb, március végi, április eleji áradás alatt volt, amikor a Duna és Tisza vízgyűjtő területén lehullott nagy mennyiségű hó hirtelen elolvadt, árvizet okozva mindkét folyónál.
2002-ben 12 árvizes nap volt Budapesten, ebből 7 nap augusztus közepén volt. A mostanihoz hasonlóan egy ciklon miatt hatalmas mennyiségű, többhavi csapadékmennyiség esett le a Duna vízgyűjtő területén. Az áradás augusztus 19-én 848 cm-rel tetőzött Budapesten.
2013. június 5. és 15. között 11 napon át árvíz volt Budapesten, ami az elmúlt 22 évben a legmagasabb vízállású árvíz volt Budapesten. A 2013-as, több Közép-Európai országot érintő áradások a közelmúlt egyik legsúlyosabb áradásaként maradt fent.
A 2014 és 2022 közötti közel tíz évben viszont nem volt olyan nap, amikor a 620 cm-es határt elérte volna a Duna vízállása Budapesten. Két évvel ezelőtt éppen a jelenlegi helyzet ellenkezője volt jellemző, amikor a Duna több mérőpontján is az azt megelőző húsz év legalacsonyabb vízállását mérték.
Szabó Krisztián
Címlapfotó: a szerző felvétele
