24 órából három hónap lett Trumpnál, de ez is kevés lehet az ukrajnai béketeremtéshez

Donald Trump bár elnök lett, nem jött el 24 óra alatt a béke Ukrajnában. Többen is úgy gondolják, többek között a Trump-közeli béketervezők is, hogy a konfliktus egyszerűen lezárható lenne azzal, ha Oroszország területeket kapna Kelet-Ukrajnában. Az általunk kérdezett szakértők szerint azonban a háború nem elsősorban területi kérdésekről, és végképp nem az orosz ajkú lakosság védelméről szól, így Putyin számára aligha lenne elfogadható egy ilyen békejavaslat.

Egy decemberben készült felmérés szerint mostanra az ukrán közvélemény közel fele már kész lenne elfogadni a háború egy olyan rendezését, ahol Ukrajna megszállt dél-keleti része gyakorlatilag orosz uralom alatt marad, amennyiben Ukrajna (a kijevi kormány által jelenleg ellenőrzött határok között) NATO-taggá válik. Az elmúlt hónapokban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is többször beszélt arról, hogy ha Ukrajna megfelelő biztonsági garanciákat kap, akkor elfogadható megoldás lenne a tűzszünet bevezetése a mostani frontvonalak mentén – ez ellentétben áll a korábban hangoztatott ukrán állásponttal, ami a 2014 előtti határok visszaállítását, az orosz csapatok kiűzését célozta az összes megszállt területről.

Hasonló elképzeléseket tartalmaznak az eddig nyilvánosságra került amerikai tervek: az időközben újraválasztott Donald Trump és az általa kijelölt külpolitikai vezetők, például Keith Kellog nemzetbiztonsági tanácsadó olyan terveket lebegtetnek, ahol Ukrajna lemond egyes – a Kreml narratívája szerint oroszok lakta – területeiről, cserébe olyan, az Egyesült Államok és a nyugati katonai blokk által biztosított garanciákért, amelyek védelmet nyújtanának egy jövőbeli katonai agresszióval szemben.

Csakhogy egy ilyen megállapodást a Kreml aligha értékelne győzelemnek.

Az Átlátszónak nyilatkozó szakértők, Pavel Havlíček, a csehországi Association for International Affairs és Takácsy Dorka, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy kutatója elmondták: tévedés az ukrajnai háborút a területi határok szempontjából értelmezni, hiszen a konfliktus alapja nem egy területi vita. A háború valójában az ukrán állam, illetve a tágabb kelet-európai régió – orosz értelmezés szerint Oroszország érdekszférája – szuverenitásáról szól.

Videónkból kiderül, miért nem lehet a konfliktust egyszerűen új határokkal vagy a front befagyasztásával lezárni, s hogy miért egyre nehezebb befejezni az egyre inkább elhúzódó háborút.

Szöveg: Zubor Zalán — Videó: Bodoky Bence

Source