A blokádtól épp szabadul, de továbbra is bármikor robbanhat Hegyi-Karabah
Két hónap után újra bejuthatnak a segélyszállítmányok a humanitárius katasztrófával fenyegetett Hegyi-Karabahba, a katonai feszültség viszont nő a régióban, melynek helyzetét 35 éve nem sikerül rendezni.
„A konfliktus nagyon régi eredetű. Ahogy nem volt hozzá egyszerű megoldás 1988-ban, úgy ma sincs” – mondta Mihail Gorbacsov 2021-ben.
A Szovjetunió utolsó főtitkára azóta meghalt, szavai azonban aktuálisak, ugyanis az exszovjet térség legrégebbi – Hegyi-Karabahban zajló – konfliktusa 35 évvel a kirobbanása után nemhogy csillapodna, ellenkezőleg, újra fokozódik.
Háborúk: voltak
Hegyi-Karabah elzárt, hegyvidéki terület a Kis-Kaukázusban. A szovjet időkben Azerbajdzsán tagköztársasághoz tartozott, és az etnikai feszültségek enyhítése miatt autonóm státusszal rendelkezett. 1988-ban a helyiek népszavazással az Örmény Szovjet Szocialista Köztársasághoz való csatlakozás mellett döntöttek, ám az azeriek illegitimnek minősítették a referendumot, így fegyveres összetűzések kezdődtek.
Miután a Szovjetunió összeomlott, Azerbajdzsán pedig elvette Hegyi-Karabah autonóm státuszát, 1992-ben kitört az első háború. Az örmények által támogatott szeparatisták elfoglalták Hegyi-Karabahot és hét környező, főleg azeriek által lakott körzetet. Az 1994-ig tartó harcokban 30 ezer ember halt meg. A tűzszüneti megállapodás után Hegyi-Karabah de iure ugyan Azerbajdzsán része maradt, de facto azonban az örmények fennhatósága érvényesült fölötte.
Az elkövetkező 26 évben is voltak kisebb fegyveres összetűzések, 2016-ban négy napig intenzív harcok dúltak, a helyzet azonban csak 2020-ban eszkalálódott újabb háborúvá. A 44 napig tartó, 6 ezer ember életét követelő hadműveletben Azerbajdzsán visszafoglalta Hegyi-Karabah területének harmadát és a környező hét körzetet. A tűzszüneti megállapodás alapján orosz békefenntartók érkeztek a térségbe, az ő feladatuk lett a régiót Örményországgal összekötő egyetlen út, a Lacini-folyosó ellenőrzése is.
Blokádok: vannak
Ahogy az első háború után, a felek ezúttal sem kötöttek békét, csak tűzszünetet. 2021-ben a régióban még mindig befolyásos Oroszország közvetítésével kezdődtek a békét előkészítő tárgyalások. Nem sokkal később változtak az oroszok prioritásai, miután megtámadták Ukrajnát. A diplomáciai űrt megérezve az Európai Unió és az Egyesült Államok is elkezdett közvetíteni a felek között, tényleges eredményeket azonban nem tudtak elérni.
A legkényesebb kérdés a Hegyi-Karabahban élő 120 ezer örmény nemzetiségű ember sorsa, biztonságukból és autonómiájukból ugyanis nem akarna engedni az örmény kormány. Ezért cserébe még azt is hajlandó lenne elismerni Örményország, hogy Hegyi-Karabah Azerbajdzsán része.
Az örmények nem ok nélkül aggódnak, mivel a térségben szintén aktív törökök támogatta Azerbajdzsán alapvetően Hegyi-Karabahot akarja, de lehetőleg az ott élő örmények nélkül. Ezt bizonyítja, hogy a régió elszigetelésével hónapok óta igyekszik a helyiek életét a lehető legkényelmetlenebbé tenni.
Oroszország ukrajnai háborúját látva Azerbajdzsán felbátorodott, és jóváhagyta, hogy 2022 decemberében magukat környezetvédelmi aktivistáknak valló azeriek lezárják a Lacini-folyosót. A blokáddal jelentősen korlátozták Hegyi-Karabah ellátását, ugyanis csak meghatározott járműveket engedtek át az úton.
2023 áprilisában határellenőrző pontot létesítettek az azeriek, júliusban pedig egy incidens után teljesen lezárták az átkelőt. Innentől csak a Nemzetközi Vöröskereszt betegeket szállító járműveit engedték át, semmilyen termék sem érkezhetett Örményország felől. Az azeri hatóságok indoklása szerint az örmény fegyvercsempészet megakadályozása miatt döntöttek így, a humanitárius szállítmányokra pedig az azeri Agdam város felőli utat javasolták.
Ezen az úton július 18-a óta szintén blokád van, amelyet örmény tüntetők építettek. Az Aszkeran (azeri nyelven Asgaran) városában felállított betonkockákkal a demonstrálók az azeri befolyásszerzést akarták megakadályozni. Szerintük az azeriek segélyszállítmányait nem szabad elfogadni, mert azok az etnikai tisztogatásnak, Hegyi-Karabah bekebelezésének az eszközei. A blokád mellett a régió kormánya is kiállt. Ilham Aliyev azeri elnök szerint viszont a felállítása pont azt bizonyítja, hogy Hegyi-Karabah nincs azeri blokád alatt, hiszen a helyiek elutasítják a szállítmányaikat.
Megoldások: lesznek?
A nyár végére kritikussá vált a helyzet Hegyi-Karabahban. A boltok polcai kiürültek, a benzin elfogyott, gyógyszerekből is hiány alakult ki. A régió ombudsmanja saját adataira hivatkozva azt mondta a CNN-nek, a vetélések száma például megnégyszereződött. Luis Moreno Ocampo, a Nemzetközi Büntetőbíróság egykori ügyésze azt írta a Twitteren, az azeriek népirtást követnek el a helyiekkel szemben. Ezen az állásponton volt Hegyi-Karabah elnöke és az örmény miniszterelnök is, Azerbajdzsán viszont alaptalannak és rendkívül veszélyesnek nevezte a feltételezést.
A hegyi-karabahi és az azeri kormány végül szeptember 10-én jelentette be, hogy megnyitja a blokád alá vont két utat. A megegyezés értelmében az örmény szeparatisták engedélyezték, hogy Agdam felől orosz áruk érkezzenek Hegyi-Karabahba, míg az azeriek vállalták, hogy újra átengedik a folyosón az orosz békefenntartók és a Nemzetközi Vöröskereszt szállítmányait.
A megállapodás hírét gyorsan beárnyékolta, hogy Azerbajdzsán még aznap bejelentette: az éjszaka folyamán örmény egyenruhások lőttek a katonáira, és ezt megtorló intézkedésekkel viszonozta. Örményország tagadta az incidenst.
Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök szombaton több vezető külföldi politikusnak is elmondta telefonon, hogy a határon nő a feszültség, az azeri hadsereg pedig mozgósít Hegyi-Karabah körül. Azerbajdzsán előbb elutasította ezt, majd ugyanezzel vádolta Örményországot.
A feszült helyzetet eszkalálta, hogy szombaton új elnököt választott Hegyi-Karabah parlamentje. A korábban a régió biztonsági szolgálatát vezető katonatiszt, Samvel Sakramanjan lett az új elnök, aki rögtön közvetlen tárgyalásokat sürgetett az azeriekkel, miközben az Örményország felé vezető közlekedési folyosó visszaállítását is követelte.
Az azeri külügyminisztérium illegálisnak minősítette a parlamenti szavazást, az új vezetést pedig „szeparatista bábkormánynak” nevezte. Szerintük egyetlen út vezet a régió békéjének és stabilitásának biztosításához, ez az örmény fegyveres erők kivonulása Hegyi-Karabahból. Az elnökválasztás módját Törökország és Ukrajna is elítélte, de az Egyesült Államok és az Európai Unió sem fogadta el a szavazás eredményét.
Gorbacsov 2021-ben azt mondta, a hegyi-karabahi konfliktust úgy kell megoldani, hogy annak győztese és vesztese se legyen. Habár a feleknek és közvetítő partnereiknek címzett feladat nem változott, az ma nehezebbnek tűnik, mint két éve.
