A képrombolással (az ellenreformáció hatására) megkezdődött a németalföldi szabadságharc és polgári forradalom. (458 éve)
A "bálványromboló" mozgalom vezetői prédikátorok voltak, akiket fegyveres kíséret vett körül. Több száz katolikus templom és kolostor lett a képrombolás áldozata. A németalföldi nemesek és protestánsok spanyol uralom elleni harcában összekapcsolódtak a politikai és a vallási kérdések, mivel II. Fülöp fel akarta számolni a rendi kiváltságokat és kiirtani az egyre jobban terjedő kálvinizmust. Németalföld (a mai Belgium, Luxemburg és Hollandia területe) a XVI. század első felében 17 rendi autonómiá [...]
A "bálványromboló" mozgalom vezetői prédikátorok voltak, akiket fegyveres kíséret vett körül. Több száz katolikus templom és kolostor lett a képrombolás áldozata. A németalföldi nemesek és protestánsok spanyol uralom elleni harcában összekapcsolódtak a politikai és a vallási kérdések, mivel II. Fülöp fel akarta számolni a rendi kiváltságokat és kiirtani az egyre jobban terjedő kálvinizmust. Németalföld (a mai Belgium, Luxemburg és Hollandia területe) a XVI. század első felében 17 rendi autonómiával rendelkező tartományból állt, amelyek a belügyek intézésében önállóak voltak. 1566-ban a spanyol eretnekrendelet felfüggesztését kérvényezték eredménytelenül, így a németalföldi nemesség megelégelte II. Fülöp abszolutisztikus, központosított uralmát. Az elégedetlenség már felkelésekben nyilvánult meg. A flandriai textilipar vidéki településein megkezdődött a képrombolás, amely átterjedt Gentre, Antwerpenre és az északi tartományokra is
