A Nemzetközi Méterbizottság kiosztotta a méter és a kilogramm etalonokat a méterrendszert bevezető államoknak. (135 éve)
Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat. Magyarországnak a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú súlymérték jutott. Ezeket 1891-ben nyilvánították törvényes alapmértékké hazánkban. A méterrendszerre való áttérésre vonatkozó javaslatot azonban már jóval előbb, 1874. januárjában nyújtották be a magyar képviselőházban, s az már az év április 20-án tör [...]
Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat.
Magyarországnak a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú súlymérték jutott. Ezeket 1891-ben nyilvánították törvényes alapmértékké hazánkban. A méterrendszerre való áttérésre vonatkozó javaslatot azonban már jóval előbb, 1874. januárjában nyújtották be a magyar képviselőházban, s az már az év április 20-án törvényerőre emelkedett. A törvény rendelkezéseit 1876. január 1-jével léptették életbe. A méterrendszert egyes európai országokban akkor már alkalmazták. A métert a francia Tudományos Akadémia 1792-ben tette meg nemzetközi hosszmértékegységként, és az a Föld délkörének negyvenmilliomod részét jelentette. A gyakorlati fokméréseket a franciaországi Dunkerque és a spanyolországi Barcelona között végezték. A méter előtt a hosszúságot az emberi testrészekhez kapcsolódó fogalmakkal (lépés, láb, arasz, könyök, hüvelyk) határozták meg. Az 1875-ben Párizsban kötött első méter-egyezményt 18 ország írta alá, és vállalta a méterrendszer bevezetését. Az Egyesült Államok és Anglia nem csatlakozott az egyezményhez.
