Az akkugyárak ütőkártyaként használhatók, ha az EU-val szabadkereskedelmi megállapodást akarnánk kikényszeríteni
Orbán szabadkereskedelmet szeretne, de tudja, hogy tragédia lenne, ha Nickelsdorfnál megállítanák a kamionokat. Az állam nem a saját pénzét költi, hanem a miénket, de hajlamosak vagyunk elfelejteni. Infláció, kamatok, Huxit-alku, bivalyok. Szabó László közgazdász, a Hold Alapkezelő társaalapítója beszél.
- Nem az az EU-tagságunk központi kérdése, hogy kapunk-e pénzt, hanem hogy elfogadjuk-e az európai jogrendet.
- Az energiaárak elvitték a GDP tizedét.
- Lesz egyszámjegyű infláció, de nem azért, mert leszorítja a kormány.
- Nyugtalanító trend: az állam egyre többet vesz el a gazdaság szereplőitől, hogy saját preferenciái szerint újraossza.
- Beszélgetés Szabó Lászlóval, a Hold Alapkezelő társalapítójával.
- Az interjú podcast formájában már megjelent, tehát meghallgatható, az alábbiakban a szerkesztett szöveget közöljük.
Az infláció Európa-csúcson, a fogyasztás esik, a költségvetés helyzete – EU-támogatások nélkül, elmaradó bevételekkel, a magas energiaárak miatt erősen deficites külkereskedelmi mérleggel – elég ingatag, a kormány újabb és újabb intézkedésekkel próbál bevételekhez jutni és spórolni: költségfaragások és különadók után nyár elején váratlan intézkedéssel előírta, hogy a befektetési alapoknak milyen arányban kell állampapírokat vásárolniuk az ügyfeleik pénzén.
Ez elég nagy felzúdulást okozott a befektetőknél, hiszen állampapírt eddig is vehetett akárki (sőt, magánszemélyek még kedvezőbb kamatozásút, mint amilyet az alapok vehetnek), és vásároltak bele az alapok és magánszemélyek is rendesen. Szabó László szerint a júniusi intézkedés célja, hogy a elterelje az intézményi befektetőket az MNB pénzintézetek számára elérhető egynapos betétjétől, amelynek a kamatát a forint drámai gyengülése miatt tavaly ősszel 18 százalékra emelték, majd májusban 17, júniusban pedig 16 százalékra csökkentették. De így is jóval kedvezőbb a közületek számára elérhető állampapírok, diszkont kincstárjegyek hozamánál.
Nem a kamat magas, hanem az infláció
A magyar költségvetés ugyan nem áll túl jól, de nagy baj még nincsen – mondta Szabó. Ezért sem tűnik indokoltnak, hogy a kormány ilyen mértékben kezdjen belenyúlkálni a gazdaságba. Nagyon kicsi nyereséget hoznak ezek a belenyúlások rövidtávon, viszonylag komoly kárt okoznak hosszabb távon a befektetői bizalom szempontjából.
A 16 százalékos MNB-betéti kamat illetve a Bónusz Magyar Állampapír aktuális, 15,9 százalékos kamata sokkal nagyobb hozamot kínál, mint bármelyik EU-tagország állampapírja. Ez azt jelenti, hogy nagyon nagy költséggel finanszírozható most a magyar költségvetés.
Szabó László szerint azonban egyáltalán nem magas a 16 százalék körüli kamat. Csak a korábbi, nullát közelítő kamatszintekhez képest tűnik magasnak, valójában még mindig alacsony. Mert az infláció sokkal magasabb. Júniusban még 21 százalék felett volt. A legkedvezőbb kamatozású állampapírok reálkamata is negatív, tehát az inflációnál kisebb a hozam. Az intézményi állampapírok 2017 óta negatív reálkamaton forognak.
