Az internet jövőjéről szól a Google-per
Elkezdődött az amerikai kormány és a Google pere, amelynek az a fő kérdése, hogy törvénytelen eszközökkel vált-e a keresőpiac domináns szereplőjévé a techóriás. Ha a Google veszít, akár a feldarabolását is elrendelheti a bíróság.
A héten egy washingtoni bíróságon elindult egy per, amit talán nem túlzás előre a 21. századi gazdaságtörténet egyik legfontosabb tárgyalásának nevezni: az amerikai kormány trösztellenes eljárást kezdeményezett a Google ellen, és ha nyer, az a világ egyik legbefolyásosabb cégének a feldarabolásával is járhat. A kormány úgy látja, a Google illegális eszközökkel, a piaci erejét használva monopóliumot épített ki a keresőmotorok piacán, amivel megkárosítja a fogyasztóit, verseny hiányában ugyanis azok egyre kevésbé dönthetnek úgy, hogy inkább egy másik szolgáltatást használnak. A Google határozottan visszautasítja a vádakat, és állítja, azért guglizik az internetezők 90 százaléka – ahelyett, hogy bingezne vagy duckduckgózna, mert a Google nyújta a legjobb szolgáltatást. Abban pedig, hogy a cég dollármilliárdokat fizet azért, hogy szinte minden telefonon gyárilag rajta legyen a Google, nincs semmi illegális.
A per nagy kérdése: az amerikai jogrendszer alkalmas-e arra, hogy kordában tartsa a mindennapi életünkre egyre nagyobb hatással lévő, egyre nagyobb hatalommal bíró technológiai óriáscégek növekedését? Az utolsó ilyen pert az amerikai kormány a Microsoft ellen indította 25 évvel ezelőtt – és nyert. Az akkor olyan változásokat indított el az IT-piacon, amik többek között lehetővé tették a Google fölemelkedését. Viszont egyáltalán nem garantált, hogy most is sikerül meggyőzni a bíróságot.
Illegális sikerek
A szeptember 12-én indult trösztellenes per története közel három évvel korábban kezdődött, az amerikai kormány igazságügyi minisztériuma még 2020 decemberében, a Trump-kormány utolsó hónapjaiban nyújtotta be keresetét a Google ellen. Ennek lényege a következő:
a Google azért válhatott a keresőpiac domináns szereplőjévé, mert dollártízmilliárdokat fizet mobiltelefon- és okoseszköz-gyártó cégeknek, hogy a keresőjét építsék be alapértelmezetként az eszközeikbe. A cég évi 12 milliárd dollárt fizet az Apple-nek, hogy az Iphone-ok is Google-keresősávval kerüljenek ki a dobozukból, és hasonló összegeket perkál le a Samsungnak, a Verizonnak, a Mozillának meg még egy rakás vállalatnak. Sőt, van partnercég, amellyel olyan megállapodást kötött, hogy a Google pénzéért cserébe a telefongyártók ne is tegyék föl gépeikre a versenytársak alkalmazását. A kereset szerint a cég így éri el, hogy az amerikaiak 90 százaléka a Google-t használja, és az arányok valószínűleg hasonlóak az internethasználó világ egészére nézve is.
