Ebből a slamasztikából nem lesz könnyű kimásznia Trumpnak

• Donald Trumpnak nehéz dolga lesz a washingtoni bíróság előtt.
• Az esküdteket a város lakói közül választják, akik 92,15 százaléka Joe Bidenre szavazott.
• Az ügyben a január 6-ai zavargókkal különösen szigorú bíró jár majd el.
• Jack Smith különleges ügyész direkt nagyon szűkre szabta vádiratát, csak azokban a pontokban emelt egyelőre vádat, amiket minden kétséget kizárón bizonyítani tud.
• A vádirat alapján bőséggel állnak rendelkezésre bizonyítékok.
• Arra is vannak jelek, hogy a vádiratban Trump összeesküvő társainak nevezettek is együttműködhettek a vádhatósággal.

„Hallja? Még a saját jogásza se állítja, hogy hatalmamban állna!” – fordult Donald J. Trumphoz alelnöke, Mike Pence 2021. január 4-én, két nappal azelőtt, hogy az Egyesült Államok alkotmánya alapján ceremoniális szerepben, az elektori szavazatok összesítése után az amerikai törvényhozás két házának együttes ülésén ki kellett volna hirdetnie a 2020. évi elnökválasztás végeredményét, Joe Biden minden kétséget kizáró és arányaiban is megkérdőjelezhetetlen győzelmét. Az előző év novemberében tartott választások eredménye alapján Joe Biden 306, Donald Trump 232 elektort szerzett. Január 4-ére több tucatnyi bírósági ítélet, lezárt vizsgálat, illetve Trump saját igazságügyi minisztériumának vezetői határozottan kimondták, a választás szabad és tiszta volt, nem történt semmilyen szabálytalanság, ami bármiben is befolyásolta volna az eredményt.

Donald Trump január 4-én az alelnökével, annak kabinetfőnökével és jogtanácsosával tartott találkozóján – amelyen a megbukott elnök egy, Jack Smith különleges ügyész múlt héten nyilvánosságra hozott vádiratában (.pdf) csak 2. számú összeesküvőnek nevezett jogtanácsosa is részt vett – mégis arra próbálta rávenni Pence-t, hogy vagy küldje vissza hét szövetségi állam választott elektorainak listáját az adott államok törvényhozásának, vagy még inkább önhatalműlag utasítsa vissza Biden ezekben az államokban szabályosan megválasztott elektorait, és nyilvánítsa főnökét a választás győztesének. Bár így Pence saját alelnökségét is meghosszabbíthatta volna négy évvel, minden erejével ellenállt a nyomásnak. A felvetésre nem az elnöki hivatal, hanem a Trump személyes szolgálatában álló 2. számú összeesküvőhöz fordulva az iránt érdeklődött, hogy a felvázolt javaslat az elektori listák visszaküldéséről egyáltalán védhető-e jogilag. „Hát, még sose volt tesztelve” – válaszolta az. De Trump megingathatatlan volt. „Nincs ezzel baj, én úgyis a másik javaslatot támogatom” – mondta arra utalva, hogy azt szeretné, ha Pence maga utasítaná vissza Biden elektorait.

Szűkre szabott vádirat

Ez a történet a 92. és 93. pontja Jack Smith különleges ügyész a 2021. január 6-ai – így egymás közt nevezzük nevén – államcsínykísérlet ügyében benyújtott 130 pontos vádiratának, amelyben 121 ponton át sorolja vádjait a bukott elnökkel szemben. Államcsínynek azért csak egymás közt nevezzük a dolgot, mert Smith, a nagy tapasztalatú ügyész, aki a Nemzetközi Büntetőbíróságon indított már eljárást regnáló államfő – Hashim Thaçi koszovói elnök – ellen is, ennél óvatosabb duhaj: Trump ellen végül négy pontban emelt vádat, csupa olyanban, amelyekről kellő mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésére a sikeres büntetőeljáráshoz. Így nem vádolta meg sem zendüléssel – mely vádpont alapján már többeket elítéltek azok közül, akik Smith most benyújtott vádirata alapján Donald Trump felbujtására két nappal a fent idézett beszélgetés után megrohamozták a washingtoni Kapitóliumot –, sem puccskísérlettel.

Ehelyett megvádolta viszont a 2024-es elnökválasztáson újra indulni kívánó Trumpot az amerikai büntetőtörvénykönyv három paragrafusa alapján

• az Egyesült Államok elleni csalásra szőtt, a büntető törvénykönyv alapján öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható összeesküvéssel;
• hivatalos eljárás akadályozására szőtt, a törvények alapján húsz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható összeesküvéssel;
• hivatalos eljárás akadályozásával vagy annak kísérletével;
• mások jogai ellen szőtt, akár tíz év szabadságvesztéssel is sújtható összeesküvéssel.

A második és harmadik vádpont, melyek alapján az amerikai bíróságok már a január 6-ai zavargások több száz résztvevője ellen emeltek vádat, az elektori szavazatok összesítését és a választások végeredményének kihirdetését megakadályozni kívánó zavargások szítására és megszervezésére vonatkozik. Az első vádpont a választások eredményének megváltoztatására szőtt összeesküvésről, a negyedik ennek vonatkozásában a Bidenre szavazó állampolgárok jogainak korlátozásáról szól.

A vádirat alapján Trumpnak hat társa volt az összeesküvésben. Őket Smith nem nevezte meg, de a korabeli sajtótudósítások és az azóta született, szó szerint ezernyi újságcikk alapján nem nehéz az azonosításuk:

• az 1. számú összeesküvő Rudy Giuliani egykori New York-i polgármester, aki koordinálta a Trump légből kapott csalásvádjai alapján indított, kívétel nélkül elbukó kereseteket;
• a 2. számú összeesküvő John Eastman jogász, akinek a fejéből kipattant, hogy hét államban válasszanak Trumpot támogató kamu elektorokat, és gyakoroljanak nyomást Mike Pence alelnökre annak érdekében, hogy fogadja el őket törvényes elektoroknak;
• a 3. számú összeesküvő Sydney Powell ügyvéd, akiről magánbeszélgetéseiben Trump is úgy nyilatkozott, hogy „bolond”;
• a 4. számú összeesküvő Jeffrey Clark, az igazságügyi minisztérium alacsonyabb rangú dolgozója, aki a választások utáni zavaros napokban leginkább azon volt, hogy Trump őt nevezze ki folyamatosan lemondó igazságügyi miniszterei helyére, és ennek érdekében hajlandó lett volna kamu eljárásokra utasítani az igazságügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó ügyészeket, csak hogy hitelt adjon a bukott elnök valótlan vádjainak;
• az 5. számú összeeskövő Kenneth Chesebro ügyvéd, aki kidolgozta a tervet, hogy hogyan lehetne a kamu elektorok megválasztását legitim folyamatnak beállítani;
• a 6. számú összeesküvő Boris Epshteyn, Donald Trump kampánystábjának stratégiai tanácsadója, aki egyrészt a kamu elektorok megválasztásában játszott szerepet, másrészt több szenátorra is nyomást próbált gyakorolni január 6-án annak érdekében, hogy segítsenek megakadályozni a választás végeredményének, Joe Biden győzelmének hivatalos kihirdetését.

Hogy ellenük, bár szerepüket részletesen taglalja vádiratában, Smith miért nem emelt vádat, arról csak találgatások vannak. A két legreálisabb magyarázat hogy

• vagy nem akarta bonyolítani a Trump elleni eljárást, hogy azt lehetőleg még a jövő novemberi választások előtt le lehessen zárni;
• vagy, és erre vannak utalások, az összeesküvők, de legalábbis némelyikük együttműködött vele.

Utóbbi feltételezést erősíti, hogy Rudy Giulianiról tudni, hogy meghallgatták. Smith nyilvánosságra hozott vádiratának gondosan formált mondataiból süt, hogy mindegyik mögött egyelőre nem ismertetett, de nem is titkosított bizonyítékok sora állhat. Például a vádirat 90. pontjából megtudhatjuk, hogy Mike Pence, aki már jelezte, hogy megidézése esetén tanúként a bíróság rendelkezésére áll, átadta Smith munkatársainak korabeli feljegyzéseit a Trumppal folytatott megbeszéléseiről.

Smith vádirata amúgy azért tudott ilyen tömör maradni, mert mind a négy vádpontot ugyanazokra a vádirat 8-123. pontjában felsorolt tényekre alapozza, így a második-negyedik vádpont esetén csak az első vádpontban kifejtettekre utal vissza. Ebben a 117 pontban Smith részletesen bemutatja, hogy Trump – akinek ugyan Smith szerint is alkotmányos joga hazudni – a választás elcsalásáról szóló hamis vádjaival hogyan teremtette meg a felfokozott hangulatot, hogyan próbálta törvénytelenül befolyásolni a hatóságokat, a választásokat lebonyolító tagállami intézményeket, az Egyesült Államok törvényhozását és saját alelnökét annak érdekében, hogy megsemmisítsék egy minden korabeli vizsgálat megállapításai szerint szabad és tisztességes választás eredményét. Annak érdekében, hogy a valódi győztes, Joe Biden helyett őt nyilvánítsák győztesnek, és így hatalomban maradhasson.

Tudta, hogy hazudik, de csak azért is hazudott

Ennek részeként felidézi, hogyan terjesztett Trump hazugságokat arról, hogy

• Georgiában tízezernél is több halott szavazott, hiába tájékoztatták őt ennek ellenkezőjéről a helyi hatóságok;
• hogyan terjesztette azt, hogy Pennsylvania államban 205 ezerrel több szavazatot adtak le, mint ahány regisztrált szavazó volt, bár saját igazságügyi minisztere tájékoztatta ennek ellenkezőjéről;
• hogyan kevertek gyanús szavazatokat a leadott szavazatok közé, bár saját igazságügyi minisztere mellett michigani republikánus szövetségesei is ennek ellenkezőjéről tájékoztatták – utóbbiak nyilvánosan is kiállva a számukra amúgy kedvezőtlenül alakult szavazás tisztasága mellett;
• hogyan hazudta azt, hogy Nevadában több tízezernyi szavazatot másítottak meg, bár ezt a vádat korábban egy helyi bíróság kivizsgálta és elutasította;
• Arizonában több mint harmincezer szavazatot szavazásra nem jogosult, amerikai állampolgársággal nem rendelkező személyek adtak le, bár ezt korábban az állam több, amúgy Trumpot szenvedélyesen támogató republikánus vezetője is cáfolta, és még saját kampányfőnöke is elmagyarázta neki, hogy úgy, ahogy van, hülyeség;
• a szavazógépek a Trumpra leadott szavazatokat Bidenre leadottakra választották, bár saját igazságügyi minisztere magyarázta meg neki, hogy ez nem igaz, a gépeket több alkalommal is megvizsgálták, és megállapították, hogy jól működnek.

Utóbbival kapcsolatban a vádirat megjegyzi, hogy a Belbiztonsági Minisztérium Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-védelmi Ügynökségének Trump által kinevezett vezetője nyilvánosan is közölte, a számítógép alapú választási csalásról szóló vádak alaptalanok – mire Trump kirúgta.

Trump vádjai hamisak voltak, és Trump tudta, hogy a vádjai hamisak, állapítja meg a vádirat négy különböző helyen konkrétan, és még vagy két tucat alkalommal más megfogalmazásban is. Ahogy azt is többszörösen bizonyítja, hogy vádjai hamisságáról Trumpot saját kormányának tagjai, saját kampánya tanácsadói, a Fehér Ház jogtanácsosai, valamint az érintett szövetségi államok hatóságai és amúgy republikánus, Trumpot támogató tisztviselői többször is részletesen tájékoztatták. „A vádlott mégis megismételte és széles körben terjesztette ezeket, hogy a tudottan hamis állításokat legitimnek beállítván, a bizalmatlanság és a düh feszült légkörét megteremtvén aláássa a választások lebonyolításába vetett közbiztalmat”; a szavazatok összesítésének és hitelesítésének megakadályozását célzó összeesküvése pedig az így megingott közbizalomra épült, írta vádiratában Smith.

Bár Smith a január 6-án kirobbant zavargások ügyében nem emelt vádat Trump ellen, a jövőben amiatt is emelhet. Erre utal legalábbis, hogy már ebben a vádiratban többször utal rá, hogy január 6-án Trump buzdítására érkezett Washingtonba több ezer híve, akik az ő buzdítására indultak neki a Kapitólium épületének, és akik eleve azért voltak abban az idegállapotban, amiben, mert Donald Trump a választások óta folyamatosan és maga által is tudottan hazug vádakkal ingatta meg bizalmukat a választások tisztaságában.

Ellenséges közegben

Smith ezt a vádiratot az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban terjesztette bíróság elé. Korábban, a titkos iratok kezelése ügyében beterjesztett vádiratát a jogfennhatósági problémák elkerülése végett Floridában terjesztette elő, ahol az ügyben egy Trumppal szimpatizáló, korábban egy ügyben a felsőbb bíróságok szerint részrehajlón Trump javára döntő bíró tárgyalhatja. Washington kevésbé kedvező terep Trumpnak. Egyrészt a fővárosban a választók 92,15 százaléka szavazott Joe Bidenre, és csupán 5,4 százalékuk Donald Trumpra, úgyhogy nehéz lesz akár csak egy olyan esküdtet találniuk a bukott elnök ügyvédeinek, aki a támogatója lenne.

Másrészt az ügy Tanya Chutkan bíróhoz került, aki a szigorúbbak közé tartozott a kapitóliumi zavargók ellen lefolytatott eljárásokban, így gyanítható, hogy kevésbé lesz nyitott Trump és ügyvédei időhúzó taktikázására. Így bár az amerikai büntetőeljárásokban a vádhatóságnak minden kétséget kizárón kell bizonyítania a vádlott bűnösségét, az előjelek korántsem kedvezők Trump számára. A tapasztalt és a politikai körülményekre szemmel láthatóan fittyet hányó Jack Smith ügyész eleve csak azokban a pontokban terjesztette elő vádját, amelyekre bőséges bizonyíték áll rendelkezésére, és amit egy Trumppal nem szimpatizáló város lakóiból választott esküdtszéknek egy a január 6-ai eseményeket szigorúan megítélő bíró előtt adhat elő.

Donald Trump büntetőperének időpontjára Jack Smith augusztus 10-én tett javaslatot, ő azt szeretné, ha már 2024. január 2-án elkezdődne a tárgyalás.