Ezekért az ügyekért kerülhetett fel Rogán Antal az amerikaiak szankciós listájára
Letelepedési kötvény, propagandagyár, családi üzletek - a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének korrupciógyanús esetei, amelyekről lapunk is beszámolt.
Január 7-én robbant a hír, hogy Rogán Antalt szankciós listára tette az Egyesült Államok. A lépés a 13818-as elnöki rendelet alapján történt, amely világszerte az emberi jogi visszaélések és a korrupció elkövetőit célozza. Az amerikaiak sajtóközleménye szerint Rogán olyan korrupciós hálózatot épített ki Magyarországon, amelynek célja, hogy stratégiai szektorokat irányítson, és azok bevételeit saját magának és politikai szövetségeseinek juttassa. Összegyűjtöttünk néhány esetet, amelyek jól példázzák, mire gondolhattak az amerikaiak.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője keddtől szerepel az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek Listáján (SDN-lista). Erre a listárra azok a személyek, cégek és szervezetek kerülnek fel, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. Ennek következményeként az Egyesült Államok területén vagy amerikai személyek birtokában lévő összes Rogán Antalhoz köthető vagyon zárolásra került. A listán szereplőkkel tilos üzletelni az Egyesült Államokban.
David Pressman amerikai nagykövet sajtótájékozatót tartott ezzel kapcsolatban, ahol a 444.hu szerint többek között elmondta, hogy
„a magas rangú magyar kormányzati tisztviselők túl sokáig használták hatalmi pozíciójukat önmaguk és családjuk gazdagítására, jelentős forrásokat mozgattak így privát számlákra. Rogán ennek a korrupciós rendszernek az elsődleges tervezője, megvalósítója és haszonélvezője.”
Megpróbáltuk összeszedni, hogy mire utalhatott a nagykövet, és hogy milyen ügyek vezethettek ahhoz, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője felkerült a szankciós listára.
Helikopterrel a lagziba
Rogán Antal egyik legemlékezetesebb ügye egy helikopterhez köthető. A Népszabadság írta meg ugyanis 2016-ban, hogy Rogán és családja helikopterrel ment egy Szabolcs megyei lakodalomba. Ez óránként negyedmillió forintba kerülhetett a politikusnak, aki először tagadta az utat a lapnak, majd amikor képeket mutattak neki bizonyítékul, már nem válaszolt.
Végül a helikoptert üzemeltető cég vezetője sietett Rogán segítségére. Azt nyilatkozták, hogy ők ajánlották fel Rogán Cecíliának (Rogán akkori feleségének) az utazást, akinek cégével barterszerződést kötöttek.
Az érintett cég, a Fly-Coop Kft. azóta is jól működik: szeptemberben írtuk meg, hogy a honvédség nettó 104 millió forint keretösszegért bérel tőlük repülőgépeket ejtőernyős kiképzéshez. Az esetről beszámoló Népszabadság kevésbé volt szerencsés: a lapot a kormányhoz közel álló tulajdonos ezután egyik napról a másikra bezárta.
Letelepedési kötvény-biznisz
Az elmúlt évek egyik legnagyobb botránya azonban mégsem a helikopterezés, hanem a letelepedési kötvény-biznisz volt, amely szintén köthető Rogán Antalhoz.
A letelepedési kötvény lényege az volt, hogy a megvásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban.
A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehetett tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősültek. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták.
A letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását Rogán Antal kezdeményezte az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben.
A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd irodája szövegezte meg, amely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. szintén köthető volt Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé volt.
A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben azóta sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt.
A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program
„összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”.
Az aranyat érő találmány
Rogán Antal két társával, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával közösen 2015. május 29-én jegyzett be egy elektronikus-aláírási technológiát. A találmányt 2016-ban házon belül rövid időre továbbadták: mindhárman eladták jogosultságukat a Pozsgai Petra tulajdonában lévő MobilSign Kft.-nek. A találmány után 2023-ban Rogán Antal 204 millió, 2022-ben 288 millió találmány hasznosítási díjat kapott a cégtől.
A miniszter korábbi partnerei a Profitrade Kft.-n keresztül komoly uniós támogatást vettek fel egy hasonló aláírás-hitelesítő rendszer kifejlesztésére. Az OLAF ezt a 256,8 milliós megállapodást és a cég három másik szerződését is vizsgálta, majd különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával a NAV-nál is elindult a nyomozás.
Rogán Cecília rejtélyes milliói
Rogán Antal második feleségének a válás után sem kell(ett) panaszkodnia, hiszen rengeteg bevétele van. Az egyik forrás a Sarka Katalinnal közös cége, a Top News Hungary Kft., amely minden évben milliókat hoz a konyhára. A 2018-ban alapított médiavállalkozás 2020-ban 679 millió árbevételt ért el, majd ez 2021-ben 1,5 milliárdra dagadt.
Ekkor a tulajdonosok az adózott eredményből 1,3 milliárd forint osztalékot vettek ki.
A cég sikere azóta is töretlen: 2022 1,5, 2023-ban pedig 1,2 milliárd volt a forgalma, míg a nyereség 1,3 és 1,1 milliárd.
Azt viszont, hogy mi áll a siker mögött, nem tudni pontosan. A Gemius adatai alapján 2022 áprilisában 176 502 ember látogatott el a twn.hu portálra, ami napi átlagban 5866 egyedi látogatót jelent. Viszonyításképp, a Blikk.hu ugyanabban a hónapban 3 461 812 egyedi látogatót vonzott, ami napra lebontva 115 393 olvasó.
Az oldalon ugyanakkor feltűntek a kormány különböző kisfilmjei, amelyekért a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felel, és az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. hirdetései is megjelentek. Ennek a cégnek a tulajdonosi jogait pedig szintén a Miniszterelnöki Kabinetiroda gyakorolta.
Állami támogatások, hitel a családnak
„Többszáz hektárnyi móringot villanthat Obrusánszki Barbara” – írtuk meg 2021 elején, miután a miniszterelnöki hivatal vezetője újranősült. Rogán Antal új neje és annak szülei – két további társukkal – még az esküvő előtt, novemberben szerződtek 1022 hektár földbirtok adásvételéről. A dokumentumok szerint a vételár oroszlánrészét a kormányzati irányítás alatt álló Budapest Bank 1,58 milliárdos hitele fedezte volna. Rogán később tagadta, hogy az adásvételre sor került volna.
Majd az is kiderült a cégbíróságon fellelhető dokumentumokból, hogy Rogán apósa mindössze hétszázötvenezer forintért szerezte meg egy nyíregyházi mezőgazdasági szaktanácsadó vállalkozás negyedét, ami nem sokkal korábban 2,232 milliárd forint vissza nem térítendő állami forrást kapott támogatott mezőgazdasági szaktanácsadásra az uniós finanszírozású vidékfejlesztési program keretében.
Hajnal Miklós, a Momentum politikusa cikkünk után bejelentést tett az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalánál.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a propagandagyár
Rogán Antal „koronaékszere” azonban egyértelműen a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH), amit 2014-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy „a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (…), illetve a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok olyan kommunikációs és szervezetfejlesztési tevékenységet végezzenek, amelyek összhangban állnak a kormányzati célokkal.”
Ennek elérésére a kormány kötelezővé tette valamennyi állami intézménynek és cégnek, hogy a kommunikációs beszerzéseiket előzetesen bejelentse jóváhagyásra az NKOH-nak. Ezután az NKOH dönt arról, hogy a szervezetek által igényelt kommunikációs szolgáltatások milyen módon kerüljenek beszerzésre. A folyamat eredménye az lett, hogy a „zsíros falatokat” magához vonta/vonja a hivatal, a politikailag kevésbé érintett ügyeket pedig visszaadja az intézménynek, vesződjönek vele ők.
Mivel a több milliárdos, több évre szóló keretmegállapodásokra csak néhány cég tudott jelentkezni, majd referencia híján már szinte senki, pár év alatt eljutottunk oda, hogy az állami kommunikációs és rendezvényszervezési megrendelések nagy része egyetlen kormányközeli cégcsoportnál, Balásy Gyula cégeinél landol, miközben teljes mértékben átláthatatlanná vált az, hogy konkrétan miért és mennyit fizet az NKOH.
És hogy mi minden főtt ki eddig Rogánék konyhájában? A kormány hosszú évek óta tartó propagandája a kék plakátokon át a reklámfilmekig, amelyeknek jelentős szerepe volt abban, hogy a Fidesz újra meg újra megnyerje a választásokat.
Álcivilek a politika szolgálatában
De nemcsak kormánypropagandára jutott az adóforintokból: éveken át támogatta közpénzmilliárdokkal a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványt, amely a befolyt összegek oroszlánrészét egyből továbbosztotta másoknak – jellemzően Fidesz-közeli civilszervezeteknek. A többmilliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg.
Számításaink szerint csak 2018 és 2020 között 57 szervezet 80 különböző címen összesen 6,2 milliárd forint támogatáshoz jutott a BLA-n keresztül. Vagyis egy szervezet átlagosan százmillió forintnál is nagyobb összeghez jutott.
A támogatások címzettjei közül sokan maguk is médiát működtetnek, a kormánybarát médiában szereplő „szakértőik” révén befolyásolják a nyilvánosságot, vagy fiatal értelmiségieket csalogatnak vonzó képzési- és karrierlehetőségekkel.
Már régóta érett a büntetés
A felsoroltak azonban csak töredékei annak a számos ügynek, amelyekbe demokratikusan működő országokban talán már réges rég belebukott volna egy politikus.
Lapunk már 2016-ban készített egy listát azokról a korrupciógyanús ügyekről, amelyek után egy jogállamban Rogán Antal nem maradhatott volna a pozíciójában. Kezdve attól, hogy Rogánnak kétszer is módosítania kellett a 2014 januárjában benyújtott vagyonbevallását, miután kiderült, hogy a rózsadombi Pasa Park lakóparkban lévő tulajdona nagyobb, mint amennyit korábban közzétett, egészen odáig, hogy polgármestersége idején nagyüzemben, évente több tucat ingatlant értékesített az V. kerületi önkormányzat 30 százalékos kedvezménnyel a bérlőknek, többnyire az ő kezdeményezésükre.
Számos ügyletről utóbb kiderült, hogy az új tulajdonos erősen kötődik vagy a kerület vezetéséhez, esetleg Rogán környezetéhez, netán más kapcsolat miatt mondható kormányközelinek, de alvilági kötődés is előfordult.
Nem lesz egyszerű lekerülni a listáról
Ahogy hosszú évek „munkája” kellett ahhoz, hogy Rogán felkerüljön az USA szankciós listájára, a lekerülés sem lesz egyszerű.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának tájékoztatója szerint ugyanis akkor vesznek le valakit a listáról, ha az illető bizonyítja, hogy már nem állnak fel azok a körülmények, amelyek miatt oda került. Ez azonban egy nagyon hosszú folyamat is lehet a HVG szemléje szerint. A döntés ugyanis alapos felülvizsgálaton alapul és egyedileg értékelik.
Az Orbán-kormány ugyanakkor Donald Trump, a hónap végén hivatalba lépő új amerikai elnöktől azt várja, hogy korrigálja a döntést.
A HVG kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal kommentálta az ügyet hogy, „ez a lépés a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja. Január 20. után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket” – fogalmazott Gulyás.
David Pressman nagykövet a sajtótájékoztatón. Fotó: Facebook
David Pressman szerint Rogán propagandistái megpróbálják ezt a döntést pártpolitikainak beállítani vagy a szuverenitás megsértéseként keretezni, pedig erről szó sincs. A távozó nagykövet úgy véli, bárki, aki megvizsgálja a tényeket, ugyanezt a döntést hozná – utalva ezzel az új elnökre. Szerinte ugyanis a Rogán által képviselt rendszerszintű korrupció hatással van Magyarország döntéshozatalára az Egyesült Államok és szövetségeseink biztonságát érintő kérdésekben.
Segíts nekünk megtervezni az évet, töltsd ki ezt a rövid és anonim kérdőívet!
Katus Eszter
Nyitókép: Átlátszó montázs
