Fokozottan védett természetvédelmi területre folyt ki a cement az aszófői betonüzemből

A természetvédelmi területek szomszédságában működő aszófői betonüzemből cementlé folyt ki a védett növényekre, ám a céget ez nem nagyon izgatta. The post Fokozottan védett természetvédelmi területre folyt ki a cement az aszófői betonüzemből first appeared on atlatszo.hu.

Fokozottan védett természetvédelmi területre folyt ki a cement az aszófői betonüzemből

Fokozottan védett természetvédelmi területre folyt ki egy betonüzemből a nedves cement Aszófőnél a Séd-patak völgyében. Az érintett területeken február–március folyamán virágzik a védett téltemető, aminek ebben a völgyben található a legnagyobb magyarországi állománya. A tavaly tavasszal észlelt, 165 méteres „cementfolyóról” a helyiek azonnal értesítették a környezetvédelmi hatóságot. A kormányközeli vállalkozókkal jó kapcsolatot ápoló cég, amely a károkozást elkövette, csak idén márciusban kezdte meg a cement eltávolítását, ráadásul szabálytalanul. 

A furcsa „cementfolyót” még tavaly tavasszal fedezte fel néhány lakos Aszófő természetvédelmi területen, a Séd-völgyben. A Balaton északi partján, a Tihanyi-félsziget lábánál fekvő településen nagy felháborodást váltott ki az eset. A természetkárosításról a lakosok a környezetvédelmi hatóságot és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot is értesítették.

„Jelentős mennyiségű, mesterséges eredetű iszapszennyeződés került országos jelentőségű, fokozottan védett természetvédelmi területre” – állapította meg a Veszprém Megyei Kormányhivatal tavaly nyáron, egy lakossági bejelentésre történt vizsgálat nyomán.

A határozat szerint a 165 méter hosszú, 1 méter széles szennyezés olyan területen történt, amelyen Magyarország legnagyobb téltemető-állománya található. A növénynek általában február végén indul meg a virágzása; a közvélekedés szerint a sárga virágszőnyeg a tél végét és a tavasz beköszöntét jelzi. A kiemelkedő botanikai értéknek számító, védett téltemető (Eranthis hyemalis) az Aszófői-Séd völgy egyik nevezetessége.  

Levelekkel borított cementfolyó az aszófői erdőben 2023 februárjában (Forrás: Aszófő Hangja/Facebook)

Betonüzemből származik a szennyezés

A cementkifolyás eredete a hatósági határozat szerint a 040/19. helyrajzi számú aszófői ingatlan. A dokumentum szerint ott egy telephely működik, annak nevét azonban gondosan kitakarták egy közadatigénylésre válaszul küldött dokumentumban. 

A nyilvánosan elérhető adatok szerint a fenti helyrajzi számon a Molnárbeton Kft. aszófői betonüzeme működik. A határozat idézi a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nyilatkozatát, mely szerint a szennyezés „az üzem jellegéből adódóan valószínűsíthetően híg beton volt, mely (…) megkötött, kikeményedett és tömör bevonatot képzett a talajfelszínen. A szennyezést okozó anyag a növényzet számára áthatolhatatlan bevonatot képez, természetes növényesedés igen lassan következne be.” 

A betonüzemből származó kifolyás iránya és távolsága. (Forrás: olvasónk térképvázlata a Google Maps felhasználásával.)

A határozat szerint a szennyezéssel érintett mindhárom ingatlan az ökológiai hálózat magterület övezetének része. A patakhoz közel eső ingatlan ráadásul országos jelentőségű védett természeti terület részét képező fokozottan védett terület. 

Az érintett területek az Országos Ökológiai Hálózat magterületének a részei. A betonüzem a Rigótanya elnevezésű részen található. (Forrás: termeszetvedelem.hu)

A hatóság arra kötelezte a céget, hogy 2023. március 1-jéig távolítsa el a betontartalmú szennyezőanyagot, mégpedig kézi eszközökkel; természetvédelmi területen ugyanis nagy gépekkel nem lehet felvonulni. A határozat azt is előírta, hogy a munkálatokat csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park felügyeletében lehet elvégezni. Emellett kötelezték a Molnárbeton Kft.-t, hogy egyéb műszaki intézkedések végrehajtása mellett építsen támfalat a betonüzem határán az ott lévő drótkerítés helyett, megakadályozandó egy esetleges további cementkifolyást.

A vizsgálat és az érintett kft. nyilatkozata szerint a kifolyást a hirtelen lezúduló sok csapadék, és a telephely elégtelen műszaki kialakítása okozta. 

Medence a betonüzem területén, a kerítés mellett; a felvétel 2023. február 15-én készült. (Forrás: olvasónk fotója)

Ez év februárjában viszont a helyi lakosok azt tapasztalták, hogy a szennyezés felszámolása ügyében semmi nem történt, miközben a hóvirág és téltemető virágzásnak indult – legalábbis ott, ahol a beton nem akadályozta a virágok kibújását. Bejelentésük nyomán a hatóság újból figyelmeztette a céget a közelgő határidőre.

A törmeléket nem szállították el határidőre

A kormányhivatal által szabott határidő lejárta után, a helyszínen március 4-én készült fotók szerint a cement feltörése végre megkezdődött, azonban olvasónk beszámolója szerint akkor még nem törték fel az egész 165 méteren a cementet.

A fénykép készítésének a dátuma: 2023. március 4. (Forrás: Aszófő Hangja/Facebook)

A törmeléket pedig nem szállították el a természetvédelmi oltalom alatt álló területről határidőre. Ráadásul a lakosok beszámolója szerint a törmelék egy része a virágzásnak indult növényeken landolt.

Az előírt határidőre a szennyezés felszámolása és az eredeti állapot helyreállítása tehát nem történt meg.

Mindenesetre a Molnárbeton Kft. megkezdte az előírt támfal építését – ezt azonban szintén úgy, hogy a környezetet betonnal szennyezték, a fákat és és a védett növényeket megsértették. 

A téltemető virágai megpróbálnak előbújni a cementtörmelék alól 2023. március 4-én. (Forrás: olvasónk felvétele)

Próbáltunk az ügyben véleményt kérni az illetékes szervektől, de minden kísérletünk kudarcba fúlt. Többszöri írásos és telefonos megkeresésünkre sem reagált érdemben sem a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal, sem a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A Nemzeti Park Igazgatóságától szerettük volna megtudni, hogy a kormányhivatali határozatnak megfelelően jelen voltak-e a szakembereik a cement feltörésénél, s hogy egyáltalán, mi a véleményük a természetvédelmi terület mellett engedélyezett betonüzem működéséről.

Az Igazgatóság természetvédelmi osztályának vezetőjétől viszont csak azt a tájékoztatást kaptuk, hogy neki „nincs felhatalmazása a nyilatkozattételre”. A Kormányhivataltól pedig, bár először telefonon választ ígértek az írásban feltett kérdéseinkre, végül semmilyen reakció nem érkezett.

A cementkifolyás ügyében megkerestük a Molnárbeton Kft.-t. A cég választ küldött a levelünkre, bár ez kevés konkrétumot tartalmazott a szennyezés okáról és a felszámolás menetéről. A cégvezető állítása szerint ők minden kötelezettségüket teljesítették, amit a Kormányhivatal előírt számukra, és a továbbiakban is mindent megtesznek a szabályos működés érdekében.

Betongyártás Natura 2000-es területek szomszédságában

A Molnárbeton Kft. tevékenységéről már nem először írunk az Átlátszón. Az Aszófő határában, a Pécsely felé vezető út mellett létrejött ipari vállalkozásokról legutóbb annak kapcsán számoltunk be, amikor egy faaprító üzem építési terve kavarta fel a községben a kedélyeket. A faaprítót végül az aszófői képviselő-testület elkaszálta, de a korábban engedélyezett betonüzem és a mellette magasodó sitt-telep továbbra is rengeteg bosszúságot okoz számos helyi lakosnak.

Fellázadtak a helyi lakosok az Aszófő határában terjeszkedő ipari övezet ellen | atlatszo.hu

A cégnek számos telephelye van országszerte. Az általunk megkérdezett helyi lakosok keserűen jegyezték meg, hogy talán Aszófőn van a Molnárbeton Kft. legszebb panorámájú – a Balatonra és a tihanyi apátságra néző – telepe; a forgalma is nagy, gyakran napi 50-100 kamion és betonkeverő is áthalad a falun vagy a telephez vezető, faluszéli murvás úton.

A Molnárbeton Kft.-nek 2018 óta működik Aszófőn telephelye, amely újabb légszennyező pontforrások működtetésére 2020-ban kapott környezetvédelmi engedélyt. Az Opten adatbázisa szerint a cég 2019-es 9,6 milliárd forintos forgalmát 2020-ban 11 milliárd forintra, majd 2021-ben közel 13 milliárdra növelte. Nyeresége 2020-ban közel 1,4 milliárd, a 2021-es évben 831 millió forint volt.

Aszófő látképe a tájat elcsúfító betonüzemmel a tihanyi Apáti-hegyen lévő Őrtorony kilátóból. (Forrás: olvasónk felvétele)

A cégtulajdonos Molnár György István jó kapcsolatokat ápol kormányközeli vállalkozókkal: a Molnárbeton Kft. 2016-ban a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market-csoport egyik tagjával, a Moratus Szerkezetépítő Kft.-vel alapított közös céget MCM Beton Kft. néven. A 24.hu egy egy korábbi összesítése szerint a Molnárbeton Kft. 2018-19-ben 546 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott.

A cég neve felmerült egy széles körű szakmai és civil tiltakozással kísért építkezés kapcsán, melyről többek közt a magyarnarancs.hu számolt be: 2020-ban az akkor még Molnárbeton Kft. tulajdonában álló Azúr Szórakoztatóközpont Kft. apartmanházat és szállót építhetett az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki viharjelző obszervatóriumának tőszomszédságába, akadályozva ezzel a mérések lebonyolítását.

A helyi lakosok közül ugyanakkor többen tettek már sok alkalommal panaszt az aszófői betonüzem működésére. Az üzem zaja a lakóházakig is elhallatszik, a betonkeverők, valamint a ki- és beszállítást végző 40 tonnás kamionok pedig vagy a falu utcáin, vagy az Aszófőt elkerülő, de lakóházak közelében épült murvás úton haladnak át, sokszor este és hétvégén is.

„A betonüzemből szálló por és a kamionok által felkavart fehér útpor pedig beteríti kertjeinket, bútorainkat, ablakainkat, párkányainkat, autóinkat, szárított ruháinkat.”

– olvasható az egyik lakos által benyújtott beadványban. Mindezt tetézi, hogy az üzem mellett lévő sitt-telepre is nagy számban érkeznek az építési törmeléket szállító teherjárművek.

A panaszosok hosszú évek óta kifogásolják azt is, hogy egy cég ilyen mértékű környezetterhelő ipari tevékenységet folytathat az aszófői védett vízbázis és Natura 2000 területek közvetlen közelében.

A Molnárbeton Kft. üzeme Natura 2000 besorolású terület és az aszófői vízbázis szomszédságában, a fokozottan védett téltemető tanösvény közelében működik. (Forrás: olvasónk által szerkesztett térkép)

Holott a község képviselő-testületének 75/2018. (XII.21.) határozata kijelenti: „Aszófő környezeti szempontból érzékeny település. Nyílt karszt területen fekszik, védett vízbázis területtel, fokozottan érzékeny felszíni és felszín alatti vizekkel. Levegőminőségre érzékeny üdülőtelepülés, ökológiailag sérülékeny természetvédelmi területekkel. Környezetvédelmi szempontból zavaró területfelhasználás a településen nem valósulhat meg.”

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: A kifolyt és feltört cement az aszófői erdőben, természetvédelmi oltalom alatt álló területen 2023. március 4-én. (Fotó: Aszófő Hangja/Facebook)

The post Fokozottan védett természetvédelmi területre folyt ki a cement az aszófői betonüzemből first appeared on atlatszo.hu.