GKI: Így kavar be a KSH-s lakossági energiaár-számítás az inflációs mutatónál
A gazdaságkutató elmagyarázza, miért torzít a KSH számítási módszertana. The post GKI: Így kavar be a KSH-s lakossági energiaár-számítás az inflációs mutatónál first appeared on 24.hu.
A KSH 2022 szeptemberében „innovatív” megoldást talált a megváltozott lakossági energiakiadások mérésére – írja a GKI közleményében.
- Míg a többi reprezentánsnál (986 termék és szolgáltatás) az árindex az előző (vagy az azt megelőző) év fogyasztási súlyával kerül a fogyasztói kosárba, és így számítják az átlagos árindexet, addig
- erre az energiatermékek egy részénél (a földgáz és az elektromos energia áraknál) a KSH szerint nem volt mód.
A megadott számítási elv (ténylegesen az adott hónapban kifizetett összeg) részben árindex változást, részben azonban mennyiségi változást tartalmaz. Erre a KSH korábbi vezetői, Mellár Tamás és Katona Tamás is felhívták már a figyelmet, és a 24.hu-nak ugyanígy értékelt korábban Petschnig Mária Zita közgazdász.
Ez azt jelenti, hogy amikor a fogyasztott mennyiség csökkenése a drágább (a rezsicsökkentés szerinti kedvezményes mennyiség feletti) terméket érinti, akkor az egyben az árindexet is csökkenteni fogja (az ilyen torzítás elkerülése érdekében számol a KSH a többi termék esetében 1 naptári évig állandó súllyal). A számítás következménye, hogy
A következő ábrán is ez látszik, ami az elektromos energia és a vezetékes gáz árának változását mutatja a KSH adatai alapján (2022. január = 100). Főleg a gáznál látványos a kimutatott árcsökkenés.
A KSH adatai alapján tehát 2022. novemberhez képest az elektromos energia ára 3,5 százalékkal, a vezetékes gázé pedig 36 százalékkal csökkent 2023 novemberére. Mindez jól mutatja, hogy
A GKI azt is írja amúgy, hogy nem lehetetlen a KSH adatok alapján egy másik, a többi termékhez hasonló árindexszámítást elvégezni. Ehhez csak azt az arányt kellene tudni, hogy 2021-ben mennyi volt a kormányrendelet szerinti, a rezsicsökkentett mennyiséget meghaladó (túl) fogyasztás súlya az egyes energiatermékeknél. Ehhez támpontot kapunk a KSH 2022. szeptemberi adatából. Az árak adottak,
- az elektromos energia 35,293 forint/kWh átlagfogyasztás alatt, rezsicsökkentett áron, illetve 70,104 forint/kWh átlagfogyasztás felett, piaci áron,
- a vezetékes gáz pedig 102 forint/m3 rezsicsökkentett áron, illetve 747 forint/m3 piaci áron.
És adott a súlyozott átlagár is,
- 128,9% az elektromos áramra, illetve
- 221% a vezetékes gázra, így a súlyok kiszámíthatók.
Így jutott arra a GKI, hogy a túlfogyasztás az elektromos energiánál 29,5%, a vezetékes gáznál 19,1% volt.
Ha a valósághoz közelebb álló feltételezéssel élünk (a rezsicsökkentett energia és a túlfogyasztás árai nem változtak a vizsgált időszakban), akkor a 2022. szeptemberi adatok megfelelnek a 2022. október-decemberi adatoknak is (mivel a súlyok rögzítettek). Eszerint
- a szeptemberi teljes fogyasztói árindexet a rezsicsökkentés csökkentése 3,8 százalékkal emelte meg, és ez kitartott az év végéig is.
- 2023. január-augusztus között már 4,1% a többlet inflációs hatás (a nagyobb súly miatt), amely szeptembertől 0 lett.
Összességében a hó/előző év azonos hó teljes fogyasztói fogyasztói árindexet a KSH módszere 2022 decemberétől térítette el jelentősen a GKI által számított (valós) indextől (akkor 0,4 százalékponttal), majd folyamatosan tágult a rés (szinte csak a vezetékes gáz miatt) 2023. júniusig (akkor már csaknem 1,4 százalékpont volt az eltérés). Szeptembertől az eltérés 0,6 százalékpont a havi indexekben. Ez azt is jelenti, hogy valójában
Ezzel az éves fogyasztói árindex KSH által számított értékeThe post GKI: Így kavar be a KSH-s lakossági energiaár-számítás az inflációs mutatónál first appeared on 24.hu.