Háború Ukrajnában – ez történt augusztusban
A második világháború óta először fordul elő, hogy ellenséges megszállás alá került Oroszország egy része. Az ukrajnai háborúban először kerültek fogságba orosz sorkatonák.
Az ukrán hadsereg orosz területen indított offenzívát, Kurszk oblasztyban több mint 100 települést elfoglaltak, és bekerítéssel fenyegetnek legalább 1000 orosz katonát. Az orosz csapatok eközben Ukrajna Donyeck régiójában folytatták az előrenyomulást, és a térség egyik kulcsfontosságú városát, Pokrovszkot fenyegetik.
A hónap legfontosabb fejleménye: ukrán offenzíva Kurszknál
Augusztus 6-án ukrán csapatok váratlanul támadást indítottak az orosz-ukrán határon keresztül, Szumi és Szudzsa közelében. Az ezután következő események sok szempontból a 2022-es harkivi ukrán ellentámadást idézték: a hadművelet az ukrán katonai források teljes rádiócsendje mellett zajlott, így sokáig csak az orosz haditudósítók beszámolói alapján lehetett értesülni az eseményekről. Az orosz források kezdetben csak kisszámú határ menti portyáról beszéltek, de ez hamarosan megváltozott, és az orosz haditudósítók is hamar nyilvánvalóvá tették, hogy nagyobb szabású támadásról van szó.
A háborúban szárazföldi harcok eddig lényegében csak Ukrajna területén zajlottak, leszámítva néhány betörést Oroszország területére – ezeket az ukrán hadsereg nem is vállalta magára, hanem tőlük független orosz önkéntesek (az úgynevezett Szabad Oroszország Légió és az Orosz Önkéntes Hadtest) akcióinak nevezték.
A mostani kurszki offenzívában ezzel szemben már vállaltan az ukrán hadsereg reguláris egységei vettek részt. Augusztus közepéig orosz források is elismerték, hogy az ukránok áttörést értek el, és a régió több mint 100 települését elfoglalták, köztük Szudzsa városát. Utóbbiban található a Testvériség gázvezeték tranzitállomása, amelyet most az ukránok ellenőriznek – a gázvezetéken jelenleg folyik a szállítás Ukrajna és az EU felé.
Először kerültek fogságba orosz sorkatonák
Ukrán katonai források által közzétett videók alapján Kurszkban több száz orosz katona eshetett fogságba. A foglyok jelentős része sorkatonai szolgálatát végző kiskatona, ami politikai szempontból problémás Moszkva számára. Az orosz oldalon eddig nem harcoltak sorkatonák – Vlagyimir Putyin korábban többször is ígérte, hogy nem fog sorkatonákat bevetni a háborúban. Emiatt a harcokban résztvevő orosz hadsereg nagyrészt szerződéses katonákból áll, kisebb részben mozgósított tartalékosokból. Az ukrán offenzíva során a sorkatonákat a civilekkel együtt evakuálták a front közeléből, azonban
többen arról számoltak be, hogy az evakuáció után tisztjeik arra kényszerítették őket, hogy írjanak alá szerződéseket az orosz védelmi minisztériummal,
így papíron már nem sorozott, hanem szerződéses katonaként bevethetők.
Az ukrán erők ma mintegy 1000 km2-nyi területet ellenőriznek Kurszk oblasztban. Veszélyben van emellett a mintegy 600 km2-s terület Kurszk oblaszty délnyugati csücskén, Tetkino és Gluskovó térségében. Az ukrán előrenyomulás miatt mostanra az itteni orosz csapatok – mintegy 1000-3000 katona – mostanra csak a Szejm folyón keresztül tudnak utánpótlást kapni vagy visszavonulni. A folyó állandó hídjait az ukránok HIMARS rakétákkal támadták, mostanra orosz haditudósítók szerint a hidak mind használhatatlanná váltak, így az itt harcoló orosz csapatok csapdába eshetnek.
A Szejm folyó déli partján fekvő terület a DeepStateMap térképén (pirossal keretezve), ahol bekerítés fenyegeti az oroszokat.
Moszkva számára a kurszki betörés súlyos presztízsveszteség, hiszen a második világháború óta először esett meg, hogy Oroszország egy része ellenséges megszállás alá kerüljön. Oroszország láthatóan nem rendelkezik olyan gyorsan mozgósítható tartalékokkal, amelyekkel kiszoríthatnák a mintegy 15 ezres ukrán hadtestet.
Orosz források szerint Putyin októberig adott határidőt a támadók kiszorítására, vagyis még a Kreml szerint is hónapokig megszállás alatt maradhat a kurszki régió egy része.
A támadás emellett kudarc az orosz hírszerzés számára, ami a jelek szerint nem látta előre a készülő támadást, vagy nem számított arra, hogy Ukrajna nyugati támogatói jóváhagynak egy ilyen betörést.
Kevésbé egyértelmű viszont, hogy a háború menetét Ukrajna javára tudja-e fordítani a hadművelet, vagy hogy mit lehet vele Kijev célja. Az egyik lehetséges cél, hogy csapatokat vonjanak el a donyecki frontról, ahol az utóbbi hónapokban sikereket értek el az orosz erők, azonban nem világos, hogy ez sikerült-e, mivel augusztusban újabb területeket foglaltak el a megszállók. További cél lehet, hogy megakadályozzák, hogy az oroszok taktikai szünetet tudjanak tartani a donyecki offenzíva után – ez esetben azzal számolnak, hogy az oroszok rövid időn belül kísérletet tesznek az ellentámadásra Kurszkban, ami számukra nagyobb élőerő- és eszközveszteséggel járhat. Ezek mellett a hadművelet leginkább politikai értékkel bír, a terület megszállásával főleg a Putyin-rezsim stabilitását csökkenthetik, vagy tárgyalási pozícióikat javíthatják egy jövőbeli béketárgyaláson.
Mi történik a frontokon?
- A kurszki támadás kevés orosz erőt vont el a frontról, folytatódott az oroszok előretörése.
- Pokrovszk, Donyeck egyik stratégiai jelentőségű városa az oroszok következő célpontja.
- Először vetettek be F-16-osokat az ukránok, baleset következtében lezuhant az egyik vadászgép.
A kurszki ukrán áttöréssel párhuzamosan Donyeckben felgyorsult az oroszok előrenyomulása, amely mostanra Pokrovszk városát fenyegeti. A még áprilisban elfoglalt Ocseretyinétől nyugatra, a vasút vonalát követve több települést elfoglaltak. Augusztus végére a Novohrodivka-Hrodivka vonal mentén haladva nyomultak előre Mirnohrad felé, céljuk az ukrán hadsereg egyik fontos logisztikai központja, Pokrovszk városa lehet. Hrodivka elfoglalása már lehetővé tenné, hogy az orosz tüzérség közvetlenül támadja a várost.
Pokrovsz stratégiai fontosságát hangsúlyozta Mihajlo Zsirokov ukrán katonai szakértő a BBC-nek:
„Pokrovszk nagyon fontos csomópont, a védelem egyik központja. Ha elveszítjük Pokrovszkot, az egész frontvonal összeomlik”
– mondta.Ukrajna a város vasúti és közúti infrastruktúrájára támaszkodik a keleti frontvonalon lévő csapatai ellátásában és az erősítésben, valamint a sebesültek evakuálásában.
A Háborúkutató Intézet (ISW) szerint az orosz hadvezetés most saját donyecki offenzíváját kezeli prioritásként, ezért csekély erőt vontak csak el Kurszk felé – az orosz tüzérségi fölény jelentős, az intézet a leadott lövések arányát 4-1-re becsüli. Azonban a békeidőben mintegy 60 ezres város elfoglalása várhatóan nem lesz egyszerű, a mostani frontvonaltól nyugatabbra más nagyobb települések és ipartelepek találhatók, és az ukrán védők várhatóan városi készülnek.
Augusztusban először vetették be az ukránok a nyugati partnerektől kapott F-16 vadászgépeket. Ahogy várható volt, a kis számú (év végéig Ukrajna csak 20 gépet vethet be) F-16 stratégiai jelentősége kicsi, egyelőre főleg a légvédelmet támogatják: augusztus 26-án a vadászgépek lőttek orosz cirkálórakétákat. Ugyanaznap viszont, egyelőre tisztázatlan okból lezuhant az ukránok egyik F-16-a, és a pilóta is életét vesztette. A gép elvesztése valószínűleg műszaki vagy emberi hiba miatti baleset következménye.
Mi történik a hátországban?
- Oroszországban és Ukrajnában is több ezer civilt telepítenek ki a harcok miatt.
- 14 elhurcolt ukrán gyerek hazajutott, de még több ezren vannak orosz területen.
- Ismét civil célpontokat támadott az orosz légierő, kemény télre készül az ukrán katasztrófavédelem.
A frontvonalak az eddiginél gyorsabb mozgása miatt Oroszországban és Ukrajnában is több ezer civilt kellett evakuálni. A kurszki régió kormányzója szerint több mint 130 ember telepítettek ki, de több ezren a fontvonalak mögött maradtak.
Az ukránokkal szembeni civil ellenállásról nem érkeztek hírek. A kanadai CBC-nek nyilatkozva egy az evakuációt segítő orosz önkéntes arról beszélt, hogy az orosz közösségi médiában sokan támadták a helyieket, amiért úgymond cserbenhagyták a hátramaradt honfitársaikat, míg mások a helyi hatóságokat kritizálják, amiért nem értesítették elég korán a lakosokat a kialakuló vészhelyzetről, és nem szervezték meg az evakuálást.
Donyeckben az ukrán hatóságok rendeltek el evakuációt, a Pokrovszk mellett fekvő Szelidove és Kosztyantinivka térségében összesen 27 településen szólították fel a civileket a lakhelyük elhagyására – a kárpátaljai KISZO szerint ennek nem mindenki tesz eleget, sok idős lakos a felszólítás ellenére otthon marad. A lap szerint a belső menekültek egy részét Kárpátalján helyezik el.
Az ukrán elnöki hivatal szerint augusztus végén több ukrán családot is sikerült evakuálni az oroszok által megszállt területeikről is.
Köztük volt 14 gyermek, akik hazajutását a Bringing Kids Back UA kezdeményezés keretében sikerült elérni.
Oroszország a háború kezdete óta mintegy 20 ezer ukrán gyermeket telepített ki erőszakkal a megszállt területekről, sokukat családjuktól elszakítva. Több gyereket orosz családoknál vagy árvaházakban helyeztek el – ezek a deportálások a nemzetközi jog szerint háborús, vagy akár emberiség elleni bűncselekményeknek minősülnek.
A kurszki hadműveletek alatt folytatódtak az orosz támadások az ukrán infrastruktúra ellen, augusztus 26-án rakétatámadás érte a kijevi duzzasztógátat – bár maga a gát nem sérült meg, a robbanás kárt okozott a vízerőműben. Az ukrán energia-infrastruktúra elleni támadások miatt országszerte akadozik az áramellátás, ami ősszel és télen is gondot okoz majd a lakosságnak. Az ukrán katasztrófavédelem elmondása szerint 1200 helyen kell melegedőállomásokat felállítani tűzoltó- vagy mentőállomásokon.
Russia targeted the dam of the Kyiv Sea north of the capital, with one missile striking it. If the dam breaks, millions of people downstream can die. https://t.co/lGic3XE4MP pic.twitter.com/YBTUWIZzuC
— Yaroslav Trofimov (@yarotrof) August 26, 2024
Mi történt a nemzetközi színtéren?
- Zöld utat adtak az Ukrajnát támogató államok a kurszki offenzívára.
- Ennek ellenére egyes nagy hatótávú rakétákat még mindig nem használhat Ukrajna oroszországi célpontok ellen.
- Először látogatott Ukrajnába a Putyinnal is jó viszonyt ápoló indiai miniszterelnök.
A kurszki támadásra adott nyugati válaszok meglepően támogatóak voltak – olyan országok, mint Németország és az Egyesült Államok, amelyek korábban nem járultak hozzá, hogy az ukrán hadsereg használja a tőlük kapott fegyvereket orosz célpontok ellen, most nem talált kivetni valót abban, hogy például német Leopard tankok vagy amerikai HIMARS rakétavetők is részt vesznek a hadműveletben.
Továbbra is érvényesek azonban egyes korlátozások a nagy hatótávú fegyverek kapcsán: Washington továbbra sem engedélyezi a 300 km-es hatótávolságú ATACMS rakéták és az F-16-ok használatát oroszországi célpontok ellen. Az Egyesült Királyság szintén tiltja a 250 km-es hatótávú Storm Shadow rakéták bevetését. A héten több ukrán vezető, és Josep Borrell, a EU vezető diplomatája is amellett szólalt fel, hogy oldják fel ezeket a korlátozásokat. Ez ugyanis lehetővé tenné olyan orosz katonai repülőterek támadását, ahonnan az orosz stratégiai bombázók szoktak felszállni, így az orosz légierő nehezebben tudná támadni az ukrán városokat.
Augusztus 23-án Ukrajnába látogatott Narendra Modi indiai miniszterelnök.
Ez volt az első indiai miniszterelnöki látogatás Ukrajnában a diplomáciai kapcsolatok több mint 30 évvel ezelőtti felvétele óta.
A látogatás középpontjában a gazdasági kapcsolatok és a védelmi, tudományos és technológiai együttműködés fellendítése állt. Elemzők szerint a látogatás egyúttal kísérlet lehet arra is, hogy India semlegesebb álláspontot képviseljen, tekintettel Modi közelmúltbeli moszkvai látogatására, országának Oroszországgal fennálló történelmi kapcsolatára, valamint arra, hogy Újdelhi kerülte Oroszország közvetlen bírálatát az ukrajnai invázió miatt.
Modi látogatásáról a Moscow Times független orosz lap úgy fogalmazott, az Orbán Viktor „békemissziójának diétás változata”.
A lap felhívta rá a figyelmet, hogy India 2024 első negyedévében megduplázta gyémántimportját Oroszországból, és továbbra is importál orosz fegyvereket és energiahordozókat. A lap szerint „Modi Orbán Viktorhoz hasonlóan Modi most a jó arcát mutatja, hogy helyreállítsa globális imidzsét, és jó pontokat szerezzen az ukránbarát tábornál.”
Zubor Zalán
Címlapkép: Átlátszó montázs
