Hányféle betegség is a bőrrák?

A melanóma a bőr színét adó melanint termelő sejtek daganatos elváltozása, a bőrrák legveszélyesebb fajtája. Olyan nemzetközi kutatás igyekszik fényt deríteni a betegség titkaira, melynek magyar vonatkozásában dr. Pankotai Tibort, a HCEMM Genom Instabilitás és DNS Hibajavítás kutatócsoport vezetőjét kérdeztük, aki csapatával főleg a kutatás bioinformatikai részén dolgozott.

Kinél alakulhat ki melanóma? Hogyan lehet elkerülni?

A legfontosabb tényező a melanóma szempontjából, amit az ember irányítani tud, hogy mennyi UV-fény éri a bőrét. Ebbe beletartozik a napfény, mint természetes fény, de a szolárium is. Leginkább a világos bőrű, különösen, a vörös hajú és kék vagy zöld szemű embereket veszélyezteti az UV-sugárzás. Ezeknél az embereknél a pigmentképződés helyett bőrpír jelenik meg, amit a köznyelv leégésnek hív. Ez nagymértékben növelheti a bőr eredetű daganatok, és ezek között a melanóma kockázatát. Természetesen célszerű azért a jól barnuló vagy sötétebb bőrű embereknek is fényvédő krémet használni, esetleg öltözködéssel védeni magukat.

Miért tekintik olyan veszélyesnek a betegséget?

Minden rosszindulatú daganat veszélyes, de a melanóma különösen kockázatos abból a szempontból, hogy könnyebben eljuthat más szövetekbe, szervekbe, és ott új előörsöket, más néven áttétet, másnéven metasztázist hozzon létre. Szerencsére egyébként az egyik legegyszerűbben szűrhető daganattípus, hiszen a bőr felszíni rétegeiben jelenik meg, ezért szemmel is könnyen azonosítható, ha egy foltnak vagy anyajegynek megváltozik az alakja, színe, mérete, ha kidudorodik, aszimmetrikussá válik és esetleg kisebesedik. Ilyenkor haladéktalanul szakorvoshoz kell fordulni. Akkor is, ha nem biztos az ember a felismerésében, szerencsés esetben a bőrgyógyász megnyugtatja, hogy nincsen elváltozás vagy probléma.

Azért fontos ez, mert az időben észlelt, éppen csak induló melanómát ma már nagyon jól lehet kezelni. Az ötéves túlélési arány 99% körülire tehető. Azért ötéves, mert a betegeket ezen az időtávon még jól lehet követni, de már látni lehet, hogy sikeres volt a kezelés. A súlyosan előrehaladott állapotú melanóma kezelése is sokat fejlődött, de a diagnózis utáni túlélési valószínűség 50% alatti.

Miért rosszabbak az esélyek a későn észrevett daganat esetében?

Pont erre szerettünk volna fényt deríteni! Azt régóta tudjuk, hogy nem jó ötlet sok időt hagyni a daganatoknak, hiszen nemcsak hogy szaporodnak a daganatsejtek, de felhalmozódnak azok a genetikai elváltozások, amelyek a gének kódoló régióiban hoznak létre patogén mutációkat, és ezek segíthetnek nekik jobban elrejtőzni az immunrendszer elől vagy túlélni a elpusztításukra tett kísérletet. Csakhogy ez nem a teljes kép. Szerettünk volna többet megtudni arról, hogyan viselkednek a daganatsejtek, amikor új helyen telepednek meg.

A kutatás, amiben közreműködtünk, olyan súlyos, előrehaladott melanómában elhunyt betegekből származó mintákra támaszkodott, akik, bár elvesztették a rák elleni küzdelmet, szerették volna másoknak megadni az esélyt, hogy sikeresen nézzenek szembe a betegséggel. Ez azért fontos ez, mert így nemcsak az eredeti daganatból, de az áttétekből – átlagosan egy elhunyt esetén 3-4 helyről – is mintát kaptunk, ami élő emberek esetén minimum rendkívül megterhelő, de inkább kivitelezhetetlen lenne.

Ezek az áttétek alakilag – tehát a sejtek formája, kinézete szempontjából – viszonylag hasonlók. Még csak nem is genetikai szinten található a legjelentősebb eltérés, hanem a transzkriptomikai, és ezáltal a proteomikai profilban is.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy sejtek csoportjainál bepillanthatunk a „motorháztető alá”, hogy milyen fehérjéket gyártanak, használnak a működésük folyamán, vagy termelnek a környezetük számára. Ennek van köze a genetikához, hiszen a génekből szerzi a sejt az információt (mRNS) ahhoz, hogy mit és hogy kell előállítani, de hogy ebből mit használ fel, az már nem csak a géneken múlik.

Abban az esetben, hogyha nem csak a gének döntik el, hogyan viselkedik a sejt, akkor mi?

Nagyon fontos szerepe van benne a sejt környezetének, és az onnan kapott jeleknek – nagyjából négy különböző irányt tudtunk azonosítani, amelyek mentén a sejtek alkalmazkodnak ahhoz a környezethez, ahová kerültek. Mondjuk, mintha négyféle személyiségről beszélnénk, de valójában rengetegféle, több ezer fehérjetípus mennyiségében beállt változásokról van szó. Ezeket informatikai elemzéssel tudjuk csak csoportosítani, és úgy állnak elő ezek a típusok.

Arról van szó, hogy a szerv, ahol az áttét képződik, befolyásolja a daganat működését?

Van néhány szerv, ami nagyon jellegzetes hatást gyakorol. A máj például ilyen, a májsejtek anyagcseréje nagyon aktív, az odakerülő daganatsejtek is hamar „felveszik a ritmust”, ezért is nagy probléma a májáttét. De valójábaninkább arról van szó, hogy bizonyos jellegű szövetekbe, bizonyos tipikus „szomszédságokba” kerülve a daganatsejtek nagyon látványosan alkalmazkodnak az ottani viszonyokhoz. Hasonló viszonyok eltérő szervekben is állhatnak fenn. Mindenesetre a működésük tekintetében két emberben a hasonlóan alkalmazkodott daganatsejtek jobban hasonlíthatnak egymásra, mint a különféleképpen alkalmazkodott sejtek ugyanazon a szervezeten belül. A terápiatervezés szempontjából ez nagyon fontos, ugyanis ezek a sejtek hasonló genetikai mutációs háttérrel rendelkeznek (mivel egy a közös kiindulási daganat), de a szövet, ahol az áttét képződött, átprogramozza – mintegy a maga képére formálja – a daganatot, ezáltal eltérő reakció várható egy páciens kezelésre adott változásaiban is.

Ez nem meglepő, hiszen attól, hogy ellenünk dolgoznak, még továbbra is a testünk részei, amelyek értik a többi sejt jelzéseit, de sokkal hatékonyabban tudnánk fellépni ellenük, ha a kezelés figyelembe venné ezeket a különbségeket.

Hogyan lehetne a kezeléseket sikeresebbé tenni?

A régi szemlélet az volt, hogy a melanómás betegben mindenhol nagyjából ugyanaz a genetikai hátterű melanóma található meg, még az áttétekben is. Később elkezdtük megérteni, hogy összetettebb ennél a helyzet. A sikerhez tudni kellene, hogy a konkrét betegnél hol és hogyan alkalmazkodtak az elvándorolt daganatsejtek, hiszen az az eljárás, ami elpusztítja az eredeti daganatot, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott áttéteket nem biztos, hogy kiiktatja. Vagy nem mindet. Mi úgy gondoljuk, hogy a kutatásunk ebből az irányból segíti az ellátást, és a végső célja az, hogy amikor kiderül, hogy a betegnek melanóma áttéte van, olyan kezelést tudjon kapni, ami nem egy „átlagos melanómát” kezel, hanem a páciens saját, konkrét és egyéni betegségét, annak egyedi eltéréseivel együtt.

A HCEMM-ről
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) egy több létesítményben működő intézet, amelynek kutatói úttörő eljárások és terápiás módszerek fejlesztésével járulnak hozzá az egészségesebb öregedéshez. A HCEMM Program jelenleg többek között a H2020 Teaming Projekt támogatásával működik, melynek keretei között a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont a heidelbergi székhelyű EMBL-lel mint partnerintézménnyel dolgozik együtt. A magyar kormány támogatása szintén elengedhetetlen a HCEMM működéséhez, ez jelenleg a Tématerületi Kiválósági Program és a Nemzeti Laboratóriumok Program projektjein keresztül valósul meg. A HCEMM célja, hogy az akadémiai és ipari területek között közvetítve, a molekuláris orvostudomány legújabb eszközein keresztül hozzájáruljon az öregedő magyar népesség életminőségének javításához és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez. A szervezet sokrétű munkáját a szegedi székhelyű HCEMM Nonprofit Kft. irányítja.

The post Hányféle betegség is a bőrrák? appeared first on csaladilap.hu.