„Huszonhat óráig nem ettünk, alig volt vizünk, majdnem megfulladtunk. Kétszer bepisiltem, mert nem volt hova elmennem”

Egy frissen kiképzett katona beszámolója egy Gázához közeli izraeli támaszpontról, amit múlt hét szombaton az elsők közt támadtak meg palesztin fegyveresek.

„Huszonhat óráig nem ettünk, alig volt vizünk, majdnem megfulladtunk. Kétszer bepisiltem, mert nem volt hova elmennem”

Épp egy hete vonult be megfigyelőként az izraeli hadseregbe, egy a Gázai övezethez közeli támaszpontra egy katona, aki a Hottest Place in Hell héber nyelvű független oknyomozó lapnak számolt be testközelből a Hamász szombati, háborút kirobbantó támadásáról. A gázai-izraeli összecsapás hatodik napja tart, az eseményeket percről percre közvetítjük.

A lap által nőként azonosított katona szerint a támadást jelző szirénák helyi idő szerint reggel 6:30 körül szólaltak meg a támaszponton. A csapás látszólag a semmiből rájuk zúduló rakétaesővel kezdődött, majd palesztin fegyveresek megsemmisítették a hadsereg megfigyelőrendszereit, áramellátását és tűzvédelmi rendszerét. A frissen kiképzett katonák, mivel még sosem voltak hasonló helyzetben, kimenekültek az épületből. Végül egy betoncsőben húzták meg magukat.

A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több tucat fegyverese múlt szombaton óriási mészárlást végzett Dél-Izrael térségében, köztük egy sivatagi rave bulin. Az ország Gázai övezethez közel eső részén történt támadás az utóbbi évtizedek kaotikus és véres közel-keleti eseményeihez képest is megdöbbentő volt – a hadsereg szóvivője szerint soha ennyi izraelit nem öltek meg egyetlen nap alatt. A katonák beszámolója szerint a térség összes izraeli támaszpontját elárasztották a Hamász fegyveresei, ahol közelharcba kerültek a megfigyelőkkel, akik az ország hadseregének egészét látják el információkkal.

Az épületekbe betörve az ott állomásozó katonákat lemészárolták. Aki tudott, a páncélozott szobákba menekült. „Amennyire tudtam, segítettem a sérülteknek, de nagyon féltem elhagyni a rejtekhelyemet. Reggel fél hét és este tizenegy között voltunk bezárva. Huszonhat óráig nem ettünk, alig volt vizünk, majdnem megfulladtunk a hőségtől. Kétszer bepisiltem, mert nem volt vécé, ahova elmehettem volna”,mondta beszámolójában a katona. Már 2500 felett a halálos áldozatok száma.

A sátoros ünnep ellenére Joáv Galant védelmi miniszter széleskörű, azonnali mozgósítást rendelt el az izraeli tartalékos erőknél, a koalíciós pártok vezetői egységkormány alakításával bízták meg Netanjahut. Iszmail Haníje, a Hamász vezetője kijelentette: a háború végéig nem hajlandók tárgyalni a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok sorsáról. Az izraeli hadsereg szerint mostanra befejezték a gázai határ melletti települések életben maradt lakóinak evakuálását.

Hogyan hajthatott végre a Hamász egy ekkora támadást az izraeli hírszerzési és elhárítási szervek orra előtt? Miben hasonlít ez az 1973-as jom kippuri háború előtti helyzethez, amikor az előrejelzési kudarcba még a miniszterelnök is belebukott? Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt írása a 444-en.

(Haaretz via The Hottest Place in Hell)