Így neveld a bélflóradat!

Az utóbbi évek tudományos eredményei átformálták, mit gondolunk az emberi anyagcsere és a mikrobák kapcsolatáról. A HCEMM Kutatóintézetben Juhász Szilvia a Rák Mikrobiom kutatócsoport vezetőjeként ezt a folyton bővülő tudást igyekszik kutatóival az orvostudomány szolgálatába állítani – őt kérdeztük, mit jelent mindez a mindennapok szintjén.

Mi a mikrobiom? Miért kell vele foglalkozni?

A mikroorganizmusok a földön mindenhol ott vannak, az emberi test sem kivétel. A bennünk élő fajok egy közösséget alkotnak, ezt nevezzük mikrobiomnak. Mivel a számuk meghaladja a saját sejtjeink számát, célszerű rájuk figyelni. Ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, muszáj egészséges kapcsolatot ápolni ezekkel a mikrobákkal. Mi is ezért szeretnénk őket jobban megérteni, főleg a bélrendszerben élő mikrobákat, más szóval a bélflórát, aminek nagy hatása van az emberi szervezetre.

Mit jelent az, hogy egészséges kapcsolat?

A bélflóra segíthet tápanyagokat kinyerni az ételből. Vannak saját enzimjeink, amik bontják a fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, de a sok mikroorganizmus együtt többet tud a mi sejtjeinknél, több anyagot, többféle módon tudnak lebontani, így olyan termékeket is előállítanak, amiket egyedül nem tudunk, például vitaminokat. Egy jó mikrobaközösség akadályozza a kórokozók elszaporodását, segít szabályozni az immunrendszert és a hormonháztartást. Ehhez megfelelő környezet kell nekik, ennek kulcsa pedig a táplálkozás – a bélflóra ugyanúgy az elfogyasztott ételből él, mint mi. Ha jól működünk együtt, olyan szolgáltatásokat nyújt, mintha az egyik szervünk lenne. A lényeg, hogy milyen fajok fordulnak elő benne, milyen arányban.

Hány fajból áll a mikrobiom? Mik alkotják?

Több ezer fajból. Ezek lehetnek baktériumok, archeák, gombák, vírusok, egysejtű állatok, sokféle élőlényről van szó. Életünk első néhány évében alakul ki a saját bélflóra, és azután ez viszonylag stabilan tükrözi, hol élünk és hogyan táplálkozunk. A természettel szoros kapcsolatban álló embereknél, mint amilyenek például egyes modern vadászó-gyűjtögető csoportok tagjai, az évszakoknak megfelelően hullámzik az összetétele, az iparosodott világban ez már nem jellemző. Idős korban az egyensúly lassan átalakul, a változatosság csökken. Ezért az immunrendszer megváltozott működése felelős, de a kapcsolat visszafelé is működik: a kalóriabevitel korlátozása, a változatosabb mikrobiom megőrzése segít visszafogni azokat a gyulladásos folyamatokat, amelyek számos öregedéshez kapcsolható betegség mögött ott vannak.

Hogyan lehet ez a mikrobaközösség baj forrása?

Az étrendünkkel előnyös helyzetbe hozhatunk olyan fajokat, amelyek aztán elszaporodva káros hatást gyakorolnak, esetleg kiszorítanak olyanokat, amelyekre szükségünk lenne.

A káros hatás persze tág fogalom. Jelenthet olyan anyagokat, amelyek károsítják a sejtjeinket és elősegítik a daganatok kialakulását. Egyes baktériumok, amelyeknek a szaporodását elősegíti a sok vörös hús fogyasztása, olyan anyagot termelnek, ami lebontja a bélfalakat védő nyálkát. Emiatt több baktérium jut át a bélfalon a keringésbe, ami gyulladásos állapot felé tolja a szervezetet.

Nem mindig ennyire közvetlen hatásról van szó, bizonyos mikrobák csak eltolják az anyagcsere működését egy rossz irányba. A zsírban gazdag, rostban szegény étrend például lehetővé teszi az emberi szervezet számára, hogy a megemésztett táplálékból több energiát nyerjen ki – így gyakorlatilag több kalóriát jelenthet ugyanaz az étel az egyik embernek, mint a másiknak.

Ezek a hatások erősíthetik egymást, és idővel hozzájárulnak az elhízás, a magas vérnyomás, a rosszul szabályozott vércukorszint, a magas triglicerid- és alacsony HDL („jó””) koleszterinszint kialakulásához, bár talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy ezek az egész anyagcserét érintő probléma kifejeződései. Ezért is hívjuk inkább úgy, hogy metabolikus szindróma.

Mennyire könnyű változtatni a bélflóra összetételén?

Egy gyorséttermi ebédtől még nem fog az ember bélrendszerében eluralkodni a káosz, de azért bizonyos változásokra elég gyorsan reagálnak a mikrobák. A rostbevitel megváltozásának például egy napon belül mérhető hatása van. A legtöbb esetben viszont néhány nap, néhány hét alatt zajlik le az átalakulás. A mikrobáknak is vannak tartalékaik, egy darabig ellenállnak a megváltozott környezetnek. Ha visszatérnek a számukra kedvező körülmények, akkor minden megy tovább a régi kerékvágásban. Ha viszont újra és újra kedvezőtlen helyzetbe kerülnek, egy idő után mások veszik át a helyüket.

Rengeteg különféle diétáról lehet olvasni. Lehet ezek között igazságot tenni?

Nincs tételes étrend, ami mindenkinek jó – már csak azért sem, mert az emberek között van eltérés a bélflóra és örökletes adottságok terén is.

De általában véve, minél gazdagabb valakinek az étrendje növényi táplálékokban, annál többféle faj alkotja a bélflóráját. Ennek annyira meghatározó a hatása, hogy még a különféle állatfajok étrendjét összehasonlítva is megfigyelhető. A sok faj ellenállóbb közösséget alkot, és többféle terméket állít elő. Ráadásul növényi forrásból tehetünk szert legegyszerűbben telítetlen zsírsavakra és rostokra is, amelyek szintén nagyon fontosak.

Persze nem mindegy, hogy milyen a növényi táplálék, mert a sós csipsz meg a nyers uborka is növényből van. Jobb, ha minél többször fogyasztunk nem, vagy minimálisan feldolgozott zöldséget, gyümölcsöt – nyersen, fagyasztva, aszalva vagy szárítva. A nyers alapanyagokból házilag főzött, sütött ételek is még kevésbé feldolgozottnak számítanak. Az olyan ipari eljárások, amelyek, mondjuk, a pékáruk vagy felvágottak gyártása során szükségesek, egyszerűbb, könnyebben hozzáférhető, koncentrált energiatartalmú tápanyagokat eredményeznek. Ezek mellett nincs szükség a sokféle mikroba sok különféle „szakértelmére”, könnyebben szaporodnak túl bizonyos fajok.

Hasznos lehet úgy gondolni a bélflórára, mint egy kertre, amiben szeretnénk örömünket lelni. Időről időre tenni kell érte, hogy azokat a fajokat lássuk benne viszont, amiket szeretnénk. Minden nap egy kevés energiát rászánva többre jutunk, mintha ritkán akarunk sokat tenni, rengeteg fáradsággal.

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) egy több létesítményben működő intézet, amelynek kutatói úttörő eljárások és terápiás módszerek fejlesztésével járulnak hozzá az egészségesebb öregedéshez. A HCEMM Program jelenleg többek között a H2020 Teaming Projekt támogatásával működik, melynek keretei között a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont a heidelbergi székhelyű EMBL-lel, mint partnerintézménnyel dolgozik együtt. A magyar kormány támogatása szintén elengedhetetlen a HCEMM működéséhez, ez jelenleg a Tématerületi Kiválósági Program és a Nemzeti Laboratóriumok Program projektjein keresztül valósul meg. A HCEMM célja, hogy az akadémiai és ipari területek között közvetítve, a molekuláris orvostudomány legújabb eszközein keresztül hozzájáruljon az öregedő magyar népesség életminőségének javításához, és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez. A szervezet sokrétű munkáját a szegedi székhelyű HCEMM Nonprofit Kft. irányítja.

The post Így neveld a bélflóradat! appeared first on csaladilap.hu.