Magyar állami hátterű, korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf által tulajdonolt cseh cég gyárthat harci repülőket Ukrajnának

Bár a honvédelmi miniszter tavaly lemondott hadiipari érdekeltségeiről, korábbi üzlettársai, köztük a MOL és a korábban orosz kötődésű Magyar Vagon vezetői most is ott vannak a cseh Aerojetben. The post Magyar állami hátterű, korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf által tulajdonolt cseh cég gyárthat harci repülőket Ukrajnának first appeared on atlatszo.hu.

Magyar állami hátterű, korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf által tulajdonolt cseh cég gyárthat harci repülőket Ukrajnának

Magyar állami tulajdonú, a MOL vezetőihez és a honvédelmi miniszterhez köthető cég gyárthat Ukrajnával közösen katonai repülőket. A csehországi Aero Vodochody Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt, majd Hernádi Zsolthoz került, aki végül továbbadta egy állami vagyonkezelőnek. A céghálóban feltűnnek a korábbi orosz kötődéséről ismert Magyar Vagon vezetői is.

A cseh és ukrán sajtó még április végén számolt be arról, hogy amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cseh kollégájával, Petr Pavellel tárgyalt Kijevben, Pavel több olyan csehországi céget megnevezett, amelyek részt tudnának venni Ukrajnával közös hadiipari fejlesztésekben. Pavel elmondása szerint a beruházások célja harci repülők, lőszerek és kézifegyverek közös gyártása, valamint szovjet korabeli T-64 és T-72 harckocsik javítása és modernizálása lenne. Csehország hadiipara még részben kompatibilis a szovjet technológiával, és az ukránok még jelentős részben ezeket a fegyvereket használják – a háborúban álló országnak tehát égető szüksége van a keleti lőszerek és harci eszközök beszerzésére.

Magyar szempontból különösen érdekes a F/A-259 gyártási terve. Az említett könnyű csapásmérő repülőgép (amely egy korábbi modell, az L-159 korszerűsített változata) gyártója ugyanis egy Csehországban működő, de magyar állami többségi tulajdonú cég, az Aero Vodochody.

Ez volt az a vállalat, amelynek korábban a magyar honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt a vezérigazgatója, és egy holdingon keresztül egyedüli részvényese.

A cégtől még az előző honvédelmi miniszter alatt a Magyar Honvédség 12 repülőgépet rendelt, és 53 milliárd forintos hitelt kapott a Magyar Fejlesztési Banktól.

Szalay-Bobrovniczky miniszterként jobbnak látta megválni súlyos összeférhetetlenséget jelentő hadiipari érdekeltségeitől. A repülős céget Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató vette meg, később a tavaly szeptemberi Magyar Közlöny híre szerint ő is továbbadta, az államnak. A kormányrendelet értelmében a tulajdonosi jogokat jelenleg a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelője, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. gyakorolja. Az állami holding a magyar HSC Aerojet Zrt-n keresztül birtokolja tehát a cseh repülőgyárat.

Több lehetőség is felmerült az ukránok felfegyverzésére

Az Átlátszónak a cseh Aero Vodochody sajtóosztálya megerősítette, hogy folynak az egyeztetések az ukrán hadiiparral való együttműködésről.

„Az L-159 modernizációjával és esetleges továbbfejlesztésével koncepcionálisan és hosszú távon foglalkozunk. Ennek a cseh és ukrán vállalatok jelenlegi projektjeinek előkészítése is része az ukrajnai fegyvergyártás területén. Az AERO Vodochody részletesen elemzi az együttműködés lehetőségeit egy olyan repülőgép gyártásában, amely az Aero L-159-es könnyű harci és korszerű kiképző repülőgép fejlesztésének folytatása lenne.”

Olyan kérdésekre, mint hogy mikor kezdődhet a gyártás, hogyan finanszíroznák azt, hova és mennyi gépet tudnának legyártani, a cég nem válaszolt. „A folyamatban lévő projektelemzés jelenlegi szakasza miatt több részletet nem lehet nyilvánosságra hozni” – írták.

Petr Pavel és Volodimir Zelenszkij április 28-án, Kijevben (forrás: Ukrinform TV, képernyőfelvétel)

Az F/A-259 egyelőre csak papíron létezik, a gyártása még nem indult el. A projekt lényege tulajdonképpen egy korábbi Vodochody-modell, az L-159 (Alca) modernizációja, sőt, tulajdonképpen az F/A-259 90 százalékban megegyezik a korábbi, 1997-ben kifejlesztett modellel. A fő változás, hogy az elektromos vezérlőrendszerét lecserélték, az új rendszert az izraeli Israel Aerospace Industries (IAI) gyártja.

Elképzelhető, hogy Ukrajna még a gyártás megkezdése előtt kap a korábbi változatból, az L-159-ből. Petr Pavel cseh elnök május 11-én egy rádióinterjúban beszélt erről:

„Érdemes megfontolni, hogy nem tudnánk-e Ukrajnának biztosítani az L-159-es repülőgépünket. Közvetlen harci támogató repülőgépként ezek jelentősen segíthetnének Ukrajnának az ellentámadásban is.”

Pavel hozzátette, hogy a gépek nyugati fegyverek hordozására is képesek: AIM-9 Sidewinder rakéták, AIM-120 AMRAAM, AGM-65 Maverick, valamint GBU-12 Paveway II és GBU-16 Paveway II lézerirányítású bombák indítására is alkalmas.

A cikkben említett, a Vodochody által gyártott repülőgép-típusok:L-39 Albatros: a ’60-as években, Csehszlovákiában kifejlesztett sugárhajtású kiképző repülőgép. Az Albatros a világ egyik legelterjedtebb, pilóták kiképzésére használt repülője, de felfegyverzett harci változata is létezik. A gépet a Szovjetunió is rendszeresítette, ahonnan az utódállamok megörökölték, köztük Ukrajna is. Már csak cserealkatrészeit gyártják.L-39NG: Az Albatros konstrukcióján alapuló, modern kiképző és könnyű harci repülőgép. Sorozatgyártása 2022-ben indult el, többek között a Magyar Honvédség is rendelt belőle 12 darabot.L-159 ALCA: A betűszó jelentése: Advanced Light Combat Aircraft, magyarul Fejlett könnyű harci repülőgép. Használják pilóták kiképzésére is, de elsősorban harci feladatokra tervezték. Az L-159-est az Iraki Légierő sokszor bevetette az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcokban. A gépet a cseh légierő is rendszeresítette, de nagy részüket mostanra kivonták a szolgálatból, újakat már nem gyártanak. Petr Pavel cseh elnök felajánlotta, hogy a meglévő gépek egy részét átadják Ukrajnának.F/A-259: Az L-159 ALCA modernizált változata. Fő jellegzetessége az elődjénél fejlettebb, izraeli fejlesztésű elektromos vezérlés. Gyártása még nem indult el, a projektbe bevonhatják az ukrán hadiipart.

Az ukrán légierőnek azért jönnének jól ezek a gépek, mert már korábban is rendszeresítettek Vodochody-gépeket: a ’60-as évekből származó L-39 Albatrost használták pilóták kiképzésére. A 2022-es háborúban Ukrajna egyik első elesett katonája egy ilyen gép pilótája volt: 2022. február 24-én, az invázió első óráiban az orosz légierő lelőtte a 39. Taktikai Légidandár L-39-esét, amelyet Dmitro Kolomijec vezetett. A pilóta posztumusz megkapta az Ukrajna Hőse érdemrendet, a legmagasabb katonai kitüntetést.

Az L-39-est egyébként szintén modernizálta a Vodochody, ebből a típusból (L-39NG) rendelt 12 darabot a Magyar Honvédség is. Az L-39NG sorozatgyártását tavaly el is indították, mivel Magyarország mellett számos más állam érdeklődik iránta, többek között Vietnám, Szenegál és Ghána készül rendszeresíteni.

Vodochody L-159 ALCA, a magyar tulajdonú csehországi repülőgépgyár egyik modellje (forrás: Wikimedia Commons)

Sajtóhírek szerint az L-39NG kiképzőgépek iránt Kijev is érdeklődik. Tavaly decemberben Viktor Sotona, a Vodochody elnök-vezérigazatója úgy nyilatkozott: bár az ukránokat érdekli az L-159 ALCA vadászgép, ezek gyártását nem tudják újraindítani. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna a cseh légierő raktáraiból kaphat csak ALCA-kat, amíg nem indul el a modernizált gépek közös gyártása. Sotona „sokkal reálisabbnak” nevezte viszont új L-39NG kiképzőgépek leszállítását.

A vezérigazgató hozzátette: más módon is együttműködnek az ukrán hadiiparral, a helyi Motor Sich cég például az említett L-39C Albatros gépek motorszállítója. „Még ebben a nehéz időszakban is együttműködünk a céggel a pótalkatrészek cseréjében és az Albatros motorok szervizelésében.”

MOL-os vezetők a repülős holding élén

A cseh cégadbázis a Vodochody „nem közvetlen, valódi tulajdonosaiként” három magyar üzletembert jelöl meg, 2023 januári adatok alapján: Bacsa Györgyöt, Komondi Zsoltot és Nagy Jánost. Az Opten adatbázisával összevetve kiderül, hogy ők a magyar holdingcég, a Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt. vezetői, vagyis úgy tűnik, az N7 ezen a cégen keresztül birtokolja a céget.

Az Aerojet cégek tulajdonosi struktúrája – Átlátszó infografika

Bacsa György a MOL stratégiai igazgatója, aki akkor került a repülős cég élére, amikor az Hernádi Zsolté volt. Szintén a MOL-os kapcsolatot erősíti Világi Oszkár, a HSC Aerojet igazgatóságának elnöke: Világi a szlovák MOL-leányvállalat, a Slovnaft ügyvezetője, egyben a MOL igazgatósági tagja.

A repülős céghálóban érdekelt további magyar üzletemberek Szalay-Bobrovniczky Kristóf üzlettársai a Magyar Vagon vonaláról. Ahogy korábban írtuk: Szalay-Bobrovniczky még minisztersége előtt kapott szerepet a Magyar Vagon-Transmasholding cégcsoportban, amely a vállalat orosz kötődése miatt kapott kiemelt figyelmet.

Három miniszternek még nem ismert a vagyonnyilatkozata – mutatjuk a céges érdekeltségeiket | atlatszo.hu

Három kormánytag még nem tett közzé vagyonnyilatkozatot. Egyikük a kormányszóvivő férje, az új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki azt ígérte, lemond orosz kötődésű, állami támogatással milliárdos profitot termelő céges érdekeltségeiről. Rajta kívül Csák János, akinek korábbi cégei szintén százmilliós állami forrásokat kaptak, valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, akit a napokban többször lehülyézett a Ryanair vezérigazgatója a légitársaságokra kivetett különadó miatt.


A cégcsoport a 2020-ban privatizált Dunakeszi Járműjavító köré szerveződik: a járműjavítót a TMH Hungary Invest Zrt. vette meg, amely valójában a moszkvai székhelyű Transmasholding International AG (TMH) magyarországi vállalata. Az orosz cég Szalay-Bobrovniczky cégével, a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-vel közösen hozta létre a befektetési céget 2021-ben, kifejezetten a járműjavító megvásárlására. A privatizáció után nem sokkal a cég hatalmas közpénzesőnek örülhetett: a Magyar Vagon és az orosz Transmasholding egy egyiptomi projektre összesen 1,3 milliárd eurós hitelt (közel 500 milliárd forint) kaptak a magyar és orosz eximbanktól.

Tavaly júniusban végül magyar cégek kivásárolták a TMH Hungary Invest Zrt-t a Magyar Vagonból, ezzel megszűnt az orosz tulajdonrész a vasúti cégben. Az oroszok helyére a Solva Industrial Zrt. szállt be, ennek vezérigazgatója Komondi Zsolt, aki egyben a Magyar Vagon Zrt. igazgatósági elnöke is lett.

Komondi az Aerojet-cégcsoportban is feltűnt igazgatósági és felügyelőbizottsági tagként. Szintén a Magyar Vagon igazgatóságából ismerős Nagy János, aki az Aerojet-cégek vezetésében is felbukkan a cégnyilvántartási adatok szerint.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2022 májusában, összeférhetetlenség miatt lemondott az Aerojetben és a Magyar Vagonban tartott pozícióiról, így mostanra nekik nincsenek közvetlen pénzügyi érdekeltségei cégcsoportokban, korábbi közeli üzlettársai azonban bekerültek a cégek vezetésébe. A hadügyminiszter azóta rendszeres résztvevője azoknak a brüsszeli találkozóknak, amelyeken a nyugati szövetséges államok az ukrán védők felfegyverzését koordinálják. Ezekről a magyar kormánymédia nem számol be, az Átlátszó riporterének Belgiumba kellett utaznia ahhoz, hogy személyesen győződjön meg a magyar részvételről.

Teljes médiacsend mellett egyeztet a magyar kormány az ukrajnai fegyverszállításokról Brüsszelben | atlatszo.hu

Február 14 és 15-e között kétnapos konferencián üléseztek a NATO-tagállamok honvédelmi miniszterei Brüsszelben, erről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter videóban számolt be. A miniszter a NATO kollektív védelmi politikáját, az európai hadiipar felpörgését, azon belül a magyar haderő fejlesztését említi, mint a megbeszélések témáit:

A témával kapcsolatban e-mailben kerestük a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályát, valamint a Slovnaft sajtóosztályán keresztül Világi Oszkárt. Azt kérdeztük, meg tudják-e erősíteni az ukrán hadiipari együttműködésről szóló híreket, és hogy milyen információkat lehet tudni a tervezett gyártásról: hogyan finanszíroznák a repülőgépgyártást, mikor és hova kerülnének a legyártott gépek. Cikkünk megjelenéséig senkitől nem érkezett válasz.

Zubor Zalán

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter (fotó: Illyés Tibor/MTI)

The post Magyar állami hátterű, korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf által tulajdonolt cseh cég gyárthat harci repülőket Ukrajnának first appeared on atlatszo.hu.