Már Romániában is magasabb a minimálbér, mint nálunk
Hiába emelik a minimálbért, ha közben folyamatosan romlik a forint értéke az euróval szemben. Az EU-ban már csak Bulgáriában kisebb a minimálbér, mint nálunk.
A magyar kormány 2023-ban kétszer is emelte a minimálbér összegét, így az jelenleg 267 ezer forint. Ennek ellenére az elmúlt tíz évben hazánk jelentősen lecsúszott a régióban: 2015-ben négy országot is megelőztünk, ma már viszont az utolsó előttiek vagyunk, és csak Bulgária áll mögöttünk. Ez főként amiatt van, hogy a forint értéke rengeteget romlott az euróhoz képest, tehát a magyar minimálbér értéke az emelések dacára is folyamatosan csökken. A bruttó 267 ezer forint bruttó 675 eurót jelent, ezzel szemben a romániai minimálbér összege bruttó 743 euró.
Az Eurostat 2024 júliusában közölt adatai alapján látható, hogy Luxemburg tíz éve stabilan hozza az első, Bulgária pedig az utolsó helyet a minimálbérek összegét tekintve. Azonban míg mi 2015-ben Bulgária mellett megelőztük Romániát, Litvániát és (noha csupán egy euróval, de) Csehországot is, ma már csak Bulgária kullog utánunk.
A minimálbér Európában Luxemburgban a legmagasabb, bruttó 2571 euró (1 millió forint), de a kormánypropaganda szerint gazdasági válságban lévő Németországban is bruttó 2054 euró (811 ezer forint), és a fideszes hírek szerint szintén küszködő Franciaországban is 1767 euró (700 ezer forint). Ausztriában nincs központilag megállapított legalacsonyabb kereset, így nyugati szomszédunk nem szerepel az ábrán.
Itthon a bruttó minimálbér 675 euró (267 ezer forint), ami a lista utolsó előtti helyére elég. Csak Bulgária van mögöttünk, ahol bruttó 477 euró (188 ezer forint) a minimálbér.
A szűkebb régiónkban változatlanul a szlovén minimálbér a legmagasabb: bruttó 1253 euró, ami közel 500 ezer forint. Lengyelországban bruttó 998 eurót (394 ezer forint) kap egy minimálbéres, Horvátországban bruttó 840 eurót (331 ezer forint), Csehországban 755 eurót (298 ezer forint), Szlovákiában 750-et (296 ezer forint), Romániában pedig bruttó 743 eurót (293 ezer forint).
Az említett lecsúszásunk az uniós rangsorban annak ellenére alakult ki, hogy a magyar kormány folyamatosan emelte a minimálbért. Tavaly kétszer is: januárban 16%-kal, decemberében pedig 15%-kal – az utóbbi százalékos érték akkoriban kifejezetten magasnak is számított a recesszió sújtotta EU-ban.
Összeségében az elmúlt tíz év alatt több mint két és félszeresére nőtt a legalacsonyabb magyar kereset: míg 2015-ben bruttó 105 ezer forintot (332 euró) kaptak a minimálbérért dolgozók, 2024-ben már közel bruttó 267 ezer forintot (675 euró).
Fontos jelezni, hogy az euróban mért változás, amivel az Eurostat is számol, jóval kisebb (csak a 2015-ös kétszerese), mint a forintban mért érték. Ennek az az oka, hogy az elmúlt tíz évben az euró/forint középárfolyam 310 forintról felment 390-re, tehát a magyar pénz értéke csökkent.
A magyarországi minimálbér euróban mért kétszeres növekedése a régiós országokat tekintve igencsak középszerűnek mondható: közülük a legnagyobb előretörő a szomszédos Románia, ahol 2015-höz képest három és félszeresére nőtt a minimálbér euróban számolt összege.
Ott idén júniusban is jelentős emelést hajtottak végre, így a románoknál a legalacsonyabb bér már bruttó 743 euró (293 ezer forint). A nettó, vagyis a „kézhez kapott” fizetést nézve kisebb a távolság a hazai és a romániai minimálbér között: 10% helyett „csak” 6%-kal magasabb a román. Ennek az az oka, hogy Romániában 38%-os adókulcs terheli a bruttó összeget, míg itthon csak 33,5% az adó mértéke. Forintra átszámolva tehát
itthon egy minimálbéres dolgozó nettó 177 ezer forintot, Romániában nettó 188 ezer forintot vihet haza.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint viszont nem ennyire súlyos a helyzet, hiszen a tiszta minimálbér helyett pontosabb képet ad az effektív minimálbér. Ez a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlagából számolható ki, és bruttó 306 ezer forintot jelent. Azonban a garantált bérminimum nettója sem sokkal magasabb a minimálbérénél: 216 ezer forint. Ez is csupán 57 százaléka az átlagkeresetnek és 72 százaléka a medián keresetnek.
Érdekes tendenciákat mutat a vásárlóerő-paritás, vagyis az a szám, amely a különböző országokban tapasztalható árfolyam-ingadozásokat és bolti árakat is beleszámítva állapítja meg, hogy ténylegesen mennyi a vásárlóereje a fizetéseknek.
Ezen a listán (bár nem vagyunk utolsó előttiek) a lengyel vagy a román minimálbér értéke jelentősen meghaladja a hazait, az elmúlt tíz évet nézve pedig szintén látható a magyar lemaradás. Főleg ha azt nézzük, hogy Románia az utolsó előtti helyről ugyanennyi idő alatt az EU-s mezőny közepéig tornázta fel magát, és a minimálbér vásárlóerejét tekintve már 2017-ben lehagyta hazánkat.
Kiss Soma – Szabó Krisztián
Címlapkép: Takarítók dolgoznak a Parlament Alsóházi üléstermében az Országgyűlés május 8-ai alakuló ülésének előkészületei során 2018. május 4-én. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
