„Nem csak amiatt nekivágni, mert a jógastúdió közelebb van, mint a konditerem”

Korábban a légzőgyakorlatok elsajátításához szükséges belépő az volt, hogy a tanítvány három és fél órán keresztül üljön mozdulatlanul egy vizes tállal a fején. Azt hiszem, ma erre kevesen lennének képesek.

– kezdte válaszát Cser Zoltán, a Tan Kapuja Buddhista Egyház igazgatója, mikor arról kérdeztük, mi alapján keressünk tanítót, ha jógázásra adnánk a fejünket. Azt mondja, ma már nagyon nehezen találhatunk valódi jógaoktatókat, viszont „elkezdhetünk a jóga ösvényén járni, és a gyakorlás által hitelessé válhatunk”.

Választhatunk tradicionális jógaiskolákat, de a női jógától kezdve a kismama- és dance flow jógán át egészen a narancsbőr-jógáig megtalálhatjuk a saját problémáinkhoz leginkább passzoló kínálatot. És ha valaki olyan magas szintre jut, hogy már tanítana is, arra is van lehetőség: néhány tízezer forint ellenében bármilyen előképzettség nélkül megkaphatja jógaoktatói oklevelét. Jogi szabályozás híján bárkiből válhat jógaoktató Magyarországon, aki kivált egy vállalkozói engedélyt, és akár egy garázsban is megtarthatja az óráit, még mellékhelyiség biztosítására sincs szükség.

Komjáti Zsuzsa, a Magyar Jógaoktatók Szövetségének (MJSZ) elnöke szerint ennek jó oldala, hogy ha például egy évtizedek óta gyakorló jógi, vagyis jógamester Indiából hazánkba érkezik, akkor hiába nincs róla papírja, taníthat másokat. Ezzel szemben a veszélye, hogy rengeteg iskolában nagyon rövid idő alatt, zajlik a felszínes tudásátadás, aminek eredményeként a jóga egyszerű iparággá alacsonyodott. Az Egyesült Államokban bevett szokás, hogy ha valaki bekerül egy jógamagazinba, az dupla áron számlázhat stúdiójában, ahol a jógázás is csak egy választható termék a különböző kozmetikai és egészségügyi szolgáltatások közt. A fogyasztó akár az alapján is kereshet iskolát, hogy milyen zene szól az órák alatt – miközben a gyakorló elmélyülését éppen a csend segítené. A trend kezd átgyűrűzni hazánkba is: találtunk például olyan jógás webshopot, ahol a ruházat, a jógamatrac és a víz menüpontok mellett negyvenezer forint per hatvan perces jógamagánórát is rendelhetünk – ráadásul terjedelmes a várólista.

Az MJSZ, amelyhez 2006-os megalakulása óta több mint háromszáz tag csatlakozott, iránymutatást adva létrehozott egy minőségbiztosítási rendszert, amely segít eligazodni a jógaoktatói képzések színvonalának megítélésében, és összefogja az érintett oktatókat és szervezeteket. Az MJSZ alakulásakor a Yoga Alliance nevű nemzetközi szövetség által kialakított kétszázórás minimum elvárást vette át, amelyben részletesen szerepel az elméleti és gyakorlati órák menete.

Sajnos azt látjuk, hogy a legtöbb ilyen szervezet leginkább anyagi okok miatt jön létre. Hogy egy példát említsek: van olyan jógaszövetség, ahol a csatlakozáshoz elég, ha elküldöd online az oktatóanyagod, majd befizetsz ezer dollárt (közel 400 ezer forint), és fel vagy véve. De ellenőrizni már senki nem fogja, sem a tananyagot, sem a tényleges tevékenységet, ahogyan azt sem, neked valóban sikerült-e átadnod a tudást a tanítványoknak.

– mondta az MJSZ elnöke.

A kezdetek

A jóga atyjának Patandzsalit tekintik, a tőle eredeztethető Jóga-szútra az összes iskola forrásszövege, de a mitikus tradíció szerint valójában Hiranyagarbha, azaz a védikus szövegekben megjelenő „arany méh”, az univerzum ősanyja a jóga forrása.

Patandzsali életéről többnyire csak legendák maradtak fenn. A valamikor a Kr. e. 2. század és a Kr. u. 5. század között élt hindu bölcs szavait buddhista terminológusok ismerete nélkül nehéz értelmezni, így – és a szútrák műfaji sajátosságainak köszönhetően – írásaihoz sok kommentár fűződik. Ma már vannak olyan feltételezések, hogy buddhista szerzetes lehetett, hiszen sok olyan kifejezést használt, melyeket hindu szövegekben nem találunk. A Jóga-szútrában leírt buddhista nyolcrétű nemes ösvényre rímelő nyolc lépésből álló jógája „a tudat remegéseinek kioltását”, vagy más kifejezéssel élve „az anyagi tudatfolyamatok megfékezését” kívánja elérni. A nyolc lépésből csupán az egyik foglalja magába az ászánák, vagyis a különböző testhelyzetek gyakorlását, melyet hosszú elméleti tanulás és cölibátusos szerzetesi élet előzött meg.

Ezzel szemben a Hatha Jóga Pradípiká szövegéhez visszanyúló hatha-jóga tartalmazza a szexualitás gyakorlatait is, itt többek közt erre utal a Nap és Hold egyesítése. A belső és külső világ, valamint a belégzés és kilégzés egyesítése vezeti el a gyakorlót legbelső lényegéhez, mely a jóga valódi célja. Négy fő jógaútról beszélhetünk, de ezek nem különülnek el szervezesen egymástól, valamint a különböző nyelvek, kultúrák, vallások, és történeti időszakok is más-más rendszerezéseket használnak.

Hetente jön egy új stílus

„A ma populáris, tradicionálisnak nevezett jógarendszerek az előző évszázadban élt indiai bölcstől, Tirumalai Krishnamacharya-tól indultak, akit a jóga modernkori atyjának hívnak. Azóta sok irányzat megjelent nyugaton, és ezek a tanítók egymásra reflektálva változtatták metódusaikat, és inspirálták újfajta jógák megjelenését. A gond ezzel pusztán annyi, hogy nagyon nagy a zaj: talán nem túlzás azt állítani, hogy hetente megjelenik egy új stílus.”

– osztotta meg velünk véleményét Cser Zoltán, akinek nemrég jelent meg Jóga a buddhizmusban című könyve. „A régi időkben tizenkét év jógatapasztalat volt a kiindulási pont, ahol lehetett tárgyalni arról, hogy az illetővel mi történjen utána. Sajnos ez a felgyorsult tempó hozzájárul ahhoz, hogy a jóga szétessen és egyre felszínesebbé váljon. Ennek pozitív aspektusa, hogy míg régen ezek a tanítások nagyon titkosak voltak, ma már egyfajta bejáratot képeznek a spirituális elmélyülés felé – csak mikor az ember belép a kapun, akkor nehézzé válik a helyzet.

Millió jóga hagyománnyal találkozunk, és nincs garancia, hogy melyik hová visz.

Cser elmondása szerint korábban azokat a gyakorlatokat, melyek az egészségmegőrzést szolgálták, nem nevezték jógának. Ha valaki beteg volt, nem javasolták terápiás céllal az ászánák gyakorlását.

A terápia mindig egy gyógyítási folyamat, amire akkor van szükség, ha valaki beteg, míg a jóga onnan indult, hogy valaki egészséges, és tudatának felszabadítására törekszik.

A világtól elvonultan élő szerzetesek körében a megfelelő meditációs testhelyzet felvétele, és a gyakorlatok során előbújó betegségek, érzelmi kibillenések és mentális zavarok megszüntetése volt a cél – de ezekre nem egy hétköznapi, világi életet élő ember problémáiként tekintettek, hanem mint a megvilágosodás akadályaira. Ezeket az akadályokat három kapuként is említik: a test, lélek és szellem legyőzéseként, ami által a gyakorló felismeri, hogy problémáit ő kreálja, így ő is tudja azokat megoldani.

Ha mindenki tudná, hogy a gondjaink belülről fakadnak, ezért hatalmunkban áll azokat megszüntetni – az, azt hiszem, sok mindenre választ adna. A jóga által a gyakorló önállóvá válik: egy olyan eszközt kap, ami segít megoldani a saját problémáit.

Komjáti Zsuzsa mindezt azzal egészítette ki, hogy mára számos nemzetközi kutatás igazolni látszik a jóga egészségügyben is alkalmazható hasznát.

Sport? Vallás? Egyik sem?

2016 májusában az MJSZ is részt vett a Nemzetközi Jógakongresszus Európai Parlamentben tartott ülésén, ahol azt hangsúlyozták, hogy a jóga nem vallás, és kortól, nemtől, egészségi állapottól függetlenül mindenkire jótékony hatással lehet – a vallásos ember hitét elmélyíti, míg a nem hívők világnézetét széleskörűvé teszi és segíthet egészségük megőrzésében. Épp ezért Németországban és Nagy-Britanniában a társadalombiztosítás keretében, „közösségi receptként” is felírhatják az úgynevezett prevenciós jógatanfolyamokon való részvételt, valamint világszerte egyre több helyen tűzték ki célul, hogy a jóga váljon a közoktatás részévé. De hazánkban is volt már rá példa, hogy iskolai testnevelésórára beengedtek jógaoktatókat (Németh Sándor szavaival élve: démontisztelőket).

Az Európai Bizottság tavaly szeptemberi felmérése alapján a magyarok 59%-a egyáltalán nem sportol, ami jóval felülmúlja az európai átlagot. Az MJSZ felkérést kapott, hogy az Aktív Magyarországért kormányzati program részeként vegyen részt annak a stratégiának kialakításában, amely a mozgásszegény életmódot folytató lakosság 15 százalékát rábírná, hogy a következő öt évben valamilyen sportba belekezdjen.

Mindemellett a szövetség a jógára komplex rendszerként tekint, melynek csak egyik eleme a mozgás. Napjainkban fordított mechanizmus figyelhető meg a bölcseleti rendszernél: míg egykor a testgyakorlatok elsajátításához hosszú évek elméleti előkészületére volt szükség, addig manapság éppen a testmozgás vezetheti el a gyakorlókat a bennük lezajló pszichés folyamatok megfigyeléséhez.

Mindkét beszélgetőpartnerünk megerősítette, hogy a sérülések és csalódások elkerülése érdekében, ha valaki szeretne elkezdeni jógázni, érdemes pontosan tájékozódni, és

nem csak amiatt nekivágni, mert a jógastúdió közelebb van, mint a konditerem.

Az MJSZ védjegyével ellátott jógaoktatói képzéseken az elméleti oktatás során a legtöbb jógafilozófia tanításával megismerkednek a tanítványok, de ezek elsősorban olyanokhoz szólnának, akik már korábban tapasztalatokat szereztek a gyakorlásban. Cser Zoltán azt javasolja, hogy akiknek még ismeretlen ez a filozófiai és mozgásrendszer, a hatha-jóga gyakorlásával érdemes elkezdeni. Ez erős alapot adhat, ahol biztonságos körülmények közt kiderül, az illetőt valóban érdekli-e ez, és szeretne-e jobban elmélyülni a kutatásában.

„A jóga teljesen más elven működik, mint a sportok. Az önismeretben segít, hiszen megismerjük általa saját működésünket. Megtanuljuk mozgatni, kontrollálni a legapróbb testrészeinket is, valamint az érzelmeinket. Mindemellett, ha valaki ráébred, hogy a nem megfelelő testtartás és légzés betegségekhez és érzelmi zavarokhoz vezet, az igen jó motiváció. Kívülről halad befelé, a középtengelyünk irányába, míg a sport belülről áramlik a perifériák felé, hogy minél nagyobb teljesítményt tudjunk felmutatni.

„Természetesen, ha valaki rendszeresen jógázik, akkor nem jelent problémát néhány kilométer lefutása, főként, ha valamelyik dinamikusabb, tibeti jógavonalat követi. Ettől függetlenül megtartanám a jógát spirituális ösvénynek. Ha csak sportként tekint rá az ember, akkor a legfontosabb részét hagyja figyelmen kívül – hogy elérhető a remegésmentesség. Mikor az ember középre kerül, a jelenben van, tudata megnyugszik, és megjelenik a boldogság állapota.”

The post „Nem csak amiatt nekivágni, mert a jógastúdió közelebb van, mint a konditerem” first appeared on 24.hu.