Nem fegyver, de létfontosságú a fronton – felszerelést gyűjtenek az ukrán hadsereg magyar katonáinak

Legalább 400 kárpátaljai magyar katona harcol az ukrán hadseregben a tavalyi orosz invázió óta. Ők a budapesti kormánytól semmilyen eszközbeli támogatást nem kapnak, azonban magyarországi civilek egy csoportja eddig több mint százmillió forintnyi adományt gyűjtött számukra. The post Nem fegyver, de létfontosságú a fronton – felszerelést gyűjtenek az ukrán hadsereg magyar katonáinak first appeared on atlatszo.hu.

Nem fegyver, de létfontosságú a fronton – felszerelést gyűjtenek az ukrán hadsereg magyar katonáinak

Becslések szerint legalább 400 kárpátaljai magyar katona harcol az ukrán hadseregben a tavalyi orosz invázió óta. Ők a budapesti kormánytól semmilyen eszközbeli támogatást nem kapnak, azonban magyarországi civilek egy csoportja eddig több mint százmillió forintnyi adományt gyűjtött számukra, amiből drónokat, generátorokat és egyéb felszereléseket küldtek azoknak az egységeknek, ahol magyar katonák szolgálnak. A Kárpátaljai Sárkányellátó szervezőivel és az ukrán fegyveres erők magyar nemzetiségű katonáival beszélgettünk.

„Az első, amiért az ember harcol, az a családja. Majd jön a falu, vagy város, ahol lakik a járás, majd megye, végig az országig” – válaszolta Traski Viktor, az Ukrán Fegyveres Erők magyar származású önkéntes katonája arra a kérdésünkre válaszolva, mi motiválja a kárpátaljai magyar kisebbség tagjait, hogy Ukrajna oldalán harcoljanak. Hozzátette, tudja, hogyan viselkedtek az „úgynevezett orosz felszabadítók” Kárpátalján a második világháború alatt, hogy hogyan bántak a magyarokkal is, köztük saját felmenőivel is, akiket keletre hurcoltak kényszermunkára. „Ha odáig fajult volna az eset, hogy eljutnak Kárpátaljáig, most sem lett volna másképp” – mondta.

Traski Viktor (civilben az Ungvári Nemzeti Egyetem matematikusa) egysége, a 128. gépesített hegyivadász dandár egyike azoknak az alakulatoknak, akiknek magyarországi önkéntesek gyűjtöttek felszereléseket.

A hivatalos állami segítségnyújtás mellett (ami Magyarország oldaláról nem is létezik) az ukrán hadsereg számára számos külföldi országban folynak civil gyűjtések. Ezeknek a kezdeményezések a célja, hogy nem fegyvernek számító, de e fronton szükséges eszközöket juttassanak a frontra.

Traski Viktor elmondása szerint az összes, a fronton használt felszerelés mintegy 3 százaléka származik civilektől.

A magyarországi gyűjtést szervező csoport, a Kárpátaljai Sárkányellátó egy szűk körben induló, eredetileg csak pár százezer forintról szóló gyűjtéssel indult, hamarosan azonban formálisan is alapítvánnyá válhat. A kezdeményezés neve a „Kárpátaljai Sárkányok” néven ismert 68. területvédelmi zászlóaljra utal – a főleg kárpátaljai önkéntes katonákból álló egység legismertebb tagja a később budapesti nagykövetté kinevezett ungvári egyetemi tanár, Sándor Fegyir. A 68-asokon kívül azonban még a hadsereg és a határőrség több alakulatában is szolgálnak magyarok, többen köztük a háború legveszélyesebb pontjain, például Bahmutnál, Herszon és Zaporizzsja megyékben is jelen vannak.

A Sárkányellátó egyik koordinátora, Trautmann Balázs elmondta, katonai újságíróként követte 2014 óta az ukrajnai eseményeket, majd a 2022-ben kezdődött teljeskörű inváziót is.

A háború, mint fogalmazott, sokáig „munkadarab” volt számára, de miután munkahelyet váltott, személyesebbé vált számára, ekkor került be abba a kezdeményezésbe, amiből később a Sárkányellátó lett.

 

Mint mondta, Sándor Fegyirék először azt írták, akkumulátortöltőkre lenne szükségük ezeknek az ára mintegy egymillió forint volt.

„Az első egymillió 28 óra alatt összejött, de az emberek tovább küldték a pénzt. El kellett dönteni, hogy ezt most megállítjuk, vagy, mert van rá szükség a fronton, és van rá itthon fogadókészség, hogy segítsünk, tovább görgetjük-e. Ebből lett a mai napig durván 142 millió forintot összegyűjtő, teljesen civil kezdeményezés.”

Az elmúlt hónapokban többek között ruhákat, hőkamerákat, távolságmérőket és civil drónokat juttattak a katonáknak. Különösen nagy szükség van a civil üzletekből is beszerezhető, felderítésre használt drónokra – egy-egy drón élettartama a fronton alig 8 óra, miközben az oroszok is egyre nagyobb számban használják a technológiát.

A Sárkányellátó koordinátora hangsúlyozta: olyan eszközöket juttatnak a frontra, amelyek nem fegyverek, átadásuk nem ütközik semmilyen jogszabályba. Mint mondták, egyelőre nem ütköztek semmilyen problémába az állami szerveknél, sőt, az egyik illetékes hivataltól rendszeresen kapnak jogi és számviteli segítséget.

Videóriportunkban két kárpátaljai magyar katona, Traski Viktor és Filipovics Péter beszél arról, miért hasznosabbak sokszor a civil adományok a hadseregtől kapott ellátmányoknál, és hogy mire van szükség leginkább a fronton. Videónkban a Sárkányellátó önkéntesei elmondják, mi motiválta őket a gyűjtés megkezdésére, és hogyan tudják eljuttatni az eszközöket a frontra.

Szöveg: Zubor Zalán — Videó: Bodoky Bence

Címlapkép: Kárpátaljai Sárkányellátó / Facebook

The post Nem fegyver, de létfontosságú a fronton – felszerelést gyűjtenek az ukrán hadsereg magyar katonáinak first appeared on atlatszo.hu.