Önti a pénzt az állam a legatyásodott fecskendőgyáras cégbe, ahol a NAV nyomoz
A cég pénzeszköze 2,6 milliárdról 71 millióra csökkent egy év alatt, hiába állnak az állami milliárdok a vállalkozásban. The post Önti a pénzt az állam a legatyásodott fecskendőgyáras cégbe, ahol a NAV nyomoz first appeared on atlatszo.hu.

„A gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított” – olvasható a nehézkesen megépülő geotermikus erőműveiről elhíresült EU-Fire Kft. legfrissebb cégbeszámolójában. A cégben 15 milliárd forint áll, ehhez képest mindössze egy 158 milliós eredményt sikerült elérniük 2022-ben. A vállalkozás egyetlen alkalommal sem nyert egészségügyi termékekkel kapcsolatos közbeszerzést, igaz, nem is nagyon próbálkozott. Ennek ellenére az állam továbbra is önti a pénzt a kft.-be: a mátészalkai és kocsordi üzemeknek adott 10 milliárdos támogatás után – az MFB Invest Zrt.-n keresztül – tőkeemelés útján részesedést is szerzett a cégben. Arról pedig, hogy nem egy, hanem két nyomozást is folytat a céggel kapcsolatban a NAV, Hadházy Ákos képviselő értesült. Videóriport.
„Áll egy gyár Mátészalkán, az ország egyik legmodernebb üzeme: egymagában képes biztosítani a hazai nitrilkesztyű- és fecskendőszükséglet 50-60 százalékát. És gyors is: akár 48 óra alatt megtölt egy kamiont sterilizált termékekkel.” Ezekkel a mondatokkal hirdeti magát az EU-Fire Kft. egészségügyi ágazata a cég honlapján. Kiderítettük azonban, hogy a kft. egyetlen ilyen jellegű közbeszerzést sem nyert, és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal sem kötöttek szerződést egészségügyi termékekre vonatkozóan.
Pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei létesítményt nagy csinnadratta mellett adták át 2022 nyarán. Erről így számolt be a cég: „Az EU-Fire Csoport üzemének beruházása példamutató, mert nemcsak az átadó ceremónia világszínvonalú, hanem a termelés is az – méltatta szelíd tréfával a múlt csütörtökön indult gyárat Varga Mihály. A pénzügyminiszter az üzemavató-ünnepség lézershowjára utalt, amelyikben egy lézerlány dalolta, hogy »Mátészalka bennem lüktetsz, szülőföldem, hazaföldem« – és minden mátészalkai, ha el is hagyta városát, hazatér.”
A lézerlány mellett az a fontos információ is kiderült a leírásból, hogy
a 8 milliárd forintos beruházás „tekintélyes részét” a kormány finanszírozta az Egészségipari Támogatási Program keretében.
Hozzátették, ez a cégcsoport második egészségügyi beruházása, hiszen „Kocsordon már üzemel egy hatékony, kisebb gyár, és hozza az elvárásokat.”
Ezt az – szintén szabolcsi – üzemet is az állam támogatta: az 1,9 milliárd forintos fejlesztéshez – amely során „egészségügyi védőeszközöket, orvosi kanülöket, valamint lélegeztető- és újraélesztőgépek alkatrészének gyártásra alkalmas üzemet” hoztak létre, a kormány több mint 1,5 milliárd forinttal járult hozzá.
2021 nyarán azt írták, a kocsordi üzem 30 helybélinek, a két mátészalkai beruházás pedig összesen 139 embernek teremt biztos munkahelyet. Hogy utóbbit pontosan hogyan értették, nem tudni, ugyanis a cégcsoport létszáma most márciusban volt a csúcson, de az is csak 71 főt jelentett. Kocsordon – ahol elvileg ipari termelés folyik – egyetlen olyan helybélivel sem sikerült beszélnünk, aki az üzemben dolgozna, vagy legalább hallott volna arról, hogy a gyár működik.
Amikor áprilisban személyesen felkerestük a helyszíneket, a kocsordi üzemnél semmilyen mozgást, a mátészalkai gyárnál pedig visszafogott forgalmat tapasztaltunk.
A cég szerint azért, mert ugyan „mindkét gyárban zavartalan a termelés„ mivel „végletekig automatizált üzemekről van szó, így a »műszak« létszáma is kicsi.” A sajtóreferens szerint a „mátészalkai üzem parkolójában tucatnyi autó áll, és a biciklitárolóban nem akad üres hely – ez azt jelzi, számos kolléga dolgozik a falak mögött.”

Ottjártunkkor 13 autó állt a 8 milliárdos gyár előtt munkaidőben. A szerző felvétele.
A cég képviselője szerint „a kocsordi üzemben a munkavállalók mintegy fele tartózkodott délután, ugyanis a CNC-esztergagépeket működtető kollégák munkaideje 5 órától 13 óráig tart. Az ő járműveik az utcafrontról nem látható parkolóban álltak. A jelenlévők természetesen végezték munkájukat az üzem két épületében.”
Mivel első alkalommal 15 órakor jártunk az üzemnél, újra visszamentünk, ezúttal egy órakor, vagyis amikor a műszak véget ér. Ekkora mindössze 3 autót és 3 embert láttunk a gyár területén, de miután észrevették, hogy figyeljük őket, visszamentek az épületbe, és még az ajtót is becsukták.
2,6 milliárdról 71 millióra csökkent a cég pénzeszköze
Hogy mennyire hatékony a falak mögötti munka, az kérdéses. A több milliárdos állami támogatás ellenére az Eu-Fire Kft.-nek 2021-ben mindössze 182 milliós forgalma volt. És a 2022-es adatok sem sokkal jobbak.
A most közzétett cégbeszámoló szerint 496 milliós forgalmat bonyolított a kft., az adózott eredmény 158 millió forintot tett ki, miközben a cégben 15 milliárd forint áll eszközök (ingatlan, gépek) formájában. Ami ennél is beszédesebb, hogy az EU-Fire pénzeszköze 2,5 milliárd forinttal csökkent tavaly, és 2022 végére mindössze 71 millió forint maradt. Nem csoda, hogy a kiegészítő mellékletben a következő mondat szerepel:
„a gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított”.
A korábbi 12 milliárdos hitelüket (hosszú lejáratú kötelezettség) szinte teljesen kifizették, vélhetően részben az állami támogatásból (passzív időbeli elhatárolások).
A cég jegyzett tőkéje 1,5 milliárdra nőtt, ami főként annak köszönhető, hogy az állam év végén az MFB Invest Zrt.-n keresztül tőkeemelés útján részesedést szerzett a cégben. Azóta még kétszer történt tőkeemelés, így a kft.-nek már 2 milliárdos a jegyzett tőkéje.
Vagyis az állam továbbra is önti a pénzt a cégbe, de hogy miért, az rejtély. Megkeresésünkre az MFB Invest nem reagált, de korábban arra utaltak, hogy a befektetést követő 4-7 éven belül értékesítik a részesedésüket.
Az EU-Fire másik tulajdonosa Kovács Péter, a korábbi tulajdonos Kovács Imre tavaly kiszállt a cégből.
A cégháló egyik tagjától vették a gépeket
Az EU-Fire és a mátészalkai gyár akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hozzájutott az EU-Fire szerződéseihez, és ezek alapján árajánlatokat kért ki a cég által megvásárolt gépekhez.
Az így megszerzett információk szerint a gépeket és egyéb eszközöket 1,7 milliárdért is be lehetett volna szerezni, a cég azonban 3,3 milliárdért vette meg azokat az állami támogatás keretében.
ITT VANNAK A BIZONYÍTÉKOK: Varga Mihály haverja a geotermikus erőművek után az ORVOSI ESZKÖZ GYÁRAKRA ADOTT ÁLLAMI…
Posted by Hadházy Ákos on Thursday, 24 March 2022
Az EU-Fire üzemeire Hadházy Ákos képviselő hívta fel a figyelmet.
A képviselő annak is utánajárt, hogy a cég gyakorlatilag „saját magától vásárolt”. A társaság a gépek leszállítására a Trust-Bau Kft.-vel szerződött. Az egyfős céget 2019-ben alapították, és 242 millió forintról 4 év alatt 9,5 milliárdra tornázta fel a forgalmát.
Az EU-Fire cégszerűen köthető volt a megbízást elnyerő Trust-Bau Kft.-hez. A kft. ügyvezetője Ürményi Viktor volt 2019 januárja és 2021 januárja között. Ürményi ezzel párhuzamosan (2020 novembere és 2021 júniusa között) a Kiskunhalasi Geotermikus Projekt Kft.-ben is felügyelő bizottsági tag volt, majd ugyanitt ügyvezető 2022 májusáig. A Kiskunhalasi Geotermikus Projekt Kft. tulajdonosa pedig az EU-Fire volt egészen 2022 augusztusáig.
Hadházy Ákos szerint a Trust-Bau a piacról vásárolta össze a gépeket, majd dupla áron eladta a cégháló másik cégének – 100 százalékban költségvetési pénzből.
„Ennél jobban nem fogjuk tudni dokumentálni, hogy hogyan lopják szét a fideszes bárók az ellenőrizetlenül rájuk öntött gazdaságfejlesztő, százszázalékos támogatásokat” – írta akkor a képviselő.
Sokszoros árat fizettek
Megkerestük az EU-Fire Kft.-t, miért a Trust Bau Kft.-vel kötöttek szerződést, milyen más cégeket kértek fel ajánlattételre, azok milyen ajánlatokat adtak, és miért fogadták el a túlárazottnak tartott ajánlatokat.
A cég reklámvideója a Youtube-on.
A vállalkozás szerint annak, hogy az EU-Fire a Trust-Bau Kft.-vel szerződött a mátészalkai üzem berendezéseinek, gépsorainak beszerzésére, „egyetlen oka volt: a Trust Bau Kft. tette a legkedvezőbb, komplex ajánlatot. Ennek része volt az egyedi berendezések beszerzése, a szállítás, a beüzemelés, a betanítás – épp ezért nem önmagában a berendezés ára volt a döntő szempont, hanem a „csomagár” alapján választott az EU-Fire Kft.”
Arra azonban a cég nem válaszolt, hogy mely cégektől kért még ajánlatot, mivel szerintük az „üzleti titoknak minősül”.
Az EU-Fire Kft. sajtóreferense azt is írta, hogy „a mátészalkai egészségipari berendezései, gyártósorai tekintetében lényegében nem értelmezhető a „katalógustermék” és a listaár – egyszerűen azért, mert azok zöme egyedi: a gyártó azt az EU-Fire Kft. speciális igényei alapján tervezte és építette (vagy módosította)”.
Kiválasztottunk ezért hat tételt, ahol kiugróan magas volt az eltérés az EU-Fire által fizetett összeg és kontroll árajánlat között:
- Műanyag fröccsöntő gép 200t + robot – 553 millió helyett 900 millió;
- Fecskendő és injekciós tű összeszerelő gépsor – 138 millió helyett 400 millió;
- Sterilizáló berendezés – 21 millió helyett 400 millió;
- Mikroszkóp – 1,8 millió helyett 15 millió;
- Csomagológép – 10 millió helyett 80 millió;
- Mérőgép-szakítógép – 2,6 millió helyett 30 millió.
Megkérdeztük, milyen speciális igényeik voltak ezekben az esetekben, ami indokolta a jelentős árkülönbséget. Erre azonban a cég – szintén üzleti titokra hivatkozva – nem válaszolt.

A kocsordi üzem délután egy órakor. A szerző felvétele.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az árak nem pusztán önmagukra a gyártósorokra és a berendezésekre vonatkoznak, de tartalmazták a szállítás díját (Olaszországból, Svájcból, Németországból, Törökországból, Izraelből, illetve Kínából, Tajvaról és Dél-Koreából), a beüzemelés költségét és a betanítás árát.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy mindennek ellenére miért nem szállítanak állami egészségügyi intézményeknek fecskendőt vagy kesztyűt, azt mondták, a cégnek egyelőre főként utóbbira vannak megrendeléseik az autó- és a szépségiparban, illetve a vendéglátásban. De hamarosan több közbeszerzési eljáráson indulnak majd.
Két ügyben is nyomoz a NAV
Hadházy Ákos ismeretlen tettes ellen tett feljelentést különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt tavaly augusztusban.
A feljelentés szövege szerint „a rendelkezésre álló tényadatok és körülmények alapján fennáll a gyanú, hogy az EU-Fire Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft. részéről tudatosan mesterségesen megemelt áron, jelentősen túlárazva kerültek beszerzésre a költségvetési támogatásból finanszírozott „ETP2” és „ETP3” pályázati projektjei esetében a csatolt kimutatásban szereplő több gép és berendezés, mintegy 1,9 Milliárd forint összeg jogtalan megszerzése érdekében tévedésbe ejtve és tévedésben tartva a támogató szervezetet,
mindezek felvetik a (…) különösen nagy vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette elkövetésének gyanúját.”
Érdeklődtünk a NAV-nál, hogy jelenleg hol tart a nyomozás, azonban mindössze annyit válaszoltak, hogy kérdésünkkel kapcsolatban „nincs nyilvánosságra hozható információ.” Az EU-Fire szintén hárított: az válaszolták, ők nem tudnak ellenük folyó nyomozásról.
Hadházy Ákos ugyanakkor értesítést kapott a NAV-tól, hogy az eljárást átették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához, ahol összevonják egy másik folyamatban lévő nyomozással.
Katus Eszter
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (k) és Kovács Péter stratégiai igazgató (j) gyárlátogatáson az EU-FIRE Kft. orvosi segédeszközöket gyártó üzemében Mátészalkán 2022. július 14-én. MTI/Vajda János
The post Önti a pénzt az állam a legatyásodott fecskendőgyáras cégbe, ahol a NAV nyomoz first appeared on atlatszo.hu.