Portfolio: Belenyúlna az áramfogyasztás szabályozásába a kormány

Egy 224 milliárdos energiahatékonysági pályázat is szerepel az új EU-s helyreállítási tervben.

Portfolio: Belenyúlna az áramfogyasztás szabályozásába a kormány

Bár a hazai közvéleménynek eddig még nem jelezte a kormány, az Európai Bizottságnak szánt uniós helyreállítási terv új anyagában felfedte a rezsicsökkentési rendszer átalakításának középtávon tervezett irányát - vette észre a Portfolio.hu.

A most társadalmi egyeztetésre közzétett, dokumentum szerint a lakossági áramfogyasztóknak lehetővé tennék, hogy "dinamikus árképzés szerint vehessék az áramot évi 2523 kWh, azaz a rezsivédett árú éves fogyasztás felett". A terv szerint a lakossági fogyasztók és mikrovállalkozások szólhat, akik és amelyek intelligens fogyasztásmérővel rendelkeznek. Ők önkéntes alapon dinamikus villamosenergia áras szerződést köthetnek. A tervezetből úgy tűnik, hogy a most is érvényes fogyasztásukig továbbra is rezsicsökkentett árat fizetnének: "a háztartásoknak és a mikrovállalkozásoknak lehetőségük lesz arra, hogy a szabályozott árrendszer előnyeinek megtartása mellett" kössenek ilyen szerződést. A tervezet azt is megjegyzi: "a dinamikus árképzéssel járó szerződéseket minden felhasználói csoport számára lehetővé kell tenni".

A lap szerint az átalakítással a kormány célja "feltehetően az, hogy a rezsivédett tartomány felett az emberek spórolni tudjanak az áramszámlán, mert akkor vesznek majd áramot, amikor az éppen olcsó a piacon, ez pedig a fogyasztói tudatosságot is emelheti".

A tervezetből az kiderül, hogy egy 224 milliárd forintos új energiahatékonysági pályázatot is tervez a kormány. Ezzel legalább 20 ezer ingatlant szeretnének úgy megújítani, hogy évi 171 GWh-val csökkenjen az ország energiafelhasználása.

Mindez a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU fejezetéből derül ki, amit most tett közzé társadalmi egyeztetésre a kormány. A terv, amely az orosz fosszilis energiahordozókról leválást is segítheti, 14 reform és 14 beruházás segítségével vázolja fel, hogy az összesen mintegy 2600 milliárd forintnyi EU-forrást mire és hogyan fordítaná az ország.