Pressman a svéd NATO-csatlakozásról: Orbán megígérte, erre ma lett volna lehetőség

Miután Magyarország egyedüli NATO-tagállamként a másfél éves ígérgetések ellenére még mindig nem hagyta jóvá Svédország csatlakozását a katonai tömbhöz, az Országgyűlésnek hétfőn lett volna módja ratifikálni a NATO bővítését. Az ellenzéki kérésre összehívott rendkívüli parlamenti ülésre azonban a kormánypárti képviselők nem mentek el, így továbbra sincs magyar döntés.

A nemzetközi nyomást és türelmetlenséget jelzi, hogy bár előre lehetett tudni, hogy az ülés a Fidesz-KDNP frakciók távolmaradása miatt határozatképtelen lesz, arra több nagykövet is ellátogatott. Az ellenzéki felszólalásokat David Pressman amerikai, valamint a holland, a norvég, a dán, a lengyel, sőt még - a Fico-kormány felállása óta Orbán legközelebbi uniós szövetségesének számító - Szlovákia budapesti nagykövete is végighallgatta.

A kormánypárti bojkott miatt határozatképtelen parlamenti ülés után David Pressman arról beszélt, hogy Orbán Viktor ígéretet tett rá, hogy a Parlament a lehető leghamarabb jóváhagyja a svéd NATO-csatlakozást, és a mai nap meg lett volna erre a lehetőség. Az amerikai nagykövet az ülésen résztvevő nagykövetekre váró újságírók előtt ezt mondta a Kossuth téren:

„Svédország csatlakozása a NATO-hoz olyan kérdés, ami közvetlenül érinti az Egyesült Államok biztonságát és az egész szövetségünk biztonságát. A miniszterelnök azt ígérte, hogy meggyőzi, sürgeti a Parlamentet, hogy a lehetséges legkorábbi alkalommal cselekedjen. A mai nap lehetőség volt rá, hogy ezt megtegye. Mi továbbra is közelről figyeljük (az eseményeket) és azt várjuk, hogy Magyarország gyorsan cselekedjen.”

Pressman explicit módon tehát nem mondta ki, de egyértelműen utalt rá, hogy Orbán nem teljesítette az ígéretét.

Orbán Viktor már egy évvel ezelőtt, 2023 februárjában is formálisan arra kérte a Fidesz képviselőit, hogy ratifikálják a NATO-bővítést, majd úgy tettek, mintha ebből érdemi vita alakult volna ki a kormánypárti képviselők között. Azóta is azt játsszák, hogy a frakciót megosztja az ügy, és nem akarnak eleget tenni Orbán kérésének, mondván: svéd és finn politikusok csúnya dolgokat mondtak a Fideszről, a magyar kormányról és a magyar demokrácia helyzetéről. Korábban egyébként ugyanezt a színjátékot játszotta el a szintén a saját frakciójára mutogató Erdogan is Törökországban, majd miután meglett a külpolitikai deal az amerikai F-16-osokról, mégiscsak államfői szinten született meg a politikai döntés a gyors jóváhagyásról.

A magyar külpolitika korábban hónapokon át arról beszélt, hogy ugyan nem sietünk a ratifikálással, de semmiképpen sem Magyarország lesz az utolsó tagállam, amelyik ezt megteszi. Végül mégis így lett, és a Fidesz továbbra is blokkolja a folyamatot. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének posztja alapján most legalább azt szeretnék elérni, hogy a svéd miniszterelnök jöjjön el tárgyalni Magyarországra, mielőtt megszavazzák a svéd csatlakozást. Ulf Kristersson azonban ezidáig úgy nyilatkozott, hogy a látogatására csak a magyar ratifikálás után kerüljön sor.

Már a NATO főtitkára is felszólította Magyarországot, hogy kövesse a török példát, és a lehető leghamarabb zárja le az ügyet. David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete korábban a csalódottságáról beszélt, és arról, hogy azt várják, Magyarország mielőbb teljesítse kötelezettségeit, majd a nagykövetség Orbánt saját ígéretére is emlékeztette.

Pressman február elsején Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is tárgyalt Washingtonban, és szenátusi demokrata vezetők Magyarországgal szembeni konkrét retorziókat is felvetettek. Eszerint a magyar állampolgárok amerikai vízummentességének eltörlése is felmerült, és az úgynevezett Magnyickij-törvényt is alkalmazhatnák egyes magyar döntéshozókkal szemben.