Semmi nem lesz a beígért ivóvízfejlesztésből Debrecenben, mert nincs rá fedezet
A kormány maximum bruttó 36 milliárd forintot szánt a projektre, de a legolcsóbb ajánlat is meghaladja a bruttó 47 milliárdot. Ennyi pedig nincs és nem is lesz rá.
Tavaly ilyenkor írt ki közbeszerzést az Építési és Közlekedési Minisztérium Debrecen ivóvízellátásának fejlesztésére, hogy ki tudják szolgálni a növekvő lakossági és közületi igényeket. Azok ugyanis jelentősen emelkedni fognak, mert a városban két akkugyár is épül, a BMW üzeme pedig jövőre kezdi meg a termelést. Vízfejlesztés azonban a fideszes ígéretek ellenére mégsem lesz, mert a kormány maximum bruttó 36 milliárd forintot szánt rá, de a legolcsóbb ajánlat is meghaladja a bruttó 47 milliárdot. Az államkasszában pedig ennyi pénz erre a beruházásra „jelenleg nem áll rendelkezésre és annak biztosítására a jövőben sem kerül sor” az iratok szerint.
Az ivóvízfejlesztési tender eredménytelensége már szeptember végén eldőlt, amikor megállapították, hogy a legolcsóbb ajánlat is túl drága. Erről viszont nem kommunikáltak semmit az illetékesek: se a kormány, se a polgármester. Sőt, Lázár János építési és közlekedési miniszter múlt héten ellátogatott Debrecenbe, ahol arról beszélt, hogy a kormány néhány éven belül a „nemzet társfővárosává” szeretné tenni a települést, és abban érdekeltek, „hogy a debreceniek jobban és jobb körülmények között élhessenek”.
A tisztítóművet fejlesztették volna
Egy évvel ezelőtt, 2023. október végén írta ki Lázár minisztériuma a „Keleti-Főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű Fejlesztése” elnevezésű projekt tervezési és kivitelezési feladatainak teljes körű ellátására vonatkozó közbeszerzést. Az eljárás nyílt volt, tehát bárki jelentkezhetett rá, aki megfelelt a feltételeknek.
A tenderleírás szerint a beruházásra azért van szükség, mert „Debrecen városában és vonzáskörzetében a lakossági és közületi ivóvízigény várható emelkedése jelentős. A felszíni vízbázisból történő víznyerés kiegészíti a Debreceni felszín alatti vízbázisokból termelt vízmennyiséget, fokozva az üzembiztonságot. A beruházás célja a felszín alatti ivóvízbázisokkal történő felelős gazdálkodás továbbvitele a felmerülő új vízigények tekintetében is”.
A műszaki tartalom szerint a projekt részeként a jelenleg is üzemelő felszíni vízkivételt fejlesztették volna: többek között vízvezetékek, vegyszeradagoló rendszerek, derítők felújításával, valamint további medencék építésével, ózongenerátorok telepítésével, valamint a meglévő tisztítástechnológia kapacitásának emelésével.
„A Keleti-főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű (KFCS) Magyarország egyik legnagyobb kapacitású és egyedülállóan mesterséges csatornára telepített állami tulajdonban álló tisztítóműve. Az évi 4 500 000 m3 előállított kiváló minőségű ivóvízzel 3 település és Debrecen város éves ivóvízigényének egyharmadát szolgálja ki” – olvasható a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. honlapján.
Nincs rá 47 milliárd forint
Az ajánlatokat eredetileg tavaly december elejéig várták, ám akkor kitolták a jelentkezési határidőt idén január közepére. Az eredményt végül csak most, kereken 9 hónappal később tették közzé a Közbeszerzési Adatbázisban.
A szöveg szerint a tender eredménytelen lett pénzhiány miatt. Ennek oka, hogy egy tavaly júniusi kormányhatározat maximum bruttó 36 milliárd forintot biztosított a fejlesztésre, ám most „megállapításra került, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban a legalacsonyabb ajánlati árnak megfelelő összegű
pénzügyi forrás jelenleg nem áll rendelkezésre és annak biztosítására a jövőben sem kerül sor,
így a szerződés hatályba lépésének feltétele nem valósul meg”. A közbeszerzést ugyanis tavaly feltételesen írták ki: ha nincs rá fedezet, nem kötnek szerződést senkivel.
Az ajánlatok értékelése szerint hárman pályáztak a feladatra:
- a Mészáros és Mészáros Kft. nettó 37,35 (bruttó 47,4) milliárd forintért,
- az EuroAszfalt Kft. nettó 38,5 (bruttó 48,8) milliárdért,
- a Szabadics Zrt. nettó 39,13 (bruttó 49,6) milliárdért vállalta volna a munkát.
A legolcsóbb ajánlatot tehát a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő cég tette, de még ez is bruttó 11 milliárd forinttal drágább annál az összegnél, amelyet a kormány erre a projektre szánt. Az ajánlatok összegzésén ugyan 2024. szeptember 30-i dátum szerepel, de már jóval korábban sejthető volt, hogy eredménytelen lesz a közbeszerzés.
Az ajánlatok bírálatát ugyanis május 2-án elvégezték, majd a Mészáros és Mészáros Kft. május 9-én levelet kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM), hogy a tendert eredménytelennek tervezik nyilvánítani „a közpénzek hatékony és felelős elköltésének súlyos megsértésére tekintettel”. Erre Mészáros Lőrinc cége nem túl boldogan reagált másnap: a Kft. szerint az ajánlatuk megfelel a piaci áraknak, legalább egymilliárddal olcsóbb a másik kettőnél, és a minisztériumnak nem elég bemondania a közpénzek felelős költésének súlyos megsértésére való hivatkozást, hanem meg is kell indokolnia.
A Mészáros és Mészáros Kft. május 10-i levele az ÉKM-nek (forrás: EKR)
Erre válaszul az ÉKM módosította a korábban kiküldött levelét, majd bő 4 hónappal később, szeptember végén elkészítették az ajánlatok hivatalos összegzését. Abba pedig ugye már azt írták, hogy a kormány maximum bruttó 36 milliárd forintot szánt a beruházásra, de a legolcsóbb ár is nettó 37,35 (bruttó 47,4) milliárd forint lenne.
Lázár János és a polgármester is hallgat
Bár az ajánlatok összegzésére szeptember 30-án rányomták a pecsétet, és akkor meg is állapították, hogy pénzhiány miatt eredménytelen lett az ivóvízfejlesztési tender, erről azóta is hallgatnak az illetékesek.
Sőt, Lázár János építési és közlekedési miniszter – aki valószínűleg már májusban is tudta, hogy nem lesz semmi a projektből – múlt héten, október 16-án ellátogatott Debrecenbe, és hatalmas fejlesztéseket ígért a városnak. „Nekünk a kormányban ugyanis az a célunk, hogy Debrecen valóban a nemzet társfővárosa legyen. Úgy akarjuk a várost újraszervezni a debreceniekkel közösen, hogy a dinamikus gazdasági növekedés ne terhelje a városiak életminőségét.
Abban vagyunk érdekeltek, hogy a debreceniek jobban és jobb körülmények között élhessenek” – mondta Lázár többek között.
A várost 2014 óta vezető fideszes polgármesterrel, Papp Lászlóval történt egyeztetést követően Lázár arról is beszélt, hogy „Debrecen legyen a nemzet társfővárosa”. A miniszter elmondása szerint „a kormány támogatásával újra lendületet kap az ország új gazdasági erőközpontja. Az ipari parkok és gazdasági övezetek beruházásai mellett a legfontosabb szerepet kapják a lakosság igényeit és a városi életminőséget támogató fejlesztések”. Az ivóvízfejlesztési projekt lefújásáról egy szót sem szólt egyikük sem.
Lázár János és Papp László Debrecenben 2024. október 16-án (fotó: Papp/Facebook)
Pedig korábban – a városba települő akkugyárak elleni tiltakozások csúcsán – Debrecen fideszes országgyűlési képviselője, Kósa Lajos is hatalmas vízfejlesztési beruházásokat ígért. A települést 1998-2014 között vezető Kósa tavaly márciusban például ezt írta a Facebook-oldalán: „Modern, fenntartható ivóvíz-hálózatot biztosítunk a debrecenieknek. A kormány határozata értelmében, a következő években több mint 108 milliárd forintból fejlesztjük Debrecen víziközmű rendszerét, ezzel biztosítjuk a kiváló minőségű és mennyiségű ivóvizet a cívisvárosban élőknek”.
Tavaly májusban pedig Kósa Lajos volt és Papp László jelenlegi polgármester, valamint Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója együtt látogattak el a helyi szennyvíztelepre, ahol bejelentették ugyanezt a hírt.
Kósa ekkor a következőket írta a Facebook-oldalán: „Biztosítjuk a jövő debreceni nemzedékeinek városunk korszerű és megbízható vízszolgáltatását, a víziközmű és a szennyvízhálózat nagyszabású fejlesztésével. (…) Az álzöldek csak acsarkodnak, mi azonban felelősen gondozzuk, tudatosan óvjuk és fejlesztjük vízkincseinket.”
Gorján Ferenc, Papp László és Kósa Lajos a debreceni szennyvíztelepen 2023. május 5-én (fotó: Kósa/Facebook)
Az akkugyáraknak rengeteg víz kell
A tenderleírásban nagyon finoman fogalmaztak, és egy szót sem ejtenek a debreceni ivóvízigény „várható” növekedésének okairól, pedig azok egyértelműek. A város határában ugyanis – a hatalmas lakossági tiltakozás ellenére – két kínai akkugyár is épül: várhatóan a CATL és az Eve Power üzeme is jövőre készül el.
A CATL gyárának hatásvizsgálata szerint az átlagos napi vízigénye 3378 köbméter lesz, mely alkalmanként 6242 köbméterre nőhet. Az üzem biztonsági jelentése szerint azonban ennél sokkal több ivóvízre is szüksége lehet: „A telephely ivóvíz igénye max. 15 500 m3/nap és ~1500 m3/h értékek közötti tartománnyal jellemezhető”.
Az Eve Power esetében konkrét számok még nem ismertek, de a Portfolio becslése szerint az akkugyár napi vízigénye 4300 köbméter lesz. Nagyságrendileg ugyanennyi víz fog kelleni a BMW debreceni üzemének is, ahol az elektromos autók gyártása mellett az azokhoz szükséges akkumulátorok összeszerelése is zajlik majd.
Továbbá szintén a debreceni ipari parkban épül az EcoPro katódgyára és a szeparátorfóliákat gyártó Sempro üzeme, amelyeknek együttesen ugyancsak napi 4000 köbméter körüli vízmennyiségre lesz szükségük. A debreceni akkuipari beruházásoknak tehát óriási a vízigénye, holott a várost – hazánk egész területéhez hasonlóan – egyre inkább érintik a forró, csapadékmentes időszakok, amelyek a felszín alatti vízkészletek csökkenését okozzák.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Lázár János és Papp László Debrecenben 2024. október 16-án (fotó: Lázár/Facebook)
