Tegyél érte Te is! – Ártalomcsökkentéssel egy füstmentes városért

A klímakrízis és az éghajlatváltozás az életünk megkerülhetetlen része. Az üvegházhatás és a felmelegedés már nem új fogalom, és nem is a jövő zenéje. A civil hatások miatt ez a helyzet csak fokozódik, hiszen a városban élve nemcsak a levegőt szennyezzük, hanem az állat- és növényvilágot egyaránt, valamint a talajt és a vizet is sokféle terhelésnek tesszük ki. Mindez persze azt is jelenti, hogy a döntés a mi kezünkben van: rajtunk áll, hogy megtaláljuk-e a városi jólétnek egy olyan formáját, ami mellett a város és a bolygó is élhető marad. 

Az elmúlt nyarak Európa-szerte és Magyarországon is megmutatták: az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés, a klímaválság nem a jövő, hanem nagyon is a mindennapjaink része – most történik, és mindannyiunkat érint. Égető kérdéssé vált, hogy tegyünk valamit a probléma megoldásáért, és a mindennapokban is küzdjünk a klímaváltozás fő okának tartott üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséért. A probléma a városban élve a legszembetűnőbb, hiszen a kényelmes városi életmódunkhoz számos olyan tevékenység kapcsolódik (közlekedés, logisztika, eltúlzott fogyasztási szokások), amelyek rendkívül magas károsanyag-kibocsátással járnak.

Pedig a megoldásában nemcsak hogy mindannyian érdekeltek vagyunk, de mindannyian tehetünk is érte nap mint nap. És mindez elérhetőbb, mint gondolnánk: ahogy fűtünk, hűtünk, közlekedünk, ahogyan az otthonainkat berendezzük és működtetjük, az mind kínál energiatakarékossági és egyben kibocsátáscsökkentési lehetőségeket. És ami egy-egy ember vagy egy-egy háztartás szintjén kilogrammokban, azaz a megtermelt szén-dioxid mennyiségének néhány (tíz)kilogrammos csökkenésében mérhető, az a városban élve több száz, országosan sok ezer, globálisan pedig sok millió tonnában, ami már közvetlenül átszámolható akár Celsius-fokokra is. A városban pedig másokkal összefogva, közösségi szinten is sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a kibocsátás mértékét. Ma már számos olyan közösségi kezdeményezés van, amely lehetővé teszi, hogy ne csak az egyes tevékenységekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó terheket osszuk meg, de a megosztással az azokkal járó károsanyag-kibocsátás mértékét is csökkentsük.

Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékekkel is. Sokan nem tudják, de a dohányzás nemcsak az egészségünkre rendkívül káros, hanem negatív környezeti hatása is számottevő. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.

A társadalom minden szereplője, szakmai szervezetek, szabályozók, nagyvállalatok, háztartások és civilek sokasága keresi a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok – mindenekelőtt a szén-dioxid – kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, de a valódi megoldáshoz mindannyiunk közreműködésére szükség van! A hétköznapi emberi tevékenységek mindegyikéhez kapcsolódik szén-dioxid-kibocsátás, és mindegyiknek van alacsonyabb kibocsátással járó alternatívája. Hogy mi történik az éghajlattal és az életfeltételekkel, az jelentős mértékben a személyes döntéseinken, választásainkon múlik! Abban bízunk, hogy mindenki, akár apró változtatások révén is, de tevékenyen hozzájárulhat ehhez – hiszen az ártalmak csökkentésében és a változás elindításában minden lépés számít!

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.

Füstmentes kvíz

10 kérdés és válasz

Tesztelje tudását a dohányzás ártalmairól és a füstmentes életforma fontosságáról. Válassza ki a három válaszlehetőség közül a megfelelőt.

1. Kikre lehet ártalmas a dohányzás?

a. Csak a dohányzókra, hiszen ők szívják a füstöt.

b. A dohányosokra és a környezetükben élőkre egyaránt.

c. Senkire sem ártalmas.

2. A magyar lakosság hány százaléka dohányzik naponta?

a. 25,8 százalék

b. 17,8 százalék

c. 40,2 százalék

3. Mely országban a legmagasabb a cigaretta-fogyasztók aránya a népességben az EU-ban?

a. Magyarország

b. Bulgária

c. Németország

4. Mely országban a legalacsonyabb a dohányosok aránya a népességben az EU-ban?

a. Spanyolország

b. Svédország

c. Írország

5. Mennyi ember hal meg évente Magyarországon a dohányzáshoz köthető betegségek következményeként?

a. Körülbelül 5 ezer

b. Körülbelül 17 ezer

c. Körülbelül 28 ezer

6. Mely tényezők a dohányzással kapcsolatos megbetegedések elsődleges kiváltói?

a. Elsősorban a nikotin felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért.

b. Az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért.

c. A dohányzás önmagában nem okoz semmiféle megbetegedést.

7. Mennyi káros vagy potenciálisan káros vegyi anyag van a dohányfüstben az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatala szerint?

a. 11

b. 38

c. 93

8. Milyen hatása van a nikotinnak a szervezetre?

a. A nikotin az elsődleges kiváltója a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásának.

b. Kizárólag nyugtató hatása van.

c. Erős függőséget okozó anyag, ami többek között megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is.

9. Mely állítás igaz a füstmentes technológiákra?

a. Égés és füst nélkül működnek, így alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak. Vannak olyan égés nélkül működő füstmentes alternatívák, amelyek a cigarettánál akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki.

b. A füstmentes technológiák használatával gyakorlatilag ugyanazt az eredményt érhetjük el, mintha egyáltalán nem használnánk nikotin- és dohány tartalmú termékeket.

c. Ezek a technológiák nem tartalmaznak sem dohányt, sem nikotint.

10. Kinek jelenthet alternatívát a füstmentes technológiák használata?

a. Azoknak a felnőtt dohányzóknak, akik le akarnak szokni

b. Azoknak a felnőtt dohányzóknak, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére is folytatják a dohányzást

c. Akik már unják a hagyományos dohánytermékeket, és valami változatosságra vágynak

11. Mit tehetnek a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentéséért azok, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére is folytatják a dohányzást?

a. Fogyasszanak több folyadékot.

b. Hiteles forrásból tájékozódhatnak az ártalomcsökkentésről.

c. Nem tehetnek semmit.

12. Hogyan csökkenthetjük a dohányzás ártalmait a leghatékonyabban?

a. Mértékkel fogyasztjuk a különböző dohánytermékeket

b. Alacsonyabb nikotintartalmú terméket választunk

c. Ha el sem kezdjük a dohányzást vagy, ha már dohányzunk, akkor mielőbb leszokunk róla.

13. Hogyan lehet a leginkább minimalizálni az egészségügyi kockázatot?

a. Hosszú távon csak a nikotin- és dohány tartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek 100%-ban a dohányzás ártalmai.

b. Füstmentes alternatívára váltani.

c. Ritkábban rágyújtani.

A helyes megoldás: 1./B, 2./A, 3./B, 4./B, 5./C, 6./B,  7./C,  8./C,  9./A, 10./B, 11./B, 12./C, 13./A.

A füstmentes kvíz társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

The post Tegyél érte Te is! – Ártalomcsökkentéssel egy füstmentes városért appeared first on csaladilap.hu.