Több mint 300 betöltetlen pedagógus-állást hirdetnek tanévkezdéskor a közszolgálati állásportálon
Infografikákon mutatjuk, mekkora a pedagógushiány az országban az álláshirdetések alapján.
Nem egyszerű pontos és naprakész adatokat találni arról, hogy hogy hány pedagógus hiányzik a magyar közoktatásból, abban azonban sokan egyetértenek, hogy a tanárhiány egyre súlyosbodó probléma, és várhatóan a közeljövőben csak még rosszabb lesz a helyzet. Összeszedtük, hogy hány állást hirdettek meg közvetlenül a tanév kezdete előtt a közszolgálati állásportálon. Pest megyében és Budapesten találtuk a legtöbbet, a hirdetések alapján főleg matematikatanárt keresnek. Infografikák az országos pedagógushiányról.
Bár a kormány következetesen tagadja, hogy a tanárhiány valóban problémát jelentene a magyar közoktatásban, az érintettek többsége egyetért abban, hogy nagyon nagy a baj, és a helyzet várhatóan csak rosszabb lesz a jövőben. Az állami szektor állásportáljának hirdetései alapján az látható, hogy több mint 300 betöltetlen tanári állással indult a 2024/25-ös tanév a magyar közoktatásban.
Matematikatanárból van a legnagyobb hiány
A Közszolgálati Állásportálon az állami szektor álláshirdetéseit lehet böngészni, így a közoktatásban meghirdetett nyitott pozíciók is ide kerülnek fel. Az oldalon a „tanár”, „tanító” és „pedagógus” kifejezésekre szűrve augusztus 29-án összesen 315 hirdetést találtunk, azaz a tanévkezdés előtti napokban ennyi pedagógust kerestek még az intézmények.
Tanári állásra országosan összesen 135 betöltetlen pozíciót találtunk a Közszolgálati Állásportálon. Második helyen 76 találattal az óvodapedagógusok következtek. Tanítókból ugyanekkor 35 embert kerestek, gyógypedagógusból pedig 27-et. A tanévkezdés előtti napokban intézményvezetői, intézményvezető helyettesi pozícióra még mindig 16 jelentkezőt vártak. Az adatok alapján látható, hogy nagy igény van fejlesztőpedagógusra és tanító-nevelőre is.
A portálon közzétett tanári hirdetésekben azt is megnéztük, hogy milyen tantárgyakra vonatkozik, azaz milyen szakos tanárra van a leginkább szükség. Ez alapján
matematika szakos tanárokból keresnek a legtöbbet, ez a tantárgy összesen 29 alkalommal szerepel az álláshirdetésekben.
Emellett sok helyen keresnek angol, testnevelés szakos tanárokat, valamint a természettudományos végzettségű tanárokból is sok hiányzik a hirdetések alapján.
Budapesten adták fel a legtöbb hirdetést
Területi elhelyezkedés szerint az látható, hogy Budapesten van a legtöbb nyitott tanári pozíció (47), azonban a probléma nem korlátozódik kizárólag a fővárosra. Az idei évben Budapestet követően Székesfehérváron (14), Győrben (6) és Fegyverneken (5) adták fel a legtöbb tanári álláshirdetést, azonban az ország számos más területén is érzékelhető a tanárok hiánya.
Óvodapedagógusoknak a fővárosban 15, Nagykanizsán és a Hajdú-Bihar megyei Biharnagybajom településen is 4 álláshirdetést adtak fel.
Nyár elején még több ezer tanárt kerestek
Pár hónapja még rosszabb volt a helyzet. A tanévzárást követően a Népszava írta meg, hogy mintegy 3600 álláshirdetést tettek közzé a tankerületi központok, leginkább tanárokat, tanítókat kerestek. A közszféra álláskereső oldalán ekkor 1903 hirdetés lehetett találni a „tanár” szóra, 1516 hirdetést a „pedagógus” szóra és 728 hirdetést a „tanító” szóra rákeresve. Mint írták, a 60 tankerületi központ hirdetéseinek csaknem ötödét a kilenc budapesti tankerület hirdetései tették ki.
Júliusban a Szabad Európa is foglalkozott a tanárhiánnyal, cikkükben arról írtak, Budapest környékén, Borsodban és Győr-Moson-Sopronban keresték a hónap közepén a legtöbb tanárt. Népességarányosan nézve viszont Borsod került az élre, a legtöbb hirdetés ekkor is matematikatanárra vonatkozott. Augusztus elején a Népszava 2800 betöltetlen állásról számolt be a közszolgálati állásportál hirdetései alapján.
A kép illusztráció. Forrás: pexels.com
Régóta probléma a tanárhiány, a helyzet rosszabb is lehet
A tanárhiány nem új keletű jelenség a magyar közoktatásban. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) becslése szerint a 2022-es tanévkezdéskor tizenhatezer pedagógus hiányzott a rendszerből. 2022. szeptember elsején megírtuk, hogy a Közszolgálati Állásportálon közel 800 pedagógust kerestek országosan. Tavaly ez a szám szeptember közepén, azaz a tanévkezdés után nem sokkal 600-ra volt tehető. A legnagyobb hiány matematikatanárból volt, de sok helyen kerestek természettudományos végzettségű pedagógusokat is.
Két éve, 2022 októberi cikkünkben és videóriportunkban részletesen foglalkoztunk az egyre kritikusabbá váló helyzettel, hogy az iskolákban egyszerűen nincs elég pedagógus, aki tanítsa a gyerekeket. Emiatt előfordul, hogy történelemtanár tanít kémiát, 80 év feletti nyugdíjast hívnak vissza testnevelésórákat tartani, vagy diploma nélküli egyetemistákat alkalmaznak, máshol a szülők magántanárral vagy otthoni közös készüléssel próbálják segíteni a gyerekeket.
Hivatalos adatok szerint hétezer betöltetlen állással indult az idei év
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 első negyedévében 7050 betöltetlen állás volt az oktatásban. Ez első pillantásra javulásnak tűnik, hiszen 2023 utolsó negyedévében a 7600-at is meghaladta az üres álláshelyek száma.
Azonban az adatok alapján az is látható, hogy az első negyedév számai mindig jobbak, mint az utolsó három negyedévé. Ha pedig az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz viszonyítjuk, akkor közel kétszázzal nőtt a betöltetlen állások száma.
Az elmúlt években a csúcsot 2022 második negyedéve tartja, amikor majdnem 8 ezer pedagógus hiányzott az oktatásból a KSH adatai szerint. Az idősoros adatok arra is rámutatnak, hogy a helyzet egyre súlyosabb:
4 éve, 2020 elején a hivatalos statisztika szerint például még csak négyezer körüli pedagógus hiányzott.
A PDSZ szerint nem megbízható az Állásportálon lévő szám
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője válaszlevelében elmondta, továbbra is 16 ezer körülire becsülik a hiányzó pedagógusok számát. Pontos számot ugyanakkor nem hoznak nyilvánosságra, így „még azt se lehet tudni, hogy mennyi pedagógusra lenne szükség, mert a tankerületi központok nem a rendelet szerint biztosítják az álláshelyeket az intézményeknek, hanem csak úgy, hogy az intézmények kérelmeznek státuszokat, és vagy kapnak, vagy sem.”
Az idei tanévben a szakszervezet álláspontja szerint az egyre növekvő szakemberhiány mellett a rendkívüli meleg is problémákat okoz, de „mindent visz egyébként egy teljesen fölösleges és ártalmas rendelet, a mobiltelefon-használatot korlátozó rendelet végrehajtása”.
Megkérdeztük azt is, mi lehet az oka annak, hogy a korábbi években a tanévkezdés előtt jóval több pedagógus állást hirdettek a közszolgálati állásportálon, mint most. Ezt azzal magyarázták, hogy már nem kötelező meghirdetni az oldalon az állásokat. „Kollégáktól halljuk, hogy azt a „tanácsot” kapták több helyen az intézmények a fenntartótól, hogy ne is tegyék ezt, hanem keressenek inkább saját ismeretségi körön belül embert.”
Éppen ezért álláspontjuk szerint egyáltalán nem alkalmas az oldalon található álláshirdetések száma arra, hogy képet adjon a tanárhiányról.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.
A státusztörvény tovább rontott a helyzeten
A kritikusai által csak „bosszútörvény” néven emlegetett státusztörvényt tavaly nyáron szavazta meg az országgyűlés. Ekkor a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke az Átlátszónak nagyjából kétezerre becsülte azok számát, akik felmondtak, vagy kezdeményezték nyugdíjba vonulásukat. Pályaelhagyó pedagógusokkal is beszélgettünk, hogy megtudjuk, milyen okok állnak annak hátterében, hogy hivatástudatuk ellenére egyre több tanár határoz úgy, hogy szeptembertől nem tér vissza a tanításhoz.
Év végén a tankerületi központoktól kapott adatok alapján kiderült, a pedagógusok öt százaléka, összesen 4314 tanár mondott fel 2023-ban az állami iskolákban. Cikkünkben térképre tettük a tankerületektől kikért számokat, hogy melyik tankerületből hány tanár távozott az elmúlt év során, különös tekintettel a nyári-őszi időszakra. Emellett azt is bemutattuk, ez pontosan hány százalékát teszi ki a teljes tantestületnek, és sikerült-e pótolni a kiesőket.
Milliókból készült az állásportál
A Közszolgálati Állásportált a Miniszterelnöki Kormányiroda Kormányzati Személyügyi Központja üzemelteti. Hadházy Ákos számolt be arról 2023 júliusában, hogy az oldalt közel 300 millió forintból készítették. A közbeszerzési értesítő szerint a portált 2019-ben fejlesztették, az ajánlatkérő a Belügyminisztérium volt. A honlap egy 297 millió forint összértékű projekt része volt, ez azonban az állásportál mellett három további alrendszer fejlesztését is magában foglalta. Összesen heten pályáztak a feladatra, a tendert a Noispot Innovations Kft. nyerte el.
A Közszolgálati Állásportál működése azonban nem igazán zökkenőmentes: tavaly júliusban például egy héten keresztül elérhetetlen volt, ekkor az RTL Klub beszámolója szerint az üzemeltető cég alkalmazáshibára hivatkozott.
szöveg: Szopkó Zita – adatvizualizáció: Szabó Krisztián
A címlapkép illusztráció. Forrás: pixabay.com
