Több mint a fele hamis volt a nyilatkozatoknak, amelyekkel Vitézyék kicsikarták az újraszámolást
Ezeken szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkoztak arról, hogy a szavazókörükben rosszul számolták az érvénytelen szavazatokat.
Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt június 12-én 226 nyilatkozatot adott le az FVB-nek, alátámasztva a kérését, hogy Budapest-szerte számolják újra az érvénytelen szavazatokat. Ezeken szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkoztak arról, hogy a szavazókörükben rosszul számolták az érvénytelen szavazatokat. A június 14-ei újraszámlálás adatai alapján viszont kiderült, hogy a Vitézy Dávid által leadott nyilatkozatok több mint fele – legalább 114 darab – valótlan volt.
Vitézy Dávid június 12-én fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottságnak, melyben azt kérte, hogy egész Budapesten számolják újra az érvénytelennek minősített szavazatokat. Ezt többek között azzal támasztotta alá, hogy fellebbezéséhez csatolt 226 nyilatkozatot, melyet szavazatszámláló bizottsági tagok írtak alá. Ezekben arról nyilatkoztak a – részben Fidesz által delegált – szavazatszámlálók, hogy a szavazókörükben tévesen érvénytelennek számoltak olyan szavazólapokat, melyeken (többnyire Szentkirályi Alexandra és) Vitézy Dávid neve mellett is volt X. Azaz Vitézy Dávidnak kevesebb szavazatot számoltak, mint kellett volna.
Még aznap a Nemzeti Választási Bizottság elé került az ügy, ahol a fellebbezés leadása után három órával kezdődő ülésen megvitatták a beadványt. Az NVB fideszes többségű Országgyűlés által választott tagjai, illetve a Fidesz, a KDNP, a Mi Hazánk, a Jobbik és az LMP delegáltjai megszavazták az érvénytelen szavazatok újraszámlálását.
Formanyomtatványon nyilatkoztatták a szavazatszámlálókat
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint gyakran egy formanyomtatvány kitöltésével, többnyire szó szerint megegyező szöveggel nyilatkozott úgy a több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag a fővárosban, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és (a szavazólapokról kihúzott) Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat.
A Vitézyék indítványának mellékletében szereplő űrlapokról néhol a tanúk is lemaradtak, az sem derül ki mindegyikről, hogy melyik párt delegáltja volt a nyilatkozattévő, de ahol igen, ott a Fideszt nevezik meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mégis mindenféle ellenőrzés nélkül bizonyítékként fogadta el az egy kaptafára készült bejelentéseket, és ezekre alapozta az újraszámolásról szóló döntését.
114 nyilatkozat biztosan valótlan volt
Az érvénytelen szavazatok újraszámolása június 14-én meg is történt: itt kiderült, hogy bár voltak tévesen érvénytelennek számolt szavazatok, de ezek a választás eredményét nem befolyásolták. 41 szavazatnyi előnnyel Karácsony Gergely maradt a főpolgármester. Az újraszámlálás során megállapított szavazóköri adatok alapján azonban az is kiderült, hogy a Vitézy Dávid által leadott 226 nyilatkozatnak több mint a fele, azaz legalább 114 nyilatkozat biztosan valótlan volt.
Vitézy_hamis-nyilatkozatok_elemzes by atlatszo on Scribd
Olvasónk a Kimittud közadatigénylő portálon kérte kiadni a Nemzeti Választási Irodától Vitézy Dávid főpolgármester-jelöltnek a 2024-es főpolgármester-választás érvénytelen főpolgármesteri szavazatainak újraszámolására vonatkozó beadványát. Ezt anonimizált formában meg is kapta a 226 nyilatkozattal (1. fele, 2. fele) együtt.
Adatelemzéséből (PDF) pedig kiderült, hogy legalább 47 olyan nyilatkozat volt, melyben azt állították a szavazatszámlálók, hogy azokat a szavazólapokat, ahol Vitézy és Szentkirályi neve mellett is volt X, az adott szavazókörben érvénytelennek minősítették – ám az újraszámlálás során kiderült, hogy az adott szavazókörben egyetlen ilyen típusú tévesen érvénytelennek minősített szavazat sem volt.
Emellett legalább 67 olyan nyilatkozat volt, melyben azt állították, hogy azokat a szavazólapokat, ahol bármely jelölt és Szentkirályi neve mellett is volt X, érvénytelennek minősítették – ám az újraszámlálás során szintén kiderült, hogy az adott szavazókörben egyetlen tévesen érvénytelennek minősített szavazat sem volt. Ezekről pedig a szavazatszámlálóknak tudniuk kellett, amikor aláírták a nyilatkozatokat, hiszen pár nappal azelőtt, a választás éjszakáján ők maguk voltak jelen az egyes szavazókörökben.
Bodoky Tamás
Frissítés (2024. július 9.): Cikkünk megjelenése után Vitézy Dávid az alábbi közleményt adta ki: „Csak rosszindulattal lehet most, három héttel az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után úgy beállítani, mintha szándékosan hamis nyilatkozatokat tettek volna egyes szavazóköri delegáltak akkoriban. A törvény a valószínűsítést és nem a bizonyítást írja elő. Csak azért, mert voltak delegáltak, akik ugyan egy vitás problémát fel tudtak idézni, de azt nem, hogy végül érvényes vagy érvénytelen lett az az egy-két szavazólap, attól még teljesen indokolt volt az újraszámlálás kezdeményezése és a probléma valószínűsítése, amit a jogszabály előír. […] A szavazókörök jelentős számában vita volt arról, hogy a kiesett jelöltre és egy versenyben maradt jelöltre is leadott szavazatok érvényesek-e vagy sem. […] Amikor ez a probléma előkerült, sorban kerestünk meg szavazóköri delegáltakat, sokan maguktól is írtak. Önkormányzati- és pártdelegáltak, ellenzékiek, kormánypártiak vegyesen. A sokszor tizenöt-húsz ébren töltött óra utáni vitára, a téma tisztázatlanságára sokan emlékeztek, arra, hogy végül az az egy-két szavazat érvényes vagy érvénytelen lett, nem mindenki pontosan. […] A szűk határidőre tekintettel nyilatkozatmintákat küldtünk ki azoknak, akik segítséget kértek egy jogi szakszöveg megírásában, amit természetesen tetszésük szerint módosíthattak. Ezt sokan meg is tették. […] Az érvénytelen szavazatok újraszámlálása bizonyította, hogy a valószínűsítésünk alapos volt, az összes érvénytelen szavazatok 2,3%-a, azaz minden ötödik volt tévesen érvénytelenné nyilvánítva, miközben valójában érvényesek voltak – volt köztük Karácsony-, Grundtner- és Vitézy-szavazat is. […] A valódi jogállami a problémát a jelenlegi rendszerben az jelenti, hogy ennyire szoros eredménynél nem automatikus az újraszámolás. Ezt támasztja alá, hogy mind az érvénytelen, mind az érvényes szavazatok újraszámolásánál a különbség sokszorosát kitevő szavazat mozgott.”
Adatigénylés, adatelemzés: olvasónktól. Infografika: Szabó Krisztián