Többször megtiltották a működést a gödi akkugyár fekete port kibocsátó részlegeiben
Épp azokban a gyáregységekben tiltották meg a rákkeltő anyagok használatát, ahol a műholdas felvételek szerint feketére színeződött az épületek teteje.
„Azonnali hatállyal” megtiltotta több alkalommal is az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység folytatását a gödi gyárban, ám a Samsung SDI ezt soha nem hajtotta végre. A több száz tonna veszélyes, rákkeltő anyag használatát épp azokban a gyáregységekben tiltották meg, ahol a műholdas felvételek tanúsága szerint fekete foltok jelentek meg az épület tetején a nehézfémeket tartalmazó portól.
Néhány napja írta meg a Telex, hogy forrásaik szerint a gödi akkugyár három szellőzőjén éveken át olyan nagy mennyiségű fekete por távozott, hogy az elszínezte az épület tetejét. Közzétették azokat a Google Earth felvételeket is, melyek a szellőzők körüli sötét foltokat mutatják. A lap a gyár Biztonsági jelentése alapján azt írja, hogy a szennyezés azoknak az üzemrészeknek a tetején alakult ki, ahol a katódgyártáshoz szükséges nikkel-kobalt-mangán (NCM) és nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porokat dolgozták fel.
Az Átlátszón többször foglalkoztunk azokkal a bírságokkal, amelyeket a katasztrófavédelmi hatóság szabott ki a gödi akkugyárra. A büntető határozatokból kiderül: a hatóság épp azokban a gyáregységekben tiltotta meg több száz tonna rákkeltő alapanyag engedély nélküli használatát, ahol a kiömlő por feketére színezte az épületek tetejét.
13-szor bírságolták meg a Samsungot, de hiába
2020 és 2022 között az iparbiztonsági hatóság több alkalommal végzett ellenőrzést a gyár területén. Egyes üzemegységek kapcsán többször is megállapították, hogy azok nem rendelkeznek katasztrófavédelmi engedéllyel, mégis folyik bennük veszélyes tevékenység.
A hatóság ezekben az években az engedély nélküli működés miatt összesen 13 alkalommal szabott ki katasztrófavédelmi bírságot – ezek csupán 2 vagy 3 millió forintos büntetések voltak – , emellett több határozatában azonnali hatállyal megtiltotta a veszélyes tevékenység folytatását.
A tiltó határozatok ismételt kiadására azért került sor, mert a Samsung SDI Zrt. nem tett eleget a hatósági felszólításnak, és tovább folytatta az engedély nélküli tevékenységet.
A 2020 és 2022 közötti ellenőrzések során
összesen 360 tonna NMC és NCA rákkeltő veszélyes anyag engedély nélküli tárolását és felhasználását állapították meg.
De mivel az ellenőrzések között is folyt a működés, több ezer tonna veszélyes anyag feldolgozása történhetett meg anélkül, hogy a feltételek ehhez biztosítva lettek volna.
A gödi gyárban az akkucellák készítéséhez grafitot használnak, a katód aktív összetevője pedig az NCM (cobalt-litium-mangán-nikkel-oxid) és az NCA (alumínium-kobalt-lítium-nikkel-oxid). A gyár iparbiztonsági szempontú jogi besorolását a katód aktív anyag mennyisége határozza meg. Ennek alapján Gödön az I. számú akkumulátorgyár 2020-ban, a II. számú gyár 2021-ben kapta meg a felső küszöbértékű veszélyes üzem besorolást. Jelenleg a két üzemben kb. 4000 tonna katód aktív alapanyagot tárolhatnak egyidejűleg.
A hatóságok minden egyes esetben figyelmezettek arra, hogy a működés teljes felfüggesztését is elrendelhetik – erre azonban soha nem került sor. Emellett a határozatokban felsorolták az engedély nélkül felhasznált anyagok egészségügyi veszélyeztető hatásait. Eszerint
- az NCM (kobalt-lítium-mangán-nikkel-oxid): belélegezve halálos, rákot okozhat, ismétlődő vagy hosszabb expozíció károsítja a szerveket, ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz;
- az NCA (alumínium-kobalt-lítium-nikkel-oxid): súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz, belélegezve mérgező, ismétlődő vagy hosszabb expozíció károsítja a szerveket.
Veszélyes tevékenység végzését tiltó, bírságot kiszabó határozat. (Forrás: határozat)
Titkolják a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét
Az éveken át engedély nélkül feldolgozott veszélyes anyagok hatása ügyében nem történt semmilyen környezetvédelmi vizsgálat. Holott a megengedettnél több veszélyes, toxikus anyag használata is hozzájárulhatott, hogy a szellőzőkön kiömlő por feketére színezte az épületek tetejét. A mérgező nehézfémek pedig a környezetbe, a gyártól pár száz méterre lévő lakóházakig – vagy messzebb – is eljuthattak.
Kizárólag a gyáron belül használt és rosszul működő légszűrő berendezések kapcsán állapították meg három alkalommal is, hogy a Samsung SDI üzemeiben a munkásokat súlyosan veszélyeztették rákkeltő anyagokkal, a nehézfémek ugyanis kimutathatók voltak a dolgozók szervezetében.
A gyár által 2020-ben és 2021-ben kibocsátott szennyező anyagokról az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) is csak azt követően tett közzé adatokat, hogy közadatigénylésünk nyomán az Átlátszón megírtuk: ezekben az években az akkugyár rendkívül nagy mennyiségű, 88 tonna magzatkárosító hatású oldószert bocsátott ki.
2023-tól kezdődően azonban nincsenek friss adatok a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló OKIR-ban. Nemcsak a gödi gyár kibocsátásáról, hanem gyakorlatilag semmiről: a települések „legfrissebb” légszennyezettségi adatai is a 2022-es évre vonatkoznak, a felszín alatti vizek állapotát bemutató aloldal pedig évek óta „fejlesztés alatt” áll.
Ráadásul a Pest megyei kormányhivatal már közadatigénylésre sem küldi meg a Samsung gyárának szennyezési adatait. Hiába kértük ki ezeket adatigénylésben,
a kormányhivatal megtagadta a gödi akkugyár 2023-as kibocsátási adatainak kiadását.
Elutasító válaszukban iratbetekintési kérelem benyújtására szólítottak fel, majd miután ezt megtettük, még csak nem is válaszoltak. Ugyanígy megtagadta a katasztrófavédelmi hatóság a 2022 után született büntető határozatok megküldését kérő adatigénylésünk teljesítését. Az eltitkolt adatok ügyében több mint fél éve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatának eredményére várunk.
Az iratok kiadásának megtagadása arra utalhat, hogy továbbra sem tartja be a Samsung a hatósági előírásokat. A gyárból kijutó, környezetet és egészségét veszélyeztető anyagok mennyiségének eltitkolásával pedig most már azt is „megoldották” a magyar hatóságok, hogy a veszélyeztetés mértékéről szinte semmilyen információ ne jusson nyilvánosságra.
Bodnár Zsuzsa
Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: Kammerer Zoltán gödi polgármester és Hyun Jung, a gödi gyár alelnöke (forrás: Kammerer/Facebook), a gödi Samsung gyár (a szerző felvétele) és részletek a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság határozataiból (Átlátszó-montázs)
