Tőlünk tudta meg a Semmelweis Egyetem, hogy vizsgálatot indított ellene a NAIH

A közelmúltban több magyar felsőoktatási intézménynek küldtünk közérdekű adatigénylést, és ennek során szembesültünk azzal, hogy a Semmelweis Egyetem több esetben sajátosan értelmezte az Infotörvényben szereplő 15 napos válaszadási határidőt. Hasonló következtetésre jutott az egyetemmel kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is, ami a bejelentések száma, valamint a késedelmes teljesítések miatt monitoring vizsgálatot kezdeményezett az intézménnyel szemben. Megkerestük az egyetemet, hogy megkérdezzük, mi állt a késedelmes teljesítés hátterében, és a NAIH-tól is érdeklődtünk arról, hogy hány bejelentés érkezik hozzájuk évente.

Az Átlátszó újságírói a közelmúltban két esetben is azt tapasztalták, hogy a Semmelweis Egyetem a határidőt jelentősen túllépve, csak azután válaszolt közérdekű adatigénylésekre, hogy panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Az egyetem szervezeti és strukturális változásokra hivatkozott, amelyek elmondásuk szerint lefoglalták a kapacitásaikat, ám az Átlátszónak elmondták: törekszenek a jogszabályok szerinti előírások betartásával az adatigénylések teljesítésére. A NAIH érdeklődésünkre közölte, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok számossága miatt monitoring eljárást indítanak az egyetemmel szemben. Erről azonban a Semmelweis hivatalos értesítést csak jóval később kapott.

Két adatigénylésünkre sem kaptunk választ időben

Tavaly év végén több felsőoktatási intézménynek, köztük a Semmelweis Egyetemnek (SE) küldtünk közérdekű adatigénylést, amelyben azt kértük, küldjék meg részünkre az egyetemen működő Hallgatói Önkormányzat elnökének és tagjainak javadalmazását 2015-től. Az egyetem 15 nappal meghosszabbította az igénylésünk teljesítésének határidejét, de annak letelte után sem küldte el a kért adatokat.

Ezt követően két alkalommal is érdeklődtünk a sajtóosztálynál, de azt a választ kaptuk, hogy „az adatszolgáltatás egyéb fontos adatszolgáltatás miatt csúszik”. Miután a NAIH-hoz fordultunk, a hatóság 2024. március 22-én megkereste az egyetemet. Végül április 12-én kaptuk meg az adatokat a Semmelweistől – összesítve és 2020-tól, tehát nem abban formában, ahogy az igénylésünkben kértük.

Idén júniusban pedig az egyetemi oktatók helyzetéről írtunk, és a cikk kapcsán áprilisban küldtünk adatigénylést a felsőoktatási intézményeknek. Nem mindenhonnan kaptunk azonban választ, a Semmelweis például a 15 napos határidő meghosszabbítása után ezúttal sem küldte el a kért adatokat.

A Semmelweis Egyetem először 15 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, majd – hiába hívtuk fel a figyelmüket több alkalommal a határidő leteltére –, mindössze annyit írtak, hogy „a válasz összeállítása folyamatban van”, és szíves türelmünket kérték.

Május 29-én ezért bejelentéssel fordultunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), ahonnan július végén tájékoztattak minket a vizsgálat lezárásáról. Azt írták, június elején levélben szólították fel az egyetemet az adatigénylés teljesítésére. Az SE egy hónappal később írt vissza: tudatták, hogy időközben elküldték a kért adatokat. Valóban így történt, június végén választ kaptunk kérdéseinkre – ez azt jelenti, hogy 2,5 hónappal csúsztak ki a törvényben foglalt válaszadási határidőből.

Az egyetem ekkor azzal védekezett, hogy szervezeti és strukturális változások foglalták le a humánerőforrás kapacitását, ezért nem sikerült időben elküldeniük a kért adatokat.

A NAIH leveléből ugyanakkor kiderül, hogy monitoring eljárást indítanak az egyetemmel szemben az információszabadság gyakorlata miatt. Indoklásként azt írták, hogy

„a Hatóságnál folyamatban lévő vizsgálatok számossága, az adatigénylések nem az igénylő által kívánt formában, illetve módon történő teljesítése, valamint az időszerűség követelményének sorozatos megsértése okán indult a vizsgálat”.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Sándor-palotában 2020. október 28-án, miután Áder János köztársasági elnöktől átvette a kinevezését. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Korábban is volt már probléma az egyetemhez érkező adatigénylésekkel

Úgy tűnik, nem új keletű probléma, hogy az egyetem egyáltalán nem, vagy nem megfelelően teljesíti a közérdekű adatigényléseket. Július végén megkérdeztük a NAIH-ot, hogy az elmúlt években hány bejelentés kapcsolódott a Semmelweis Egyetemhez, és ezek hogyan zárultak. A hivatal azt a tájékoztatást adta, hogy 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban évente egy-egy bejelentés érkezett hozzájuk azzal kapcsolatban, hogy az egyetem nem teljesítette a közérdekű adatigénylést. 2022-ben nem volt ilyen eljárás, 2024-ben ugyanakkor már három is – hét hónap leforgása alatt.

A NAIH oldalán elérhető korábbi jelentések között három, Semmelweis Egyetemre vonatkozót is találni 2017-ből. Ezek mindegyike megállapítja, hogy az egyetem jogsérelmet okozott az információszabadsággal összefüggésben.

Az egyikben arról ír a hatóság, hogy az SE, illetve az egyetemi HÖK „sorozatosan jelentős határidő-túllépéssel teljesíti az adatigényléseket”, de előfordult olyan is, hogy hiányosan küldték meg a kért adatokat, és csak az igénylő reklamációja után pontosítottak – vagy egyáltalán nem is válaszoltak a beérkező adatigénylésekre.

A Semmelweis csak nemrég kapott tájékoztatást az eljárásról

A témával kapcsolatban augusztus végén megkerestük az egyetemet is. Arról érdeklődtünk, hogyan értékelik a monitoring vizsgálat indítását, illetve mi okozta az adatigénylések késedelmes teljesítését, és mit kívánnak tenni a hasonló helyzet kialakulása ellen a jövőben. Az egyetem azt kérte, változtatás nélkül közöljük válaszukat:

„A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól hivatalos tájékoztatást eddig nem kaptunk a monitoring eljárás vonatkozásában. A Semmelweis Egyetemhez az eltelt időszakban a progresszív ellátás magas szintű és hatékony működése érdekében több egészségügyi intézmény is csatlakozott, mely jelentős szervezeti és strukturális változással járt. Ennek zökkenőmentes megvalósítása priorizált feladatként szolgált, mely az Egyetem rendelkezésére álló humánerőforrás kapacitására jelentős többletfeladatot rótt mind az egészségügyi, a gazdasági, az informatikai, az üzemeltetési, a jogi és mind a HR terület vonatkozásában. Erre való tekintettel kértük az adatkérők szíves türelmét. Ezzel együtt rendkívül fontosnak tartjuk az Egyetem jogszerű és átlátható működését és törekszünk a jogszabályok szerinti előírások betartásával az adatigénylések teljesítésre. Az idei évben ezidáig (augusztus 28-ig) összesen 14 adatigénylést teljesítettünk, ebből 3 adatigénylést teljesítettünk határidőn túl, 10 adatigénylés teljesítésre került, 1 adatigénylés van folyamatban, elutasított adatigénylés pedig nem volt.”

Még ugyanazon a napon, pár órával később újabb levelet írtak, ebben arról tájékoztattak minket, hogy megkapták a NAIH monitoring eljárásra vonatkozó megkeresését. „Ezzel kapcsolatosan megállapításra került, hogy az Ön által megküldött és a monitoring eljárásra vonatkozó kérdés korábbi, mint a NAIH által az Egyetem részére feladott hivatalos megkeresés időpontja.” – írta a Semmelweis.

A kép illusztráció (fotó: unsplash.com)

Idén 27 monitoring eljárást indított a NAIH

A NAIH tájékoztatása alapján nem a Semmelweis az egyetlen, amellyel szemben monitoring eljárást indítottak: idén július végéig összesen 27 ilyen eljárás indult. Mint írják, ennek során – amennyiben a közfeladatot ellátó szerv közzétételi, valamint közérdekű adatigénylések teljesítésének gyakorlatával kapcsolatban hiányosságot állapítanak meg, azok kiküszöbölése érdekében – intézkedési terv készítésére hívják fel el a közfeladatot ellátó szervet. A hivatal tájékoztatása szerint az ellenőrzött szervek közül három készített intézkedési tervet, egy esetben a hatóság javaslata ellenére sem került erre sor.

A hatóság arról is küldött adatot, hogy hány, információszabadsággal összefüggő bejelentés érkezett hozzájuk az elmúlt 5 évben. Ez alapján az látható, hogy 2021-ben megugrott a bejelentések száma. Míg egy évvel korábban a 600-at sem érte el a számuk, 2021-re 788 megkeresést regisztráltak. 2022-ben aztán 500 környékére csökkent a bejelentések száma, tavaly pedig ismét emelkedett, 653-ra.

Idén július végéig, azaz 7 hónap alatt összesen 635 bejelentés érkezett a NAIH felé, majdnem annyi, mint tavaly egész évben.

A kép illusztráció (fotó: unsplash.com)

Egyre gyakoribb az adatigénylések elutasítása

A NAIH éves jelentések formájában is beszámol tevékenységéről. A 2022-es beszámoló alapján a hatóság előtt összesen 9725 ügy volt folyamatban. A hatósági ellenőrzések száma a korábbi évekhez képest jelentősen emelkedett, és szintén nőtt az egyéb eljárások száma is. 2022-ben 559 panasz alapján vizsgált ügye volt a hatóságnak, a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárások száma megközelítette a hatszázat. Ebben az évben több olyan döntés is született, amely a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megkönnyítését célozta meg.

A hivatal 2023-as beszámolója alapján abban az évben is sok dolga volt a hivatalnak: több mint 11 ezer folyamatban lévő ügye volt, ez jelentős emelkedés a korábbi évekhez képest. A hivatal vezetője beszámolójában arról is ír, hogy amióta kivezetésre került a közérdekű adatigénylések esetében a munkaerőforrás aránytalan igénybevétele miatt megállapítható költségtérítés, azóta a közfeladatot ellátó szervek egyre gyakrabban utasítanak el adatigénylést azzal, hogy az igényelt adatot a kért formában nem kezelik, annak előállítására nem kötelesek, vagy nem minősülnek adatkezelőnek.

Az elmúlt években jellemzően az adatigénylések 20-35 százalékát utasították el.

A 2023. évről szóló jelentés arról is ír, hogy a 14.840 benyújtott közérdekű adatigénylésből meghatározott 30.238 adatkör tekintetében 6210 (21 %) esetében tagadta meg azok megismerését az adatkezelő közfeladatot ellátó szerv. Az esetek 69%-ban kevesebb, mint 15 nap alatt adtak választ az adatigénylőnek, 17%-nál ez az időtartam 15 nap, 13% esetében több mint 15 nap volt.

A beszámoló szerint a hatósághoz minden évben több bejelentés érkezik azzal kapcsolatban, hogy egyes intézmények úgy vélik, ők nem tartoznak az Info törvény hatálya alá, ezért nem szükséges  teljesíteniük a közérdekű adatigényléseket. Ez különösen a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (KEKVA) és az általuk alapított cégekre vonatkozik.

Szabó Gödri Rita – Szopkó Zita

Címlapkép: Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ (fotó: semmelweis.hu/D. Kiss Balázs)

Source