„Védd a vizet, formáld a jövőt!” – elindult a Víz Hete 2025 programsorozat
Vízhiány az Alföldön, vízellátási gondok országszerte – a szakembereket, önkormányzati szereplőket és civil csoportokat tömörítő Víz Koalíció sürgős intézkedéseket javasol.
Rendszeres csőtörések, fonálférges ivóvíz, kiapadó kutak az Alföldön, vezetékes víz nélküli települések – íme, a vízszegénység ezer arca, ami ellen a Víz Koalíció hosszú évek óta folytat küzdelmet. A problémákról és a sürgető megoldásokról a Víz Hete ez évi rendezvényein is sok szó esik.
Idén negyedik alkalommal kerül sor a Víz Koalíció szervezésében a Víz Hete eseménysorozatra. A Civil Kollégium közösségszervező programjának támogatásával megvalósuló országos rendezvénysorozat keretében március 30-áig több mint 40 szervezet rendez helyi eseményt vízkincsünk védelmében. A rendezvényeken a hazai vízkészleteink és vízszolgáltatásunk kritikus helyzetére, valamint a rendszerszinten jelenlévő vízszegénységre hívják fel a figyelmet.
A vizes szakembereket, önkormányzati szereplőket, valamint környezetvédő és helyi civil csoportokat tömörítő Víz Koalíció három éve folytat küzdelmet a biztonságos ivóvízellátásért. Tevékenységük során feltérképezték a víz hazai útját a vízkészlet-bázistól a szennyvíz tisztításáig, s ennek során felismerték:
a vízszegénység valamilyen formája az egész rendszerre jellemző.
A programsorozat március 21-i nyitó rendezvényének panelbeszélgetései során konkrét adatok és információk hangoztak el a hazai víziközművek (rossz) állapotáról, az ivóvízhiánnyal sújtott települések gondjairól, valamint a szennyvízkezelés és az elsivatagosodás okozta problémákról.
A Víz Koalíció legfrissebb, az ivóvízhálózatok 2023-as állapotát feltáró szakmai tanulmánya szerint
egy év alatt több mint 93 ezer – azaz átlagosan napi 257 – csőtörés vagy meghibásodás történt,
a vízhálózatok felújítási ciklusa pedig átlagban 280 év. A fajlagos hibaszám: 0,99 db/km, tehát szinte minden kilométerre jut egy meghibásodás. A hálózati veszteség eközben 20,48% és az értékesítési veszteség 23,20%. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ennyi ivóvíz megy el a semmibe anélkül, hogy bárki kifizetné.
„A víziközmű szolgáltatás árának 2013. évi befagyasztása, valamint az évről-évre jelentkező infláció, a bérköltségek növekedése, a szolgáltatókat terhelő adók és adójellegű elvonások, továbbá a megemelkedett energiaárak miatt a víziközmű szolgáltatók bevételei és kiadásai közti szakadék évről évre mélyült. (…) az állam jelentős forrásokat fordított (elsősorban) a saját tulajdonába tartozó szolgáltatók működésének fenntartására, és tette ezt (nem utolsósorban) az önkormányzati tulajdonba tartozó víziközmű-szolgáltatók áfa-befizetéseinek és közművezeték adójának terhére” – olvasható a tanulmányban.
Elöregedett vízhálózati csövek a Víz Hete március 21-i nyitóeseményének kiállításán. (Fotó: Víz Koalíció)
Az elemző tanulmány azt is megállapítja, hogy az állami szolgáltatók – melyek számos önkormányzati szolgáltatót „bekebeleztek” – forrásigényét a jogalkotó a nem lakossági fogyasztókra terhelt megemelt alapdíjjal és a fogyasztással arányos díjjal igyekezett pótolni. Ezek azonban látszatmegoldások, és hosszú távon nem biztosítják a rendszer működőképességet.
A jogos lakossági panaszok kihangosítása érdekében a Víz Koalíció létrehozta a VízVédők honlapot is. Itt folyamatosan láthatóak lesznek a vizes problémák, többek között annak érdekében, hogy ezzel is sürgessék a megfelelő kormányzati intézkedéseket.
A VízVédők honlapján az észlelt meghibásodásokat bárki bejelentheti.
Szociális vízszegénység
Súlyos gondként jelölték meg a március 21-i beszélgetés előadói és részvevői, hogy a vezetékes víz hiánya nagyon sokakat sújt ma Magyarországon. Elhangzott, hogy a szociális vízszegénység nem csupán roma kérdés, hanem egyre inkább az alsóbb társadalmi rétegeket érintő probléma.
Sok családnál kikötik a vizet, mert a család nem tudja fizetni a vízdíjat.
Akkor tudnak esetleg mosni, ha az esővizet befogják. Kiskorú gyermek esetén, bár a szolgáltatók nem zárják el teljesen a vizet, szűkítőt szerelnek fel, és csak csepegtetve folyik a víz a csapból. Sokaknál akkora adósságok halmozódnak fel, hogy azt soha az életben nem tudják kifizetni.
A középkori állapotok felszámolásával kapcsolatban felmerült, hogy a magas adósságok megelőzésére egy jelzőrendszert kellene kiépíteni, hiszen sokszor még az önkormányzatok számára is csak későn derül, ki, hogy az adott lakásban már nincsenek közüzemi szolgáltatások, mert a szolgáltató kikötötte.
Vízszennyezés és aszály
A Víz Hete 2025 programjai során számos példával is igyekeznek bemutatni azt is a szervezők, hogy a a közösség ereje és az összefogás elengedhetetlen a problémák hatékony kezeléséhez.
Erre jó példa az elszennyeződött Gyáli-patak ügye: öt önkormányzat és két civil szervezet fogott össze, hogy egy EU-s pályázat révén finanszírozható legyen a Gyáli-patak ökológiai rekonstrukciós terve.
Az aszály sújtotta magyarországi mezőgazdasági területek problémái kapcsán pedig az előadók többek között arra hívták fel a figyelmet: csak a vizes élőhelyek helyreállításával kapjuk vissza azt a szükséges páramennyiséget, amelyet a lecsapolásukkal és beszántásukkal elveszítettünk.
Bodnár Zsuzsa
Címlapkép: A Víz Koalíció és a Civil Kollégium Alapítvány által szervezett Víz Hete 2025 programsorozat plakátja. (fotó: Víz Koalíció)
