A kutak útján – civil konferencia a vízszegénységről
A vízhez való hozzáférés elvileg alapjog, mégis sok háztartás nehezen jut vízhez hazánkban. De egyre többeket sújt az aszályok okozta vízcsökkenés is.
A Civil Kollégium Alapítvány szervezésében került sor arra a konferenciára, ami a hazai vízszegénység témáját járta körül. Nem jut ugyanis mindenkinek jó minőségű ivóvíz ma Magyarországon: a háztartások egy részében vezetékes víz és saját kút sincsen. De gondot jelent az aszályos időszakok növekedése miatti vízkészlet-csökkenés, a természetes vizek elapadása és a kutak kiszáradása is. A konferencia résztvevői a problémák feltárásán túl a lehetséges megoldásokat is megvitatták.
A vízszegénység sokféle megjelenését kívánta megmutatni az a konferencia, amelyre a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) Részvétel Hónapja programsorozatának keretében került sor október 22-én.
A kutak útján címet viselő rendezvény célja az volt, hogy minden aspektusból megvizsgálja a vízszegénység egyre szélesebb társadalmi réteget érintő problémáját. Magyar-Ábel Ágnes, a CKA kezdeményezésére létrejött országos szerveződés, a Víz Koalíció aktivistája elmondta: sok éves érdekvédelmi munkájuk során egyre szerteágazóbb vízügyi nehézséggel, hiányossággal találkoztak.
Az ivóvízhálózat kockázatainak és a szennyvízhelyzet sürgető gondjainak vizsgálatától – amiről az Átlátszón is beszámoltunk – jutottak el a most középpontba kerülő vízszegénység problémájáig.
A konferencián Lager Kristóf ismertette a PAD Alapítvány tanulmányát, mely a vízhez való hozzáférés társadalmi és területi különbségeit mutatta be. Bár a népszámlálási adatok azt mutatják, hogy csökkent a vízszegénységben élők száma száma 2011 és 2022 között, még így is
200 ezernél több embert sújt a vezetékes víz hiánya, annak minden hátrányos következményével.
A statisztikákban szereplő számoknál azonban rosszabb a helyzet: jóval többen lehetnek ugyanis azok, akiknek napi küzdelmet jelent a vízhez jutás. A Víz Koalíció megrendeléséből készült tanulmányból az is kiderül, hogy a se vízvezetékkel, se saját kúttal nem rendelkező, vízszegény háztartások aránya az ország keleti megyéiben magasabb a nyugati megyékénél. A leginkább veszélyeztetett terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi aprófalvas területe, illetve Hajdú-Bihar megye keleti, határ közeli része.
De sokakat érint a gyakori aszályok okozta vízcsökkenés is az Alföld területén. A kutak kiszáradása, a talajvízszint csökkenése egzisztenciális gondokat jelent a mezőgazdaságból élők számára.
A vízszegény (vezetékes vízzel és saját kúttal nem rendelkező) háztartások aránya a magyarországi vármegyékben. (forrás: a PAD Alapítvány kutatása)
„Roma honfitársaink között 8,5‑szer nagyobb valószínűséggel találunk vízszegénységben élőt, mint a nem romák között” – állapítja meg a tanulmány. Az alapítvány munkatársa előadásában kiemelte: ha egy négyfős háztartás nem rendelkezik vezetékes vízzel, akkor az alapszintű, 30 liter/fő/ nap ivóvíz beszerzése legalább egy félállásnyi időt vesz igénybe.
A konferencia előadói. (forrás: a Víz Koalíció Facebook-oldala)
A résztvevők szerint a rezsicsökkentés, a mesterségesen alacsonyan tartott vízdíjak negatívan hatnak a víz megbecsültségére. Felmerült a sávos vízdíjak bevezetésének gondolata is: akik az ivóvizet kerti medence töltésére, autómosásra, felesleges locsolásra használják, a víz túlhasználatáért fizessenek érte többet.
A bemutatót követően a résztvevők saját tapasztalataikat osztották meg egymással, és véleményt mondtak a PAD-kutatás szakpolitikai javaslatairól. A legnagyobb egyetértés az alábbi pontokban alakult ki:
- legyen alapjog a napi 30 liter/fő vízmennyiség biztosítása,
- vezessenek be országos szintű kútelzárási tilalmat,
- magasabb vízfogyasztás esetén alkalmazzanak sávos vízdíjat,
- támogassák államilag a szürkevíz technológia bevezetését,
- kapjanak nagyobb javaslattételi és döntési jogkört a helyi önkormányzatok, megfelelő pénzügyi forrásokkal alátámasztva.
Részlet az egyik előadásból (forrás: a Víz Koalíció Facebook-oldala)
A meghívott szakmai résztvevők közül Bari Jutka, a Zöld Jogi Platform környezeti és klíma igazságossági szakértője elmondta, hogy
az ivóvízhiány súlyos higiéniai és egészségügyi kockázatokkal jár, amelyben különösen a gyermekek és a nők veszélyeztetettek.
Köves Alexandra ökológiai közgazdász az önkorlátozás fontosságát hangsúlyozta: egy fenntartható társadalom szerinte az egyéni szükségletek és a közösségi jólét, luxus kombinációjával érhető el, ezek egyensúlyára épül. Papp Gergely, a PAD Alapítvány kutatója pedig a többségi társadalom felelősségére hívta fel a figyelmet, amelynek egyik kulcsa a szegregált csoportok sztereotip, lesajnáló ábrázolásának felszámolása lenne.
Az esemény végén a Víz Koalíció tagjai hangsúlyozták: a vízügyi problémákban érintett csoportok és szervezetek összefogása elengedhetetlen az erős érdekérvényesítéshez.
Bodnár Zsuzsa
Címlapkép: A 2024. október 22-én tartott A kutak útján című, vízszegénységről szóló konferencia plakátja (Forrás: a Víz Koalíció Facebook-oldala)
