A NER-cég szerint jogsértést követhetett el az Integritás Hatóság, lépéseket tesznek
A kormányközeli vállalkozó, Balásy Gyula New Land Mediája azt feltételezi, hogy szubjektív szempontok alapján bírálták el a tenderre benyújtott ajánlatokat.
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, hiába volt olcsóbb két esetben is, mégsem a kormányközeli vállalkozó, Balásy Gyula cége nyerte az Integritás Hatóság milliárdos kommunikációs tenderét. A New Land Media szakmai ajánlata ugyanis nem felelt meg eléggé a Hatóságnak, ezért más cégek kapták a megbízásokat. A társaság emiatt a bírálatok közzététele után előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, és hozzáférést kért a teljes dokumentációhoz. Szerintük ugyanis a Hatóság szubjektív szempontok alapján döntött a nyertesről, ami jogsértő lehet.
Április közepén írtuk meg, hogy két év alatt 1,1 milliárd forintot költhet kommunikációs tevékenységekre (pl. országos médiakampány, kiadványok, kommunikációs stratégia stb.) az uniós nyomásra létrehozott Integritás Hatóság. Ahogy arra akkor rámutattunk, a hirdetménnyel induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyerteseinek nemcsak kedvező árat kellett megajánlaniuk, de olyan szakmai ajánlatot is le kellett tenniük az asztalra, amellyel bizonyítani tudták, hogy cégük képes az „Integritás Hatóság kommunikációs igényeihez igazodó, minőségi szolgáltatás nyújtására”. Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint pedig ennek elbírálása során felmerülhet a szubjektív értékelés veszélye.
A három részből álló tender eredménye július végén jelent meg az EKR-ben. A dokumentumból kiderült, hogy, bár az első és a harmadik rész esetében a legolcsóbb árajánlatot – az állam kommunikációs és rendezvényszervezési tendereinek állandó nyertese – a New Land Media adta, mégsem ő lett befutó.
Ennek oka, hogy a már említett szakmai ajánlat elbírálása majdnem akkor súllyal (40%) szerepelt az elbírálásban, mint a megajánlott ár (60%). A Balásy Gyula féle New Land Media „kisdolgozatai” pedig nem nyerték el a bíráló bizottság tetszését, illetve több ponton is hiányosnak találták azokat. Így a szakmai ajánlatra adott pontszámok végül lehúzták az összpontszámot (hiába volt kedvező az ár).
Az Integritás Hatóság többek között azt kifogásolta, hogy a cég hivatkozott kutatásokra, de nem linkelte be azokat, a szakmai ajánlat egésze nem volt kidolgozott, és hogy a szakmai ajánlatban megtett javaslatok nem voltak innovatívak vagy kreatívak. De olyan megállapításokat is tettek, hogy a New Land Media „Nincs kivétel” kampányjavaslat azért nem jó választás, „mert a nincs szó alapvetően egy tagadó kifejezés, a kivétel szóval együtt alkalmazva pedig inkább tekintélyelvű közlés, amely gazdasági területen nem épít bizalmat egy új szervezet iránt.”
Szubjektív értékelésre panaszkodnak
A New Land Media a bírálatok közzététele után előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az Integritás Hatósághoz. Ebben kérték az iratbetekintés lehetőségét, miután úgy ítélték meg, hogy a Hatóság több esetben is jogsértően járt el.
Véleményük szerint ugyanis vitatható, hogy a szakmai ajánlatok bírálata során a Hatóság valóban objektív szempontok alapján hozott döntést.
Az iratbetekintést kérelmező beadványukban többször is idéznek olyan kifejezéseket a bírálat szövegéből, amelyek szerintük szubjektívek. Így például:
- a nyertes szakmai ajánlata „kiemelkedően kidolgozott”,
- „megkapóan felvillantja” az applikáció gyakorlati működését,
- a fiatal korosztály számára „élvezetes módon” jelenik meg az üzenet tartalma;
- az érzelmi bevondósát is „ötletes módon” tervezi megvalósítani.
A cég szerint csak annak fényében tudják megítélni, hogy a Hatóság valóban objektív szempontok alapján hozott döntést, ha láthatják a döntést megalapozó teljes dokumentációt. Tovább kérték a nyertes cégek ártáblázatait is, mivel szerintük volt, aki aránytalanul alacsony árat ajánlott meg. A Hatóság ugyan utóbbi kérést először elutasította, de a beadványt követően végül mégis biztosította az iratbetekintés lehetőségét. Ezzel persze még csak annyit ért el a cég, hogy megnézheti a nyertes ajánlatokat, a közbeszerzés eredményét ugyanakkor egyelőre nem kifogásolta.
Érdekesség, hogy ebben az esetben „akasztják a hóhért”, hiszen a Balásy-cégek üzleti titokra hivatkozva soha nem teszik elérhetővé a saját árlistáikat. Különösen visszásnak tűnik a cég érvelése, amikor a beadványában arra hivatkozik, hogy szerintük az információs szabadságról szóló törvényben nincs olyan kivétel, amely alapján az ártáblázatok kiadása megtagadható lenne. Ehhez képest lapunk jelenleg is perben áll velük, pontosabban a Diákhitel Központtal emiatt. (Első fokon megnyertük a pert.)
Már a kiírásnál jeleztük a problémát
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője már a tender kiírásakor aggályait fejezte ki a szakmai ajánlatok értékelési módszerével kapcsolatban. Ő úgy vélte, mivel az Integritás Hatóság nem egzakt módon mérhető módszertan, hanem nehezen megfogható szakmai szempontok alapján kívánja értékelni a benyújtott szakmai ajánlatokat, ezáltal nagyon nehezen teljesülhet az objektív elbírálás kritériuma.
A Hatóság például a kampánytervek esetében azt tervezte vizsgálni, hogy azok mennyire figyelemfelhívóak, mennyire eredetiek, mennyire újszerűek. Ezek azonban szükségszerűen szubjektív kategóriák, és
nagyon nehezen lehet pontszámokra „lefordítani” őket.
A közbeszerzési törvény viszont az értékelési módszerek „nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk”.
Kérdés, hogy a New Land Media tovább viszi-e a jogorvoslati eljárást, és megtámadja-e a tender eredményét a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A fejleményekről beszámolunk majd.
Katus Eszter
Nyitókép: Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke és Balásy Gyula. Átlátszó montázs
