Az elbukott sukorói kaszinóváros helyszínén most NER-orosz érdekeltség építene hasonló komplexumot
Fiatalokért Központ néven épülne rendezvényhelyszín a Velencei-tó partjára, a beruházás hátterében ingatlan-tulajdonosként az orosz milliárdos Megdet Rahimkulov egyik fia is feltűnik.
Kaszinóváros helyett szabadidő-központ és rendezvényhelyszín létesülne a Velencei-tó sukorói partszakaszán „fiatalok számára”. A beruházásról még 2021-ben döntött a kormány, ám a megvalósítás tolódott. Egy most decemberben társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet meghatározza a beépítési arányokat, és módosítja a beruházási célterületet, melynek ingatlan-tulajdonosai közt NER-közeli személyek és az egyik Rahimkulov-fiú is felbukkannak. A projektnek sok ellenzője van, akik szerint a beruházás a tó egyedüli természetközeli partszakaszának beépítésével járna, és veszélyeztetné az ott lévő különleges természeti értékeket.
2021-ben döntött arról a kormány, hogy Fiatalokért Központ néven Sukorón egy rendezvény-központot hoz létre, szálláshelyekkel, sportpályákkal és kiszolgáló épületekkel együtt. A kiemelt beruházásként megvalósítandó létesítményről december 12-én egy új kormányrendelet jelent meg, melyből újabb részletek derülnek ki.
Az eredeti 2021-es kormányhatározat szerint Sukorón egy olyan ifjúsági központ épülne, mely helyet adna az EFOTT (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója) évenkénti fesztiváljának, illetve más sport- és szabadidős rendezvényeknek. A határozat rendelkezik arról is, hogy a beruházás megvalósítását követően a létrejövő ingó vagyonelemek „A HÖOK a Hallgatókért Alapítvány” tulajdonába kerülnek, működtetésüket pedig az EFOTT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. fogja végezni, amely a létesítményeket határozatlan időre használatba kapja.
NER-közeli és orosz ingatlan-tulajdonosok a háttérben
Bár a Fiatalokért Központ az ehhez készült hatásvizsgálati dokumentum szerint a Sukoró 022/8. helyrajzi számú telken, 8 hektáron valósulna meg, a határozat ennél jóval nagyobb beruházási területet jelöl ki. Az indoklás szerint azért, hogy a Velencei-tó sukorói partszakasza „egységes területként legyen fejlesztve”.
A most decemberben társadalmi egyeztetésre bocsátott újabb rendelet a korábban kijelölt 33 vízparti ingatlant újabbakkal egészíti ki. Az is kiderül belőle, hogy a tervezett Fiatalokért Központ és a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia között lévő vízparti területeken is jelentős beépítésekre lehet számítani.
A kijelölt ingatlanok többségükben a Magyar Állam és Sukoró Város Önkormányzat tulajdonában vannak. A 019/3. helyrajzi számú telek – amely a hírhedt sukorói Kaszinó-projekt botrányos telekcsere-ügyletének egyik ingatlana volt – viszont 2020-ban a Tópart Business Kft. tulajdonába került.
A Tópart Business Kft. öt tulajdonosa az Opten cégadatai szerint: Madarász László, Dr. Berényi János György, Dr. Székely István József, valamint az APR Holding Kft. és a Librate novo Kft. Az APR Holding Kft.-n három cég osztozik, az A-Home Kft., a Greennovatív Kft. és a Peter’s Consulting Kft.
A Greennovatív Kft. tulajdonosa Ruszlan Rahimkulov orosz oligarcha, Megdet Rahimkulov egyik fia. A Peter’s Consulting Kft. tulajdonosa pedig az a Zentai Péter üzletember, akinek a Városháza-ügyben Ruszlan Rahimkulovval játszott közös szerepéről egy korábbi cikkünkben írtunk.
A Librate novo Kft. tulajdonosaként Görgicze László többek közt a velencei plázs bérlőjeként, az előtte lévő strand lekerítőjeként vált ismertté Velencén.
A Tópart Business Kft. két másik tulajdonosa is ismert kormány-közeli személy: Madarász László 1999-2002 között a Postabank igazgatóságának elnöke volt, most a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottsági tagja; Berényi János korábban a GYSEV és a Malév elnöke volt, jelenleg stuttgarti főkonzul.
A decemberben közzétett rendelet-tervezet szerint a 019/3. helyrajzi számú, 8 és fél hektáros ingatlanra „szálloda, szálláshely, apartman szálló, lakó, kulturális, közösségi szórakoztató, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, sport és rekreáció, iroda rendeltetésű építmények” helyezhetők el. A beépítési paraméterek szerint
a helyszínre akár 13 méter magas épület is felhúzható;
a terepszint feletti beépítés mértéke 25% lehet, a terepszint alatti beépítésre viszont 50%-os beépítési arányt engedélyeznek.
A 019/13. helyrajzi számú ingatlanra „nevelési, oktatási, kulturális, közösségi szórakoztató, intézményi, rekreációs, szolgáltató, sport, gyermek- és ifjúsági tábor rendeltetést tartalmazó épületek” helyezhetők el”, az engedélyezett épületmagasság 7,5 méter. A területnek csak 5%-a beépíthető, de minthogy ez egy 44 hektáros terület, ezen az ingatlanon is jelentős beépítést terveznek.
Az építkezések vélhetően jelentős környezetpusztítással, növényirtással és fakivágással fognak járni – holott az ingatlannal közvetlenül szomszédos Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia építése során már letarolták a fákat, írtuk meg korábban.
A projekt kapcsán az körvonalazódik, hogy az óriási politikai botrányt kavart
Gyurcsány-kaszinó helyett most kormányközeli ingatlan-tulajdonosokhoz és egy orosz oligarchához köthető beruházásra kerülne sor
– mégpedig a teljes sukorói partszakaszon.
Fák helyett beton, fém és üveg
A feol.hu Fejér vármegyei hírportál egy tavalyi cikke szerint a beruházásról Maszlavér Gábor, a Fiatalokért Központ szakmai igazgatója a 2023-as Velencei-tavi turisztikai évadnyitón így nyilatkozott: céljuk, hogy „a Sukoró területén korábban tervezett kaszinóváros helyett közösségépítésre, képzésekre, konferenciákra, orientációs programokra létesüljön egy olyan helyszín, amely szabadidős és a fent említett programokra biztosít lehetőséget közép-európai, Kárpát-medencei, de elsősorban magyar fiatalok számára”.
A szakmai igazgató arról is beszélt, hogy első ütemben a terület infrastrukturális fejlesztésére és a sukorói szabad strand megújítására kerül sor. Majd a projekt második ütemében egy
2,5–3 ezer fő befogadására alkalmas, „multifunkcionális központi csarnok” épülne
1300 m2 hasznos alapterülettel, 6 méteres belmagassággal – melyben több ezer fős rendezvények mellett konferenciákat is lehet majd tartani, és az épületben irodákat, raktárakat is elhelyeznének. Emellett 110 darab 4-6 férőhelyes mobilházat telepítenének a területre, valamint 300 fő befogadására alkalmas kemping, fesztiválhelyszín, játszótér és több sport-és fitneszpálya is létesülne.
Helyi építészek szerint – akiket nem vontak be a tervezésbe – a tervek alapján nincs szó fenntarthatóságról és természetes anyagokról, kizárólag betonból, fémből, üvegből és szendvicspanelból építkeznének.
A projekt megvalósítását sokan ellenzik; a sukorói partszakasz védelmében a Nyíltan a Fiatalokért Központról Facebook-csoport tagjai egy tiltakozó petíciót is indítottak, melyet eddig közel 1600-an írtak alá. A tiltakozók szerint a szinte teljesen körbeépült Velencei-tónál egyedül a sukorói partszakasz őrizte meg többé-kevésbé korábbi természetes állapotát. A tópart beépítése helyett korszerűen felszerelt szabad strandra lenne szükség, írják a petíció szerzői, akik a nagy tömegrendezvények – mint az évenkénti EFOTT fesztivál – esetében szigorúbb szabályozást, a tóparti fejlesztések tervezése ügyében pedig a lakosság bevonását is követelik.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy a parti építkezés tönkretenné a tó ökoszisztémáját, és
veszélyeztetné a Velencei-tó különleges, megőrzendő természeti értékeit,
többek közt a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő védett Madárrezervátumot, a Radetzky Jenő által alapított híres Madárvártát és a parttól mindössze egy kilométerre levő Pákozdi Arborétumot.
A projekt megvalósításához szükséges Sukoró Építési Szabályzat (SÉSZ) módosítása forráshiány miatt az eredeti határidőre nem készült el, a módosított tervezési szerződésben újabb határidőt jelöltek meg. A projekt halasztódása miatt a beruházás környezetvédelmi eljárása is eredmény nélkül zárult.
Bár az eljáráshoz készült előzetes vizsgálati dokumentum azt állítja, hogy a projekt közvetlenül nem érint természetvédelmi területet, a beruházás tájképi hatását negatívan értékeli: „A beavatkozások a táj jelenlegi használati formáit véglegesen zavarják, mivel a térségben a jelenlegi helyzetben a természeti elemek dominálnak, míg a művi létesítmények aránya alacsony. A rálátást leginkább a déli partról zavarja, mivel onnét a jelenlegi tájképből a művi elemek csak kis kiterjedésben vannak, az északi part beépítettsége csekély” – olvasható a vizsgálati tanulmányban.
A beruházásról szóló kormányrendeletet csupán 8 napig, december 20-ig lehetett véleményezni. De a „társadalmi egyeztetés” egyébként is csak színjáték – arra ugyanis nehéz lenne példát találni, hogy egy kiemelt beruházás kapcsán az észrevételek hatására a kormányzat visszavonulót fújt volna.
A projekt ellenzői mindenesetre számos észrevételt tettek, mert rendkívül károsnak tartják a sukorói partszakasz beépítésére vonatkozó grandiózus terveket. Az egyik véleményező így fogalmaz: „A Fiatalokért Központ tervezett beruházásának megakadályozása a Velencei-tó körül élő 27 ezer lakosnak, a sok ezer ide látogatónak, s a tópart teljes élővilágának kiemelt érdeke.”
Bodnár Zsuzsa
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Kilátás a Bence-hegyi kilátóról, forrás: Wikipedia / Photo by Szilas