Kissejtes tüdőrák: egy különösen veszélyes tumortípus

Interjú dr. Pongor Lőrinccel

Népességarányosan évtizedek óta a tüdőrákos megbetegedések által legsúlyosabban érintett országok közt vagyunk Európában. Ez a leggyakoribb tumortípus Magyarországon, évente közel 10 000 ember haláláért felelős. Dr. Pongor Lőrinc csapatával a HCEMM-nél azon dolgozik, hogy a tüdőrák egyik agresszív altípusa, a kissejtes tüdőrák gyógyítása sikeresebb legyen. 

Öt éve foglalkozik a tüdőrák egyik altípusa, a kissejtes tüdőrák kutatásával. Miben más ez a nem kissejteshez képest?

A kissejtes tüdőrák az összes tüdőrákos esetek 15 százalékában fordul elő, és évente a világban 250 ezer halálesetért felelős. Kisebb sejtekből áll, amelyek kerekdedek vagy elnyúltak. Agresszívebb a többi típusnál: gyorsan növekszik, és más szervekre – például máj, agy – is gyorsan átterjed. 

Mekkora a túlélési esély?

Ez a tumortípus az elsődleges kezelésekre – kemoterápia, sugárkezelés – jól reagál, szinte annyira csökkenhet a daganatos sejtek száma, hogy alig vehető észre. A probléma az, hogy nagyon gyorsan visszaépül, hónapok múlva kiújul a tumor, és akkor már nem reagál annyira a kezelésekre, illetve áttétek esetén más szervekben nem megállítható. Emiatt a kissejtes tüdőrákban az 5 éves túlélési arány mindössze 7 százalék. Csak összehasonlításul: a nem kissejtes tüdőrákban a túlélési arány már 28 százalékra nőtt, az emlődaganatoknál – ahol jobban áll a kutatás – már 91 százalék. Ha azonban korai stádiumban diagnosztizálják a kissejtes tüdőrákot, amely még csak a tüdőben van jelen, akkor itt is 30 százalék körüli az 5 éves túlélési esély. 

Mennyire nehéz ezt a tüdőrákot korán felismerni?

Rendkívül nehéz, mert nincsen sok tünete – legfeljebb kicsit gyakrabban köhög az ember, mellkasi nyomás vagy fájdalom érezhető –, a daganat a szervezet belsejében van, nem kitapintható. Ha jelentkeznek a tünetek, elmegy a beteg a szűrővizsgálatra, röntgenre, addigra sajnos sok esetben már áttétek is keletkeznek.

Melyek a kockázati tényezők a kissejtes tüdőráknál?

A legnagyobb kockázati tényező a dohányzás. A kissejtes tüdőrákkal diagnosztizáltak több mint 90 százaléka dohányos vagy dohányzott. Tehát az első számú megelőzési mód nem rászokni a cigarettázásra, vagy ha dohányzunk, minél előbb hagyjuk abba. Az azbeszt jelenléte, a röntgensugárzás szintén növeli a rizikót, de ez mára szerencsére kevesebb embert érint. Kis mértékben a rossz minőségű levegő is hozzájárulhat ennek a ráktípusnak a kialakulásához. Öröklődésben nincs annyira erős összefüggés, mint az emlődaganat esetében. 

Hol tart a világ ennek a ráktípusnak a kezelésében?

Harminc éve nincs jelentős változás a kezelésekben. A fő irány továbbra is kemo- és a sugárterápia. Próbálkoznak immunterápiával is, ami más ráktípusoknál látványos eredményeket hozott. A kissejtes tüdőráknál ez nem működik, elhanyagolható mértékben nőtt meg a túlélési arány. Talán ezért is lett az USA-ban kiemelt kutatási terület a kissejtes tüdőrák. Ezzel szemben a nem kissejtes tüdőrák gyógyításában érzékelhető az előrelépés.

Mi várható a kutatásaiktól?

A mi kutatásunknak a célja, hogy megértsük, milyen genetikai változások szükségesek ahhoz, hogy a normál tüdősejtekből kialakuljon a kissejtes tüdőrák. Azt is meg szeretnénk érteni, hogy a gyógyszeres kezelések hatására milyen genetikai változások szükségesek ahhoz, hogy a kissejtes tüdőrákban kialakuljon az erős gyógyszer-rezisztencia. Ha megértjük azt, hogy milyen szabályozási mechanizmusok befolyásolják ezt a sejtekben, akkor képesek lehetünk új terápiás célpontokat azonosítani.

Ezen kívül dolgozunk a korai, nem invazív diagnosztikán is. Jelenleg a genetikai vizsgálathoz tumorrészlet szükséges, amit műtéti úton vagy biopsziával lehetséges mintavételezni. Mindkettő kellemetlen és fájdalmas procedúra. Emiatt arra fókuszálunk, hogy a vérben keringő tumor-DNS-t hogyan tudjuk jobban vizsgálni és felhasználni előrejelzésre. Például: mennyire agresszív a páciensben a kissejtes tüdőrák, milyen kezelésekkel lehet jobb válasz? Fontos cél, hogy elkerülhető legyen a sok és kellemetlen beavatkozás ahhoz, hogy genetikai információkat kaphassunk a tumorról.

Dr. Pongor Lőrinc biomérnökként végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Doktori fokozatát a Semmelweis Egyetemen szerezte meg emlőtumorok kutatásában. Ezt követően az Egyesült Államokban folytatta pályafutását, négy évig posztdoktor kutatóként az amerikai National Cancer Institute-nál (Nemzeti Rákkutató Intézet) tevékenykedett, ahol a tumorok epigenetikai adataiban mélyedt el. Itt kezdett el foglalkozni jelenlegi kutatásai területével, a kissejtes tüdőrákkal. Majd visszatért Magyarországra, ahol Szegeden a HCEMM intézetben a Tumor genomika és epigenetika kutatócsoport vezetője lett.

Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) egy több létesítményben működő intézet, amelynek kutatói úttörő eljárások és terápiás módszerek fejlesztésével járulnak hozzá az egészségesebb öregedéshez. A HCEMM jelenleg többek között a Horizont 2020 pályázat támogatásával működik, melynek keretei között a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont a heidelbergi székhelyű EMBL-lel mint partnerintézettel dolgozik együtt. A Tématerületi Kiválósági Program és az NKFIH-n keresztül a magyar kormány támogatása szintén elengedhetetlenek a HCEMM működéséhez. A szervezet sokrétű munkájának koordinációja a Szegeden található központból történik. Célja, hogy az akadémiai és ipari területek között közvetítve, a molekuláris orvostudomány legújabb eszközein keresztül hozzájáruljon az öregedő magyar népesség életminőségének javításához, és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez.

The post Kissejtes tüdőrák: egy különösen veszélyes tumortípus appeared first on csaladilap.hu.