Lázár minisztériuma 10 évig titkolná, hogy miért építik a 294 milliárdos mohácsi hidat
Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint döntéselőkészítő anyag a már épülő híd hatástanulmánya, ezért nem adták ki a közadatigénylésünkre.
Alig lesz rövidebb az út Szeged és Mohács között az új híddal, vagyis érthetetlen, mi szükség az átkelőre. Egy mérnök szerint így teljesen szürreális módon két autóút futna párhuzamosan egymás mellett az Alföldön. A környékbeliek több mint 100 éve vágynak a mohácsi Duna-hídra, amit most nettó 300 milliárdért épít a Duna Aszfalt. Az Építési és Közlekedési Minisztérium azonban nem adta ki a híd hatástanulmányát, hanem azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy a dokumentum döntéselőkészítő anyag.
„Óriás fejlesztések, amely forrásairól döntött a kormány. Az 51-es számú főút és az M6 autópálya között 28,8 km hosszon főutat építünk, melynek a 756 méter hosszú új Mohácsi Duna-híd is része lesz. Idén áprilisban nyerte meg a Duna Aszfalt Zrt. az új Mohácsi Duna-híd kivitelezését és mára a munkák elkezdéséhez szükséges 389 milliárd forint hazai forrás is rendelkezésre áll. A kivitelezés október végéig elindul, és várhatóan 2028 őszéig tart majd” – ezt még augusztusban írta ezt közösségi oldalán Lázár János.
Ahogy azt tavasszal megírtuk, tavaly év végén hangzott el először, hogy várhatóan minden idők legdrágább magyar hídja épülhet meg Mohácsnál a közeljövőben. A 300-320 milliárdos összegről a makói Rádió7-nek adott interjújában beszélt Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter által megjósolt számok 2024 áprilisára valósággá váltak, hiszen megjelentek a beruházásra kiírt tender legfrissebb dokumentumai. Ezek szerint a legolcsóbb, nettó 294 milliárdos ajánlatot (a Szijjártó Pétert megjachtoztató) Szíjj László cége, a Duna Aszfalt Kft. adta, és ezzel elnyerte a megbízást.
Út is kell a hídhoz
A Mohács és Újmohács között épülő Duna-híd különlegessége, hogy utat is kell hozzá építeni, merthogy arra nem igazán vezet semmi. Ezért a közbeszerzési dokumentáció szerint „Csátalja közelében az 51. számú főúttól kiindulva új nyomvonalon, egybefüggően 19,5 km hosszban 2×1 sávos országos közút főúti (távlatban 2×2 sávos autóúttá fejleszthető) kiépítéssel épül Újmohácsig. Az 51. számú főút kiinduló pontjában és Sárhát közelében körforgalmú csomópont épül. Újmohácsnál 4 ágú szintbeni csomópont épül 2×2 sávos osztottpályás kialakítással”.
A Dunán két ártéri híd és egy mederhíd épül, összesen 756 méter felszerkezet hosszal. Az M6-os oldalán 8,5 km hosszban 2×2 sávos osztott pályás országos közút (főút) épül az M6 autópályáig. „Ezen belül a főút a III/1. szakaszon a Dunától 2,7 km hosszban, a jelenleg meglévő önkormányzati út nyomvonalán, annak pályaszerkezetének elbontásával 2×2 sávos osztott pályás kialakítással, 2 db új turbó körforgalommal kerül kiépítésre az 56. és 57 sz. főutak meglévő körforgalmi csomópontjáig”.
Valamint „III/2. szakaszként a jelenleg meglévő 2×1 sávos 57. sz. főút 2×2 sávos osztott pályás főúttá épül át 5,8 km hosszban az 56-57. sz. főutak körforgalmi csomópontjától az M6 autópályáig, továbbá az 56. és 57 sz. főutak meglévő körforgalmi csomópontja 2 sávos turbó körforgalommá épül át. Ezen szakaszon létesül még 3 db új turbó körforgalom, 3 db kéttámaszú műtárgy 9,91 m-es, 9,80 m-es és 10,89 m-es támaszközzel, valamint 1 db kéttámaszú kerékpáros műtárgy 11,40 m-es támaszközzel”.
Kevesen járnak arra
Hogy minek a híd és a hozzá vezető út, jó kérdés. Persze nem lebecsülendő a környéken élők régi vágya, hogy híd legyen náluk a Dunán, de ez azért kevés kellene hogy legyen egy ekkora beruházás indokaként. A mohácsi járásban ugyanis alig 33 ezren élnek.
A közutak forgalma is azt mutatja, hogy kevesen járnak arra. A Magyar Közút adatai szerint az 51-es út Bajától délre kihalt:
Dávodnál csak napi 733 járműegység a forgalom, az 56-os úton Mohácsnál napi 2285 jármű közlekedik,
a várostól délre, Udvarnál, a horvát határnál pedig 2064. Az M6-os autópálya Tolna megyei átlagértéke 13407 járműegység naponta, vagyis a kapacitás 16 százaléka kihasznált jelenleg.
Három Duna-híd lesz egy rövid szakaszon (forrás: GoogleMaps)
Összehasonlításképp
a bajai Duna-hídon 7298, a tőle északabbra lévő M9-es szekszárdi Duna-hídon 4636 járműegységet mértek 2023-ban.
Ráadásul a Duna-Tisza közét a Dunántúllal összekötő M9-es gyorsforgalmi út eddig megépült rövid szakasza a szekszárdi Szent László hidat is magában foglalja. Ha a mohácsi is megépül, a Duna 60 kilométeres Mohács-Baja-Szekszárd szakaszán három Duna-híd is lesz.
Régóta szerettek volna hidat a mohácsiak
A van1.hu gyűjtése rámutat, 1906-ban már felmerült a mohácsi-híd megépítésének ötlete. Az Arcanum által megőrzött korabeli cikk (Mohács c. újság, 1906.szeptember 16.) szerint „Kiemelkedett Fölker József föjegyzőnek napirend előtti felszólalása, melyben a Mohácsnál épitendő közuti dunai hid elnyerése iránt inditott mozgalom mostani állását ismertette. A hid ügyével lapunk más rovatában számolunk be. A napirend mind három pontja fölött egyhangulag döntött a közgyülés…”
Aztán az építés mégis elmaradt, pedig sokan, sokszor megígérték a hidat. A rendszerváltás után is minden választási kampányban téma volt.
Részlet a Mohács című újság 1906-os számából (forrás: Arcanum)
„Komáromnál sikerült (2006) megtalálni az új Duna-híd helyét, Esztergomnál, Vácnál, Mohácsnál az építendő hídra készültek tervek, látványtervek, Duna-hidak építése azonban elfogadott közútfejlesztési terv nélkül lehetetlen és nem is célszerű” – ez már az 50. Hídmérnöki konferencia alkalmából 2009-ben megjelent írásból származik. Ebben akkor azt is írták, hogy „A javasolt helyek közül ígéretes volt Mohács. Az új híd 768 m hosszú (3×40+277+126+6×40 m), két forgalmi sávos híd lett volna. 1,3 Mrd Ft becsült költséggel. Már korábban egy új Baján építendő híd mellett
igényként felmerült a nagy forgalmú komp helyett Mohácsnál építeni Duna-hidat, ám a célforgalmi számítások ezt nem indokolták”.
Az építkezés költségét aztán 2010-ben 26,5 milliárd forintra becsülték, majd miután a kormány 2017-ben határozatban rendelte el a mohácsi Duna-híd engedélyezési , illetve kiviteli terveinek elkészítését, Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy „lesz Mohácson Duna-híd, pénz van rá, a nemzetgazdaság megtermeli az ehhez szükséges összeget, az a gond, hogy terv nincs.” Mostanra pedig a 26 milliárdból közel 300 lett.
Nem lesz gyorsabb a Szeged-Mohács autózás
A mohácsi Duna-híd kapcsán az Átlátszó is megírta, hogy Csányi Sándor járhat jól vele, mivel az lerövidítené az utat az üzletember szegedi húsüzeme és mohácsi vágóhídja között. Rigó Mihály ny. mérnök a mernokvagyok.hu-n arról írt, hogy az M9-es autópálya nyomvonala az újabb híddal megváltozhat, de „Elképzelhetetlen az, hogy Pécs és Boly között két autópálya haladjon egymás mellett, egymással párhuzamosan. A Kaposvár – pécsi szakasznak be kellene csatlakozni az M60-ba”.
Ahogy fogalmaz: „Az M9 vonalából nagyon kevés készült ugyan el, de az mind sokba került. Megépült a szekszárdi híd és elkészült az M9 kaposvári elkerülő útja, rettenetes méretű autópályás csomópontokkal. Ezek után feltűnő, meglepő az, hogy egy perc alatt mindez eldobható? Mi miatt? A továbbiak sejtések, feltételezések, melyek alapja az a hatalmas pénzmozgás, mely mostanság ezen a vidéken megfigyelhető, melyek talán magyarázhatják a hirtelen változást. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar szakterületén soha nem látott változásokat látunk. Természetesen mindez cáfolható!”.
A Szegedről Mohácsra vezető út az M9-esen kerülő, Baja felé viszont alig kitérő. (forrás: GoogleMaps)
A Google térképe szerint Szegedről Mohácsra az 55-ös úton, valamint a meglévő bajai Duna-hídon, az 56-os úton 147 kilométer az út. A másik irányba, Nagybaracska felé, az 51-es úton, majd onnan komppal pedig 140 kilométer.
Ez akkor sem csökken jelentősen, ha új út épül, mert annak a nyomvonala közel esik majd a meglévő útéhoz. Vagyis lehet, hogy Csányi érdeke a híd, de hogy a Szeged-Mohács közötti autózás menetideje nem nagyon lesz kevesebb, az szinte biztos.
Lázár János minisztériuma 10 évig titkolná a hatástanulmányt
Így végképp érthetetlennek tűnik a közel 300 milliárdos pénzköltés. A tisztánlátás érdekében közadatigénylésben kértük ki a mohácsi híd megvalósíthatósági tanulmányát az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM). Lázár János minisztériuma azonban „tisztelettel tájékoztatott” minket arról, hogy „a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.
Tekintettel arra, hogy a Mohácsi Duna-híd folyamatban lévő beruházás, a kért adatok a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített olyan adatnak minősülnek, melyek további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják, így az Infotv. 27. § (6) bekezdése értelmében
az adatokat nem áll módomban megküldeni az Ön részére”.
Nem egészen világos, hogy milyen további döntést készíthet elő egy már épülő híd, mert nem mondták meg. De nem nyugszunk bele az elutasításba, bepereljük a mohácsi híd hatástanulmányáért az ÉKM-et.
Lázár minisztériumának titkolózása azért is furcsa, mert az akkor még épülő, csak júniusban átadott paksi híd megvalósíthatósági tanulmányát idén tavasszal gond nélkül megmutatták az adatigénylésünkre. A dokumentum alapján májusban megírtuk, hogy eredetileg 36,6 milliárd forintra becsülték a Paksot Kalocsával összekötő Tomori Pál-híd költségét, ami végül több mint kétszeresébe került. A tanulmány szerint a hídra a paksi atomerőmű bővítése miatt van szükség, de azt is megtudtuk a dokumentumból, hogy miért nem lesz a hídon vasút, pedig az az épülő Paks2-nek előny is lehetne.
Segesvári Csaba
A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. Címlapkép: Képkocka a Mohácsi Duna híd tervezése videóból (forrás: Speciálterv Építőmérnöki Kft.)
