Megkeseríti a közelben lakók életét, rombolja a természetet az állami barnaszénbánya

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vadna határában, Natura 2000 területen működik az az állami szén-, és kavicsbánya, ami még a környezetvédelmi hatóság szerint sem tartja be az előírásokat. A lakosok porra és zajra panaszkodnak, van, aki már a költözését is fontolgatja, csak épp nincs, akinek eladja a lakást, hiszen nem sokan akarnak egy külszíni bánya mellé költözni. A bányát üzemeltető, frissen állami tulajdonba került Ormosszén Zrt. szerint tevékenységük káros mellékhatásai az előírások szerinti határértékek alatt maradnak – a Kormányhivataltól kapott információk, amelyek a cég bírságait összegzik, azonban nem ezt támasztják alá. Videóriport.

A kicsit több mint 600 fős lakosságszámú Vadna a festői Sajó-völgyben fekszik, Miskolctól nagyjából 30 kilométerre. A lakosok egy részének azonban hosszú idő óta okoz problémát a településen működő szén- és kavicsbánya, ami a lakóházaktól alig pár száz méterre üzemel. A bányaterület ráadásul Natura 2000 besorolású, a Sajó folyó partján fekvő részei pedig a hazai ökológiai hálózathoz (úgynevezett ökológiai folyosóhoz) tartoznak.

A kormány „az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók” okozta energiaválság miatt tavaly nyáron hétpontos energia-veszélyhelyzeti csomagról döntött, amelynek része volt, hogy 2022 végéig a lehető legnagyobb mértékben fokozzák a szénbányászatot, a lignitkitermelést.

A Fidesz-kormány az év végén szénbányából rendesen bevásároltatott az állammal. „Az állam igyekszik még szilárdabb alapokra helyezni az energiabiztonságot, ezért is lépett be tulajdonosként a hazai  barnakőszén ellátásba.” – mondta el Rétvári Bence parlamenti államtitkár az Ormosszén Zrt. felsőnyárádi bányatelkén. Az állami kézbe került Ormosszénben korábban Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos. Leisztinger Magyarország egyik leggazdagabb embere. A kormánymédia által a „baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett milliárdosa korábban a szocialistákkal ápolt jó kapcsolatokat, az elmúlt tíz évben azonban számos alkalommal együttműködött az Orbán-kormánnyal.

Tavaly november elején jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Belügyminisztérium alá utalt két szénbányászattal foglalkozó céget, ezek egyike az Ormosszén volt. A Zrt. új, decemberi alapító okirata is megerősíti, hogy a cég állami tulajdonba került, a tulajdonosi jogokat 2024 végéig a Belügyminisztériumhoz tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gyakorolja.

A kormány barnakőszén programot is indított, melyben lehetőséget ad a lakosság számára, hogy a fűtést biztosítandó barnakőszén elérhető áron megvásárolható legyen. A programon keresztül önkormányzatoknak és iskoláknak is szállítottak téli tüzelőt – erről korábban azt írtuk, hogy a lakosság és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre, sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthat a legszegényebbeknek. A megrendelések leadására az Ormosszén Zrt. webáruházában van lehetőség. Az oldal kínálatában megtalálható barnakőszén származási helyeként a Vadna melletti (pontos nevén „Sajókaza IV. szén, kavics”) bányatelket is feltüntetik.

Por, zaj, teherautók a lakóövezet határán

A vadnai bányaüzem területén két mező található, ezek összesen nagyjából 4 hektáros területet tesznek ki. A bánya környezeti hatástanulmánya szerint az egyik a „Vadna Park” elnevezésű üdülőövezettől 160 méterre található, a másik a lakóházak közvetlen közelében helyezkedik el; a bányatelek déli határa nagyjából 80 méterre közelíti meg Vadna lakóépületeit.

A vadnai bányatelek elhelyezkedése. Forrás: kapacitásbővítés környezeti hatástanulmány

A bánya környezetvédelmi működési engedélye 2023 december végéig érvényes, évi maximum 60 ezer tonna szén külszíni műveléssel történő kitermelése és elszállítása végezhető. Ez azt jelenti, hogy mivel munkanapokon történik a kitermelés, naponta 240 tonna szenet bányászhatnak.

Az Átlátszó által megszólaltatott, a bánya szomszédságában élő vadnai lakosok elmondták, a bánya tevékenysége az erős zaj és por miatt zavarja a nyugalmukat, emellett a lakóházak megrongálódtak, a falak megrepedtek, így veszítettek értékükből. Ruszkai Lajosné, akinek a lakása nagyjából 200 méterre van a bányától, így fogalmazott:

„Nem az ellen vagyok én, hogy bányászkodnak, hanem az ellen, hogy kárt okoznak, és semmit nem akarnak elismerni.”

Elmondta, hogy születése óta Vadnán él, így már a bánya előtt a faluban lakott. Hozzátette azt is, hogy ha lehetne, legszívesebben elköltözne, meg is hirdette már a lakást, több érdeklődő járt nála, de amikor kiderül, hogy bánya üzemel a közelben, a vevők rendre visszakoznak: „Eladnám én a lakást, de ki az a marha, aki külszíni bánya mellé költözne?”

Ruszkai Lajosné és Nagy Bálintné Tünde szerint a bánya miatt szinte lehetetlen nyugalomban élni Vadnán. Fotó: Átlátszó/Bodoky Bence

Egy másik lakos, Nagy Bálintné Tünde Debrecenből költözött a Vadna Park üdülőövezetbe öt évvel ezelőtt, pont azért, mert csendre, nyugalomra vágyott, de elmondása szerint mióta megnyitott a bánya „azóta szinte lehetetlen nyugalomban élni”, napközben a munkavégzés, a kitermelt anyagokat hordó teherautók, éjszaka pedig a szivattyúk zavarják a pihenésben. Elmondása szerint többen panaszkodnak a helyiek közül, ezeknek ugyanakkor nem igazán volt hatása.

Milliós bírságok légszennyezésért, zajszennyezésért

De nemcsak a helyiek panaszkodnak, a hatóságok is találtak szabálytalanságokat a bányaüzemnél. December elején közérdekű adatigénylésben kérdeztük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt, amelyben azt kértük, küldjék el a kormányhivatal által kiszabott bírságok dokumentumait, valamint a bánya területén tartott helyszíni ellenőrzések dokumentumait 2021 elejétől az adatigénylés pillanatáig.

Választ végül három hónap (!) után kaptunk, a Kormányhivatal által küldött válaszból kiderült, hogy helyszíni ellenőrzésre tíz alkalommal került sor, és négy alkalommal összesen 2 millió forintos bírságot szabtak ki a cégre.

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján ennél részletesebb információkat is meg lehet tudni a kiszabott bírságokról. A legmagasabb összeget, 1 millió forintot például levegőtisztaság-védelmi büntetésként szabták ki. Bírságoltak egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól eltérően végzett tevékenység miatt. Környezeti hatásvizsgálattal, egységes környezethasználati engedélyezéssel összefüggő végrehajtási/eljárási bírságot, valamint természetvédelmi bírságot is kellett fizetniük.

A legfrissebb pénzbüntetést két hónapja, idén februárban kapta a cég a vadnai bányaüzemmel összefüggésben, 434 ezer forint összegben. (Ez az összeg még nem szerepelt az adatigénylésünkre kapott válaszban.) A kormányhivatal határozata szerint azért, mert a zajforrások 5 decibellel túllépték a megszabott nappali határértéket.

Részlet a Kormányhivatal határozatából, amelyben a zajforrások nappali határérték túllépése miatt kiszabott zajbírság összegét indokolják.

Mindez azt jelenti, hogy 2021 elejétől kezdve összesen közel 2,5 millió forintot kellett a cégnek büntetésként kifizetnie.

Elkaszálta a további bővítést a kormányhivatal

Már a szénbányászat fokozásáról szóló kormányzati bejelentés előtt egy évvel, 2021 őszén turbófokozatra kapcsolták a külszíni bányászati tevékenységet a „Sajókaza IV.-szén és kavics” védőnevű bányatelken az Ormosszén Zrt, amelynek egyik bányaüzeme Vadna település határában helyezkedik el. Ekkor tájékoztatták a vadnai lakosságot arról, hogy újból megkezdődik a kitermelés, a munkálatokra hétköznap 7-18 óra között kerül sor. Az indoklás szerint a töltésanyag a NIF Zrt. útépítéséhez kellet. A kitermelés újraindítása miatt lakossági tiltakozási hullám indult, helyi forrásaink elmondása alapján nagyjából 90 aláírás gyűlt össze a helyiektől, akik elmondásuk szerint elsősorban azt sérelmezték, hogy csak utólag szereztek tudomást az Ormosszén Zrt. terveiről.

A „Sajókaza IV.-szén és kavics” védőnevű bányatelek vadnai bányaüzeme. Forrás: olvasói felvétel

Egy évvel később, 2022 májusában a cég már terjeszkedni is szeretett volna, kapacitásbővítés miatt a „Sajókaza IV.-szén és kavics” védőnevű bányatelek részét képező Vadna I. bányaüzemben környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezte a hatóságnál. A bővülés jelentősen megnövelte volna a teherautó-forgalmat is: a jelenlegi 24 darab helyett 100 darab 20 tonnás kamion elhaladását jelentette volna hétköznapokon.

Többszöri hiánypótlás után a Kormányhivatal a kapacitásbővítési kérelmet elutasította. Az indoklásban az szerepelt, hogy

„olyan kedvezőtlen környezeti hatással járó igénybevételt okoz, a dokumentáció által bemutatott környezeti hatások oly mértékben hiányosak, amely alapján a tervezett tevékenység nem engedélyezhető.”

Nemcsak a hiányos dokumentáció volt a probléma, volt, ahol az adatok egyáltalán nem voltak helytállóak, mértékegységbeli elírások is történtek, és előfordult, hogy olyan pontra hivatkoztak a dokumentumban, ami nem is létezett – ezek a hibák többszöri kiegészítés után sem kerültek javításra.

Már húsz éve tiltakoznak a helyiek

A bánya körüli problémák nem mostanában kezdődtek. Több mint 20 éve, 2002 februárban terjesztette a falu vezetése a lakosok elé a bányanyitás terveit, és kiírtak egy véleménynyilvánító népszavazást is, amelyben arról kérdezték a helyieket, hogy ellenzik-e a külszíni bánya megnyitását. Végül mindössze pár szavazattal (127-124 arányban) az ellenzők nyertek, 2003 januárban mégis megszületett a megállapodás az önkormányzat képviselő-testülete és az üzemeltető Ormosszén Kft. között.

A falu vezetése mindezt azzal indokolta, hogy a bányanyitásból a falunak is haszna származik majd, hiszen munkahelyeket teremt, emellett a befizetett helyi iparűzési adó is a falu költségvetését gyarapítja.

Egy, az Átlátszó birtokába került 2003. január 22-i megállapodás-módosítás szerint a cég azt is vállalta, hogy minden évben „helyi iparűzési adón felül, annak megfelelő összeggel támogatja – az Ormosszén Kft. által létrehozott – Vadna Községért Alapítványt.”

Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy jelenleg is érvényben van-e a megállapodás, illetve a pontos összegeket (az Ormosszén által évente az Alapítvány részére juttatott támogatást, valamint a helyi iparűzési adó összegét) is szerettük volna megtudni.

Az önkormányzat közérdekű adatigénylésünkre adott válaszában arról írt, hogy mivel magánalapítványról van szó, „az Alapítványnak juttatott támogatás – amennyiben volt ilyen támogatás –, nem közérdekű- és nem közérdekből nyilvános adat”. Az alapítvány elnöke egyébként a falu 2002 óta regnáló polgármestere, Bencze Péter, a szervezet bejegyzett címe megegyezik az önkormányzat címével. A Kuratórium tagjai között megtalálható többek között az Ormosszén Zrt. vezetője, Huszti Béla is.

Az Ormosszén Zrt.-től annyit megtudtunk, hogy a hatályba lépéshez szükséges feltételek nem teljesültek, a cég elmondása szerint az az önkormányzatot más módon, többek között az utak aszfaltozásával, járhatóságának javításával, árvízi védekezéssel támogatták.

A vadnai önkormányzat a cég által befizetett helyi iparűzési adó pontos összegét sem árulta el, ezt azzal indokolták, hogy Ormosszén Zrt. nem járul hozzá ezen adatok kiadásához. Későbbi megkeresésünkkor a polgármester annyit mondott, hogy a tavalyi évben az önkormányzat 32,3 millió forint helyi iparűzési adó bevétellel rendelkezett, ennek egy százalékát sem teszi ki az Ormosszén Zrt. által befizetett összeg. Amikor termelt a bánya, évente 1,5-3 millió forint közötti összeget jelentett a polgármester tájékoztatása szerint.

Barnakőszén bánya Natura 2000 területen

Már a bánya megnyitása sem ment zökkenőmentesen: akkoriban többször is lehetett olvasni arról, hogy az engedélyezés, működés folyamán problémák akadtak. A Magyar Hírlap 2009-es cikke például arról ír, hogy a vállalkozó anélkül kezdte meg a bánya működtetését, hogy a szükséges engedélyeket maradéktalanul beszerezte volna.

A Magyar Hírlap 2009. április 29-i cikke a bányáról (forrás: Arcanum)

Emellett több alkalommal szabtak ki bírságot a cégre például a védőtávolság be nem tartása miatt, de a szükséges, 60 méteres biztonsági távolságot sem tartották meg a Sajó folyótól.

A cikk szerint az ügyet tovább bonyolítja, hogy a területet természeti értékei miatt nemzetközi védelem alá helyezték. A bánya valóban Natura 2000-es besorolású területen helyezkedik el, ráadásul a Sajó bal és jobb parti részei Magyarország ökológiai hálózatában ökológiai folyosó övezetként is szerepelnek.

Ennek ellenére a 2015-ben született Natura 2000 területekre vonatkozó előzetes hatásbecslés arról ír, hogy „a tevékenység a lehetőségekhez képest természetvédelmi szempontból megfelelő helyszínen valósul meg, ugyanis a Natura 2000 területek esetében jelentős értékeket őrző részeket NEM érint.”

A cég szerint nincs semmi látnivaló, a polgármester mossa kezeit

Vadna polgármestere, Bencze Péter válaszlevelében kifejtette, hogy a bányanyitásról szóló, 2002-es véleménynyilvánító népszavazás a megválasztása előtt történt, azonban úgy tudja, az akkori képviselő-testület nem támogatta a bányanyitást. Mivel a cég saját, vadnai tulajdonosoktól megvásárolt területen kezdte meg a működését, az önkormányzatnak tulajdonképpen nem volt beleszólása a bányanyitásba, „nem volt jelentősége, hogy támogatja, vagy ellenzi, hiszen döntési joga az engedélyező hatóságoknak volt.”

Hozzátette azt is, hogy személy szerint ő mindig a párbeszéd fenntartására törekedett a lakosság és a cég között. A lakosok panaszaival kapcsolatban elmondta: több mint 10 év alatt egy családot leszámítva, egyetlen vadnai lakos sem fordult hozzá a bánya ügyében, egészen 2022 októberéig, amikor az Ormosszén Zrt a külszíni bánya víztelenítése kapcsán, nagy teljesítményű szivattyúkat állított munkába, melyek „valóban rendkívüli zajhatást eredményeztek.”

A lakossági panaszokkal kapcsolatban az Ormosszén Zrt. vezérigazgatója, Huszti Béla az Átlátszó érdeklődődére elmondta: folyamatosan végeznek zajmérést és a szálló por mennyiségét is kontrollálják, száraz időszakban locsolással csökkentik a kiporzást.

Ezek az intézkedések véleménye szerint elegendőek ahhoz, hogy a bányászat hatásait mérsékeljék, és jóval az előírások szerinti határértékek alatt maradjanak.

Huszti hozzátette, hogy mind a lakossággal, mind az önkormányzattal jó volt az együttműködés az elmúlt húsz évben, egy család ismert, akik többször is vásárlásra kínálták a lakásukat, a megjelölt ár azonban folyamatosan nőtt, ami meglátása szerint azt mutatja, hogy „a házak nem értéktelenednek, hanem intenzíven nő az értékük.”

Az Opten adatai alapján jövedelmező volt a vállalkozás az elmúlt években: a főtevékenysége szerint barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek 2021-ben 679 millió forint volt a nettó árbevétele, adózott eredménye meghaladta a 61 milliót. Osztalékot a pénzügyi beszámolójuk szerint nem vettek ki. Egy évvel korábban nettó árbevételük meghaladta a 700 milliót, adózott eredményük (azaz a profit) azonban a 2021-esnél jóval alacsonyabb, mindössze 20,8 millió forint volt.

A borsodi szénmedence barnakőszén vagyonát kitermelő Ormosszén Zrt.-ről három éve a Fidesz-kormány szociális tüzelő programja kapcsán írtunk. A lakosság és több önkormányzat is panaszkodott a legszegényebbeknek kiosztott lignit minőségére, egy vizsgálat pedig rákkeltő anyagokat is talált a szénben.

Rossz minőségű szenet osztanak a szociális tüzelő program keretében, Leisztinger is profitál | atlatszo.hu

Már félmilliárd forint értékben vásárolnak barnakőszenet az önkormányzatok a kormány szociális tüzelő programja keretében, a tűzifa helyett szenet választók száma hat év alatt a triplájára nőtt. Pedig a lakosság, és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre, sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthat a legszegényebbeknek.

Szopkó Zita; Videó: Bodoky Bence

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. A cégadatokat az Opten Kft. szolgálatta. Címlapkép: A „Sajókaza IV.-szén és kavics” elnevezésű bánya vadnai bányaüzeme, a háttérben a településsel. (Fotó: Olvasói felvétel)

The post Megkeseríti a közelben lakók életét, rombolja a természetet az állami barnaszénbánya first appeared on atlatszo.hu.