Okos eszközök, kidfluenszerek, gyermekpornográfia – konferencia a gyermekek online jelenlétéről
Ma már óvodáskorú gyermekek állítanak elő saját tartalmat és tartják a kapcsolatot szintén kiskorú követőikkel, és ez nem mindig problémamentes.
Két nap alatt 40 szakembertől hallhattak előadásokat az érdeklődők a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által megrendezett, XIV. Média- és Internetkonferencián. A Magyar Telekom székházában tartott rendezvény szlogenje a „Tegyünk együtt egy jobb internetért!” volt. Az eseményen az Átlátszó is részt vett, összefoglaltuk a programot.
Ma már a kidfluenszerek világában élünk. Egy olyan világban, ahol óvodáskorú gyermekek állítanak elő saját tartalmat és tartják a kapcsolatot szintén kiskorú követőikkel. Habár ez a jelenség az újmédia világában is nagyon friss, számos országban, így hazánkban is egyre elterjedtebb. Bereczki Enikő generációkutató a XIV. Média- és Internetkonferencián beszélt erről a jelenségről. A konferencia az online világ aktualitásait dolgozta fel, középpontba helyezve a gyermekek online biztonságát. Az eseményen 40 szakember, köztük pszichológus, tartalomgyártó, etikus hekker, médiakutató, ügyész és kiberbiztonsági szakértő számolt be az internet és a kütyük hatásairól, előnyeiről-hátrányairól és veszélyeiről. A két napos rendezvénynek a Magyar Telekom székháza adott otthont, a rendezvény szlogenje a „Tegyünk együtt egy jobb internetért!” volt.
Sok a fiatal elkövető
Több előadás során szóba került a gyermekpornográfia. Dr. Szabó Judittól, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársától megtudhattuk, hogy 2021-ben a regisztrált elkövetők között 42,5 százalék volt a fiatalkorúak (azaz a 14-17 év közöttiek) aránya. A leggyakoribb eset, amikor a fiatalok megszerzik egymásról a pornográfnak minősülő felvételeket, és átküldik egymásnak. Dr. Balogh Anna ügyész arról számolt be, hogy
már az óvodás korúakról is készül pornográf felvétel.
A Covid járvány óta ráadásul egyre nagyobb arányban jelennek meg olyan ügyek, melyekben a fiatalok tudatosan, a dark webről töltenek le pornográf felvételeket. Az ügyész előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy tudáshiány van a sértetti és az elkövetői oldalon is, sokan például nem tudják, hogy a jogszabályok alapján ki számít gyermeknek vagy, hogy mi minősül gyermekpornográfiának, és mennyire súlyosan bünteti ezt a törvény.
Sok óvodás kap okos eszközt
A konferencián sok előadás érintette a fiatalok digitális eszközhasználatát. Különösen nagy figyelmet kapott az óvodás korosztály, hiszen a gyermekek egyre korábban találkoznak digitális eszközökkel.
Azoknál a gyermekeknél, akik 2 éves korukban vagy korábban használtak okos eszközt, figyelemzavar, magatartási problémák, hiperaktivitás és megkésett beszédfejlődés tapasztalható. A szakirodalom ezeket a gyermekeket néma generációnak hívja, a WHO pedig 2 éves kor alatt egyáltalán nem ajánlja a digitális eszközök használatát.
A kidfluenszerek világában élünk
Nem segít az online világ és a kütyük elkerülésében az sem, hogy az egyre fiatalabb internethasználó generációnak már saját influenszerei is vannak. A kidfluenszerek Magyarországon jellemzően sztárszülők gyermekei, de vannak köztük olyanok is, akik már óvodás korban elkezdtek tartalomgyártással foglalkozni. Berecki Enikő generációkutató ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy míg korábban a gyermeksztárokat komplett filmes apparátus és szakértő stáb vette körül, addig a mai kor kidfluenszerei magukra vannak hagyva, azonnali visszajelzéseket kapnak a követőiktől, akik
nem mindig kegyesek hozzájuk.
Mindez azért is aggasztó, mert ezeknek a gyermekeknek most fejlődik ki a személyisége, az identitása, éppen ezért fontos volna, hogy védett közeg vegye őket körül és pozitív visszajelzéseket kapjanak.
Hogyan segíthet a hatóság?
Az előadások során etikus hekker, kiberbiztonsági szakértő és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai beszéltek arról, hogy hogyan lehet azonosítani az anonim online zaklatókat, és milyen kihívásokat támaszt az online világ a hatóságok elé. Az előadások során szó esett a grooming jelenségről, valamint a blackmail zsarolásról is, mely egyre gyakoribb.
A szakemberek azt javasolták, hogy ha bajba kerülünk az online világban (például zsaroló leveleket kapunk), ne papíralapú feljelentéssel forduljunk a hatóságokhoz, mert a nyomozást csak digitális lábnyom alapján lehet elindítani. Sokkal többet segítünk a hatóság embereinek, ha rendelkezésre bocsátjuk az elkövető IP címét vagy egyéb digitális adatát.
A konferencián egy előadás és egy kerekasztal-beszélgetés során a gyermekek, fiatalok online pénzügyi tudatosságáról is szó esett. Figura Magdolna mentortanár kiemelte, hogy a közoktatásban nincs önálló, pénzügyekkel foglalkozó tantárgy, annak ellenére, hogy nagy szükség lenne rá. Egyéb tantárgyakba beépített pénzügyi tananyagok ugyan vannak, de ahhoz, hogy ezek eljussanak a diákokhoz, elhivatott pedagógusok kellenek. Ezen a ponton azonban a közönség soraiból felmerült az a kérdés, hogyan beszélhetne egy pedagógus
hitelesen a pénzügyi tudatosságról,
miközben ő maga is a saját fizetésemeléséért és egzisztenciális biztonságáért küzd.
A felsorolt előadásokon túl számos más érdekes témával is megismerhettek a jelenlévők: a deepfake jelenségtől kezdve a mesterséges intelligencián át egészen a közösségi média platformokig sok hasznos tudnivaló elhangzott. Az eseményről videó-felvétel készült, mely visszanézhető a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Youtube csatornáján.
Szabó-Gödri Rita
Kiemelt kép: a konferencia egyik pillanata. Fotó: Szabó-Gödri Rita