Sok oktató ingyen vagy a képesítésénél alacsonyabb munkakörben dolgozik az egyetemeken
Az oktatók 4,6 százaléka, 868 fő dolgozik fizetés nélkül az egyetemeken. De a fizetés se sok: az 1.500 forintos órabért csak kevesen érik el.
A közelmúltban újra napirendre került az egyetemi oktatók siralmas fizetése. Több intézmény dolgozói követelnek béremelést, a kormány azonban egyelőre megegyezés helyett türelmet kér tőlük. Az alacsony kereset ugyanakkor nem az egyetlen probléma a felsőoktatásban. Sok oktató alacsonyabb munkakörben dolgozik a megérdemeltnél, így akár több havi fizetést bukhatnak. Emellett elterjedt jelenség az is, hogy az oktatók nem kapnak pénzt a tanításért. Infografikák az egyetemi oktatók helyzetéről.
Év elején a kormány célul tűzte ki, hogy a pedagógusok átlagbére 2024-ben elérje a diplomás átlagbér 71,8%-át. A közoktatásban dolgozók béremelése ugyanakkor egy másik problémára is felhívta a figyelmet: az egyetemi oktatók fizetése fényévekre van a diplomás átlagbértől, és nem látszik, hogy a közeljövőben javulna a helyzet.
A fizetés ráadásul csak a probléma egyik oldala. Közérdekű adatigénylésekkel kiderítettük, hogy majdnem minden második egyetemen előfordul, hogy díjazás nélkül, egyfajta „társadalmi szerepvállalásként” foglalkoztatnak oktatókat – ebben az összes oktató közel 5 százaléka érintett.
Emellett több mint 250-en vannak azok az oktatók, akiket annak ellenére sem léptetnek elő, hogy megfelelnének a felsőoktatási törvényben lefektetett kritériumoknak, így számításaink szerint több százezer forinttól esnek el évente.
Siralmasan keveset keresnek az egyetemi oktatók
Az egyetemi oktatók bére a közoktatatásban történt béremelés után vált aktuálissá, februártól ugyanis 140 ezer pedagógusnak átlagosan 32,2 százalékkal emelték a bérét.
Ám az egyetemi oktatók sincsenek sokkal jobb helyzetben: 2021-ben megírtuk, hogy mind a pályakezdő oktatók, mind pedig a több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve is a sereghajtók közé tartozunk Európában. Nálunk kevesebbet csak Bulgáriában keresnek a sok éve a pályán lévő egyetemi oktatók, de hasonlóan rosszul szerepel Románia és Szlovákia is.
Viszont az idei béremelés csak a közoktatásra vonatkozott, így jelentős különbségek alakultak ki az egyetemi dolgozók és a közoktatásban (általános és középiskolákban, gimnáziumokban) dolgozó pedagógusok fizetése között. Olyannyira, hogy előfordulhat akár az is, hogy egy egyetemről frissen kikerült pályakezdő pedagógus több pénzt visz haza, mint egy évek óta pályán levő egyetemi oktató.
A kép illusztráció. Forrás: unsplash.com
2018 óta nem nőtt az alapbér
Az egyetemi oktatók bére két részből áll: a 2018 óta változatlan összegű alapbért törvény szabályozza, s ezt egészítik ki az illetmények, amelyekről az egyetem saját hatáskörben dönt. Vagyis nem egységes az oktatók fizetése, még karonként is lehetnek eltérések az összegek között. Emellett bevezették a garantált bérminimumra való kiegészítését is a fizetéseknek.
A G7 egy 2021-es cikkében rávilágított: a folyamatosan emelkedő garantált bérminimum és havi bruttó átlagkereset mellett
az egyetemi oktatók alapjuttatása egyre inkább elértéktelenedik.
Az egyetemi oktatók munkatapasztalatuk alapján különböző fizetési kategóriákba esnek. Jelen esetben mindenhol az első fizetési kategóriát vizsgáltuk, kivéve a tanársegédeket, ahol ez a kategória a gyakornoki státusznak felelt meg.
A felsőoktatási bértábla alapján egyik munkakörben sem vihetnek haza túl sok pénzt:
az 1 500 forintos órabért csak az egyetemi docensek és egyetemi tanárok fizetése érte el,
a KSH által mért átlagkereset csak a habilitált (a PhD-fokozatot követő címet megszerző) egyetemi docenseknek jár.
A KSH adatai szerint az egyetemi, főiskolai oktatók bruttó átlagbére 2023-ban 823 615 forint volt, 5 évvel korábban, 2019-ben még közel 300 ezerrel kevesebb, alig 550 ezer forint.
Az adatokból ugyanakkor az látszik, hogy elsősorban csak az idősebb korosztály keres átlagosan bruttó 700 ezernél többet, a 30 év alattiak, vagyis a pályakezdők ennek a töredékét viszik csupán haza.
Nem minden egyetem adja ki a közérdekű adatokat
Az alacsony fizetés viszont csak a probléma egyik oldala: áprilisban adtunk be közérdekű adatigénylést a magyar egyetemeknek, amelyben az oktatói állományról kértünk részletes adatokat.
Nem minden egyetemnek sikerült megugrania a válaszadást: a Neumann János Egyetem először 15 nappal meghosszabbította az adatigénylés válaszadási határidejét, arra hivatkozva, hogy teljesítéséhez szükséges adatok „kigyűjtése hosszabb időt igényel”. Majd az egy hónap múlva küldött válaszuk mindössze annyit tartalmazott, hogy a honlapjukon hol találhatóak az adatok. A megadott helyen pedig mindössze egy 2024 májusi oktatói létszámstatisztika érhető el, vagyis a feltett négy kérdésből egyre sikerült válaszolniuk 30 nap alatt.
A Budapesti Metropolitan Egyetem arra hivatkozva nem adott választ kérdéseinkre, hogy az egyetem „nem állami alkalmazott tudományok egyeteme”. A Semmelweisen pedig hiába hívtuk fel a figyelmet több alkalommal a határidő leteltére (ami május 11. volt), mindössze annyit írtak, hogy „a válasz összeállítása folyamatban van”, majd szíves türelmünket kérték.
Így végül 32 magyar egyetem oktatóinak adatait tudtuk összesíteni.
Sokan a megérdemeltnél alacsonyabb munkakörben vannak
Az egyetemi oktatók előrelépésének feltételeit egyrészt a felsőoktatási törvény határozza meg. Eszerint a doktori fokozat megszerzése a feltétele annak, hogy valaki tanársegédből feljebb lépjen a ranglétrán. A törvény így fogalmaz: „ha a tanársegéd megfelel a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott feltételeknek, a doktori fokozat megszerzését követő három éven belül adjunktusi munkakörbe kell átsorolni.”
Docenssé megfelelő szakmai gyakorlat után válhat valaki, ezt követi az egyetemi tanári munkakör, amelynek feltétele, hogy az érintett rendelkezzen habilitációval (ezt sok helyen már az adjunktusoktól is elvárják), továbbá az adott tudomány vagy művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki „kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki”.
A felsőoktatási törvény mellett az egyetemek szervezeti és működési szabályzata is mérvadó, ami sok esetben szigorúbb követelményeket tartalmaz, mint a felsőoktatási törvény. Így fordulhat elő, hogy bár az oktatók a törvény értelmében feljebb léphetnének a ranglétrán, ez a gyakorlatban mégsem mindig történik meg.
A 32 egyetem közel 40 százalékában dolgozik olyan oktató, aki a felsőoktatási törvény szerint magasabb pozíciót kaphatna, mint amiben jelenleg van.
Az intézmények válaszai alapján
összesen 268 olyan oktató van, akit alacsonyabb munkakörben foglalkoztatnak, mint azt a képesítése indokolttá tenné.
Az is látható az adatokból, hogy a nagyobb egyetemeket jobban érinti a probléma. A tanársegédek (akik fizetés szempontjából amúgy is a ranglétra alján helyezkednek el) jóval nagyobb arányban ragadnak benne az alacsonyabb pozícióban. Az összes, alacsonyabb munkakörben foglalkoztatott oktató több mint fele, 62 százaléka olyan tanársegéd, aki már több mint 3 éve rendelkezik PhD-val, ám ennek ellenére még nem léptették elő adjunktusi munkakörbe.
Legtöbben a Debreceni Egyetemen vannak így, ott az összes tanársegéd 16 százaléka 3 évnél régebbi doktorival rendelkezik, de a Szegedi Tudományegyetemen is 14 százalékra tehető ez az arány. A 32-ből összesen 7 egyetem érintett. Adjunktusoknál ez az arány nagyjából feleekkora, öt százalék körül van, de összességében több egyetem érintett.
Két évvel ezelőtt még más számok voltak: akkor tíz egyetemen 177 oktatót találtunk, akik alacsonyabb munkakörben voltak foglalkoztatva, a lista elején az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem állt.
Akkor megírtuk, hogy miért probléma mindez: ha egy oktatót alacsonyabb munkakörben tartanak, mint amiben elhelyezkedhetne kompetenciája és a törvény szerint, annak anyagi vonatkozásai is vannak.
Egy tanársegédi pozícióban tartott oktató évente bruttó 664 ezer forinttal keres kevesebbet, mint ha előléptetnék adjunktussá – azaz olyan, mintha majdnem három hónapot ingyen dolgozna.
Egy habilitált adjunktus esetében még nagyobb a különbség: ha docenssé léptetnék elő, akkor 1,3 millióval kereshetne többet egy évben. Ez öt havi egyetemi adjunktusi bérnek felel meg.
A kép illusztráció. Forrás: unsplash.com
Ingyen munka, társadalmi szerepvállalásként
A közérdekű adatigénylésünkre adott válaszokból kiderül az is, hogy több felsőoktatási intézményben bevett gyakorlat, hogy a tanárokat díjazás nélkül, egyfajta „társadalmi szerepvállalásként” foglalkoztatják – vagyis úgy, hogy nem kapnak fizetést munkájukért.
A 32 egyetemből 15 intézmény foglalkoztat ingyen oktató tanárokat is, azaz
nagyjából minden második felsőoktatási intézményben találunk olyan oktatókat, akik nem kapnak pénzt a munkájukért.
Legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatnak önkéntes munkavégzést: az egyetem tájékoztatása szerint közel 500-an, ők félévente 1-2 órát tartanak.
Összességében az oktatók 4,6 százaléka, 868 fő dolgozik úgy a magyar egyetemeken, hogy nem kap fizetést a munkájáért.
Három éve, 2021 júliusában gyűjtöttünk hasonló adatokat először, akkor megírtuk, hogy a kérdésünkre válaszoló 28 egyetem 40 százaléka foglalkoztatott oktatókat díjazás nélkül. Akkor 403 ilyen oktatót találtunk, vagyis feleannyit, mint most.
Béremelést követelnek a dolgozók
A felsőoktatásban dolgozók 2022 elejéig kétszer kaptak 15 százalékos béremelést. Voltak olyan egyetemek, ahol további béremelésre is sor került.
Tavaly év elején az ELTE dolgozói nyílt levélben követelték az alapbérek emelését, akkor az egyetem intézményi minimálbért vezetett be. Idén újrakezdődtek a tiltakozások: az ELTE-hez csatlakozott a BME, a Zeneakadémia és a Képzőművészeti Egyetem is.
Háromezer dolgozó kérte nyílt levélben a garantált alapbérek azonnali 50 százalékos emelése mellett az inflációkövető garantált éves emelést, a doktori ösztöndíjak azonnali 100%-os emelését és a garantált bérminimumhoz igazítását. Így az öt állami kézben maradt egyetem közül négy követeli a bérrendezést:
A kormány a háborút és Brüsszelt okolja
A felsőoktatásban dolgozók bérezésével kapcsolatban viszonylag rövid idő alatt sokat változott a kormány narratívája. 2024 április közepén Zsigó Róbert kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár a parlamentben még arról beszélt, hogy az ELTE oktatóinak átlagos keresete 710 ezer forintra tehető, és a BME oktatóinak bére is hasonló. Többen ezután bérpapírjaikkal vonultak a minisztérium elé, hogy bebizonyítsák: sehogy sem jön ki az államtitkár által említett 710 ezres szám.
Később a kormány több alkalommal úgy fogalmazott: „mindenkinek a bérigénye jogos”, ám türelmet kérnek. Majd hozzátették: Brüsszel és a háború az oka annak, hogy nem tudják a szakszervezetek követeléseit teljesíteni.
A témával kapcsolatban kerestük a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetét, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz kérdéseinkre. A szakszervezet azonban korábban az Inforádiónak kifejtette: számításaik szerint
az azonnali 50 százalékos béremelés körülbelül 25 milliárd forintos tételt jelentene a költségvetésben.
Kerestük a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), hogy megkérdezzük: pontosan mikorra várható az egyetemi oktatók bérrendezése. Arról is megkérdeztük Hankó Balázst, a felsőoktatásért, szakképzésért és innovációért felelős államtitkárt, hogy mi a véleménye az általunk kapott adatokról a fizetés nélkül, valamint a megérdemeltnél alacsonyabb pozícióban foglalkoztatott oktatókról. Választ azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk kérdéseinkre.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára beszédet mond a felsőoktatási modellváltás témájában szervezett konferencián a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) 2023. szeptember 26-án. Forrás: MTI/Rosta Tibor.
Az alapítványi egyetemeken kisebb a baj
A Telex februári cikkében úgy fogalmazott: az alapítványi egyetemeken jellemzően jobban keresnek az oktatók, mint az állami intézményekben, de a lapnak beszámoló oktató elmondása alapján a vidéki alapítványi egyetemeknél is vannak problémák.
A G7 tavalyi cikkéből pedig kiderül: karonként is nagy szórás lehet a tanársegédek és adjunktusok fizetésében. Az adataik alapján az is látható, hogy jellemzően a nagyobb tanszékeken alacsonyabbak az átlagbérek.
Szopkó Zita – infografika: Szabó Krisztián
Címlapkép: pixabay.com
