Tűrni kell, és egyszer csak túlleszünk rajta: a legbrutálisabb órarendet kerestük

Őszintén mondom, soha egyetlen téma kapcsán sem kaptam még annyi olvasói levelet, mint most, amikor azt kértem, gyűjtsük össze a legbrutálisabb órarendeket.

Tanévnyitás alkalmából sorozatban gyűjtjük az oktatásban jelenleg tapasztalható anomáliákat (a tatarozásról szóló cikkünk itt olvasható, a tanárhiányról szóló pedig itt), a harmadik részben azt járjuk körül, mennyire túlterheltek a diákok.

Kaptunk leveleket állami, egyházi és alapítványi iskolákból, írt első osztályos tanuló szülője és 13. évfolyamra járó diák, láttunk órarendeket fővárosi elitgimnáziumból és vidéki kistelepülésről. Vagyis mindenhonnan, az oktatási rendszer minden szegletéből érkeztek beszámolók. Sokan érezték fontosnak, hogy jelezzék: valami nincs rendben.Hogy legyen mihez viszonyítanunk, idézném a Nemzeti alaptantervet (NAT), amely rögzíti a tanulók óraszámait. Emígy:

„8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több

a) hat tanítási óránál az első–negyedik évfolyamon,

b) (ez a pont hatályon kívül lett helyezve)

c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik és a nyelvi előkészítő évfolyamon,

d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon.”

Illetve:

„(3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – a (4)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel – egy tanítási héten legfeljebb

a) az első–harmadik évfolyamon huszonnégy,

b) a negyedik évfolyamon huszonöt,

c) az ötödik és a hatodik évfolyamon huszonnyolc,

d) a hetedik és a nyolcadik évfolyamon harminc,

e) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon harmincnégy óra lehet.”

Innen indulunk tehát a 2023/24-es tanévben is.A beérkező levelekből (amiket itt szeretnék megköszönni minden olvasónknak, ugyanis képtelen voltam válaszolni valamennyiüknek, pedig általában törekszem erre) kaotikus kép rajzolódik ki, ami a legtöbbször papíron összhangban van a NAT-ban lefektetett szabályokkal, de a tanulók érdekei helyett más szempontok (például a tanárhiány vagy a felszereltség hiánya) határozzák meg, hogyan is alakul egy-egy órarend.

Ha már a legbrutálisabb órarendeket kerestem, a beküldött példák alapján az én rendkívül szubjektív top 5-ös listám így néz ki:

1. 10. osztályos tanuló küldte Óbudáról: hétfő, nulladik óra, matematika. Én biztosan nem éltem volna túl, leveleztünk kicsit, mire kiderült, hogy tavaly a hétfői nulladik a német volt. Mondja valaki, hogy nincs fejlődés ebben az országban!
2. Kisvárosi általános iskolában 3. osztályos tanuló hétfői napja: 1. óra: irodalom, 2. óra: nyelvtan, 3. óra: matek, 4. órában ebédelés, 5. óra: tesi (ebéd után, nagyszerű ötlet!), 6. óra: rajz, 7. óra: technika, 8. óra: angol, 9. óra: tehetséggondozás. Ezután még jön a kötelező napközi.
3. 10. osztályos tanuló írta: „egy kifejezetten jó és neves budapesti gimiben hetente 3 nulladikom van a jelenlegi órarend szerint.” Állítása szerint szerencsés, mert az osztálytársai közt akad olyan is, akinek négy nulladikja van.
4. 11. osztályos gimnazista hétfői napja: 10 óra, ebből 3 testnevelés (ebből kettő a talányos tömegtestnevelés nevet viseli, de legalább a nap végén vannak), így összességében 7:30-tól 17 óráig van bent. Cserébe csütörtökön csak 4 órája van – mondjuk egy ebből is testnevelés, nehogy kijöjjön a formából.
5. 10 éves, negyedikes kisfiú: heti 30 órája van, kétszer 7 órás a napja.

Ahogy édesanyja is írta: „Egyenes út a túlterheltséghez, kiégéshez.”Nézzünk még néhány esetet, amik nem igazán vannak összhangban a NAT szabályaival:

• Egy budai gimnázium 10. osztályos tanulójának szülői beszámoló alapján hetente két alkalommal van 9. órája.
• Egy veszprémi gimnáziumban a 11. évfolyamon hetente csak egy alkalommal van az órarendben 9. óra is beírva, de az legalább állampolgári ismeretek, és a 8. órában is az van előtte.
• Két tannyelvű iskolában 1. osztályos tanuló: hétfő kivételével minden nap 7 órája van (ebből pénteken a hetedik etika!).
  

• Pest megyei település, általános iskola, 1. osztály: a tanulóknak két napon van 7, két napon 6, egy napon 5 órájuk.

És ez tényleg csak néhány példa a rengetegből. De lássuk a rendszerszintű problémákat.

Nincs órarend

Igen, még mindig. Szeptember közepe van.

„Mindig csak a másnapi órarendet kapják meg. De eddig még nem volt olyan nap, hogy délután az osztályfőnök ne üzent volna, hogy az 1 órakor kapott órarend is változik. Történelemórája még nem volt, mert nincs, aki tanítsa. Volt óra, amire 3 tanár is érkezett, mindegyik úgy tudta az órarend alapján, hogy neki lesz órája. Déltől másnap reggelig és még aznap délelőtt is módosul az órarend. Ilyen káoszt még nem tapasztaltam a tantárgyfelosztásban. Pedig nyugdíjas pedagógusként van némi rálátásom” – írta valaki a felhívásunkra. „Az évnyitót követően immár a negyedik órarendet kapjuk meg, az, amit az osztályfőnök lediktált az első szülőin, már köszönőviszonyban sincs azzal, ami épp most (ki tudja meddig?) érvényes” – írta valaki más.Egy budapesti technikumban tanuló diák azt írta: „most úgy van, hogy este 11-kor kapjuk a másnapit (mármint az órarendet – a szerk.), de volt már olyan, hogy másnap reggelre megváltoztatták, így hiányt kaptam.”

Alapítványi iskola 6. osztálya: „Végleges órarend nincs, csak ideiglenes, heti 29 órájuk van. Tesi papíron 5 van, ebből 2 nulladik órában, mert nincs elég terem – ez alól a nagy többség egyesületi igazolással felmentést kér. Énekóra egyelőre egyáltalán nincs, mert nincs tanár” – írta egy szülő, hozzátéve, pénteken a 3. és a 6. órában is angol van. „Fantasztikusan hasznosnak érzem, hogy a heti angolóra-szám fele eleve egy napra esik, de az sem dupla, hogy esetleg meg lehessen nézni egy rövid filmet vagy videót, és megbeszélni, hanem ketté van vágva két másikkal. Így az új anyag ismétlése a következő órára esélytelen, cserébe házi feladat sem adható az első óráról a következőre.”

Persze ha átmeneti egy órarend, akkor nem baj, ha bekerülnek olyan érdekességek, mint például egy győri egyházi gimnázium 11. osztályában: „azért van szerdán 8-9. órában kémiája, mert csütörtökön 1-2. órában egyszerre van biológia- és kémiafakt :), így szerdán az 1-2. órája üres. Azt azonban meg kell hagyni, hogy ez elvileg csak átmeneti órarend, amíg el nem készül a végleges – reméljük a legjobbakat.”

Van, csak éppen lyukas

Nem egyedi eset az sem, hogy az órarendekben hatalmas lyukak tátonganak, mert úgy sikerült óraadó tanárt találni egyes tantárgyakhoz, hogy csak késő délután érnek rá.

Kistarcsa, általános iskola, 7. osztály: „szeptember elseje óta esténként kapjuk a másnapi órarendet, az osztályfőnök írja ki az FB-csoportba, de voltak olyan napok is, amikor csak egy jegyzetfüzetet és tollat vittek a gyerekek, mert nem lehetett tudni, mi lesz az aznapi órarend. Eltelt röpke két két, és mit látok: a Krétában lett órarend, de érdekesre sikerült, komoly lyukak vannak benne, van, ahol két egymást követő óra is hiányzik…”

Vagy itt van egy 11. osztályos órarend, érdemes megnézni:

A levélíró azért hozzátette: „Ez volt az első verzió. Azóta minimálisat finomítottak rajta.”

Megvan az óraszám, de azért mégis

Persze be lehet tartani a kötelezően meghatározott óraszámokat, de az sem mindegy, miből mennyi órája lesz a gyereknek. Példa:

„A lányom 4.osztályos, két tannyelvű suliba jár... Pintér istenünk év elején megnyugtatott minket, hogy a gyerekek érdekében csökkentik az óraszámokat, és este 6-ig kell ügyeletet tartani, hogy a szülők dolgozhassanak. Na most az történt, hogy a fő tantárgyakból óraszámcsökkentést kaptunk, magyarból, matekból, angolból és környezetből is kevesebb óránk lett (persze a tananyag mennyisége nem változott). Hála az égnek, a mindennapi testnevelésünk megmaradt, és az etika is, mert ezek kiemelkedően fontosak ugyebár.”

Egy pécsi gimnázium 12. osztályos tanulója ezt írta:

„Az óráim száma nem olyan vészes, mint tavaly, ugyanis nincs tanár, aki megtartsa azokat. Tavaly 37 órám volt, idén csak 33, de szerencsére a fontos tantárgyakat (irodalom, matek, fizika fakultáció, angol) berakták az utolsó órákra. Ügyeltek arra is, hogy az egyetlen napomon, amikor lehetne lehetőségem korán hazajutni (csütörtök) beraktak egy matek faktot utólagosan, 2 lyukas órával.”

Olyan beszámolót is kaptunk egy szakképzési centrum 13. évfolyamából, amelyből kiderült, hogy kissé egyenlőtlenül sikerült elosztani az órákat az első és a második félév között: „Az első félév 30 (elég érdekesen elrendezett) órából, a második 44 órából fog állni. Egy osztálytársam ezt meglátva már ki is iratkozott.”

Tényleg brutális órarendek

Az alaphangot ezzel a rövid, ám érzékletes beszámolóval adnám meg:

„Szerdán 8 óra, a nulladik 7:10-kor, miközben törvény alapján 7:15-nél előbb iskolai tanóra NEM kezdődhetne. Mindez egy Székesfehérváron található általános iskola felső tagozatán.”Egyébként tényleg nem kezdődhet negyed 8 előtt tanítás, ahogy az egy EMMI-rendeletben rögzítve is van.

„A mi sulinkban (szakiskola értelmi fogyatékos tanulókkal) a 9. előkészítős osztályoknak heti 38 a kötelező óraszám. A 9. és 10. szakképzős évfolyamokon pedig heti 43-45! óra az elméleti tantárgyas heteken. Ez is úgy elosztva a külsős betanítós, óraadó tanárok miatt, hogy 5. órában kezdik a tanulást és 13-14. órában fejezik be késő délután, azaz napi 10 órájuk van. Mindez idegrendszersérült gyerekeknek! Lehet überelni ezt is?” – tette fel a költői kérdést egy olvasónk.

A túlterheltség szinte mindenhol megjelenik olvasóink beszámolója alapján.

„Másodikos gimnazista lányomnak heti 38 tanórája van, amihez ha még hozzáadjuk a napi 2-3 óra leckeírást és tanulást, azt kapjuk, hogy kb. 48-50 órát kell hetente a tanulással eltöltenie. Ez még munkaidőből is sok egy felnőtt számára, nem egy fejlődésben lévő tininek. Nem beszélve arról, hogy így alig marad idő sportra, szórakozásra (olvasás, találkozás a barátokkal) stb.” – foglalta össze a helyzetet egy olvasónk.

Budapest, III. kerület, állami fenntartású általános iskola, 7. osztály: egyelőre csak ideiglenes órarend van, jövő hétre – állítólag – lesz végleges változat. Szülői összegzés: „Jelenleg 34 óra + 1 angol tehetséggondozás, amivel 35 órája van a gyereknek. Viszont szeretne még 3 (történelem, földrajz, biológia) tehetséggondozásra járni, azzal már 38 órája lesz egy héten. Mivel idén kezdik a fizikát és a kémiát, már jelezte, ha nem érti az anyagot, akkor mindkét tárgyból felzárkóztatásra szeretni menni, ad hoc jelleggel, tehát ez nem rendszeres heti elfoglaltság lesz. Viszont ha tényleg nem érti az anyagot se fizikából, se kémiából, az adott héten akár 40 órája is lesz. Szerintem ez így elég durva.”

Az pedig külön megterhelő, hogy a kötelező óraszámok is rendkívül aránytalanul jelennek meg az órarendekben. Íme egy példa:

Ez egy nem tagozatos 7. osztályos órarend egy fővárosi általános iskolából. Így foglalta össze olvasónk a helyzetet:

„A heti óraszámmal alapvetően nincs gond (29+2), de felhívnám a figyelmet a hétfő és a szerda aránytalanságára. (Az okokat firtató kérdésre azt a választ kaptuk, hogy az órarend kialakításakor az elsődleges cél a tanárok kötelező óraszámának teljesítése volt, másra már nem tudtak odafigyelni. Alsóbb évfolyamokban a napköziben van olyan, hogy óránként váltják egymást a napköziztetők, hogy meglegyen mindenkinek az óraszáma.) A szerdához még: ha az ofő nem zavarta volna le az osztályt kollektíven ebédelni szerdán a 6. óra után, fél 3-kor ebédelnének...”Ez meg egy első osztályos órarend:

Cuki, mosolygós, aranyos – de gondoljunk bele abba, hogy milyen megterhelést jelenthet egy 6 éves gyereknek.

Tesi, tesi, tesi

És hát igen: a mindennapos testnevelés öröme. A megfáradó szellem mellett a testet élénkítő tanóra, amelyre mindenki a legnagyobb örömmel gondol. Ugye?

„Első osztályban az 5 napból 3 testneveléssel kezdődik. Tök könnyű motiválni a gyereket, hogy indulnunk a suliba. Ja, nem. Még nem mertem elmondani neki, hogy félévkor sem fog megváltozni ez.”Van, akinek a kezdet a tesi, van, akinek a nap végére marad:

„3. osztályos gyereknek egy héten kétszer van 8. órában testnevelés, egyszer 7. órában, miközben napi 5 órája van. 7. osztályos gyereknek egy héten kétszer 7. óra. Ami szép és jó, de 13:45-kor kezdődik, míg a 6. órának 13:30-kor van vége, tehát a gyereknek 15 perc alatt kell megebédelnie a teljes felső tagozattal együtt” – írta egy szülő.

Egy budai általános iskolában sem jobb a helyzet: másodikos fiú, minden 5. óra ebédelés, így négyszer van egy héten hatodik órája is. Ebből az egyik a testnevelés. „Ezt szóvá tette egy szülő, mire a tanító nénink mesélte, hogy a másik másodikos osztályban minden tesi (azaz minden nap) a 6. órában van, ugyanígy ebéd után. Hát, minden relatív.”

Jó dolog a kötelező tesi, csak vannak vele problémák. Például az, hogy „a feltételei a legjobb jóindulattal is alig állnak rendelkezésre az iskolában”. Olvasónk hozzátette azt is, hogy bár eredetileg a mindennapos testnevelés azt jelentené, hogy minden nap van óra, ezzel szemben „a mostani órarendben a testnevelésórák 2-2-1 órában kerültek összevonásra, így van a héten két nap, amikor egyáltalán nincs ilyen, de van kettő, amikor dupla tesi van. Az óraszám persze kijön, az eredeti szándék kicsit csorbul, de persze az már nem fontos” – összegzett.

Alább egy 11. osztályos diák keddi órarendje, amelyben a testnevelés és a földrajz-fakultáció valahogy egy helyre került:

Mint írta: „Igen, első óra 7:50-kor matematika, valamint igen, 8. órában egyszerre két helyen kellene lennem. Lehet tippelni, melyikre megyek (nem, nem a tesire ).”

Még bele is szakadnak

Az órarendek tehát túlzsúfoltak. De nem csak azok, az iskolatáskák sincsenek jobb helyzetben. Több szülő felhívta a figyelmünket arra, hogy a sok tanóra és a tankönyvek összevonása miatt elképesztő súlyokat kell cipelnie a gyereküknek. Egyikük így fogalmazott:

„Azon túl, hogy szinte az összes természettudományos tárgy be van zsúfolva egyetlen napra, a táskájuk olyan nehéz a rengeteg, ezekhez tartozó tankönyv, munkafüzet, füzet kombótól, hogy egy felnőtt férfinak is feladat lenne ezzel menni gyalog vagy kerékpárral az iskolába. Nyilván ezen felül beviszi a táncra elvárt külön felszerelést (lányoknak kell csak: váltócipő + egyforma szoknya), illetve az uzsonnás táskáját is – lévén nincs befizetve az iskolában, mert kb. minősíthetetlen az étel, amit eléjük tesznek.

Mondhatjuk, hogy az életre készítik fel őket...”Hasonlóan erősre sikerült tanítási napról írta egy másik szülő: „A természettudományosra sikerült napnak (van benne fizika, földrajz, biológia és kémia a testnevelés, angol- és rajzóra mellett) nem is ez a legnagyobb problémája. Hanem hogy a tankönyvek többsége ezen a napon 7-8 osztályos. Tehát a nyolcadikos tananyagot is cipelik, mert úgy gondolta valaki a minisztériumban hogy spóroljunk az ingyen tankönyvvel. Adjuk ki két osztály tananyagát egy könyvben. Remek. Miután a táska fullon van, és eléri a 15 kilót, a rajzdoboz már nem fér sehova... És akkor még a tornazsák. Szóval felmálházva a gyerek rendesen, bemegy nulladik órára, ami egyébként sem az SZMK-ban, sem a házirendben nem szerepel, ergo papíron nem is létezik.”

Hetedikes diák keddi napja: matek/angol/ biológia/fizika/ földrajz/ nyelvtan/rajz. Így, sorban, egymás után.„Megnézem azt a felnőttet, aki végig bír figyelemmel egy ilyen napot. Én tuti, hogy valahol a fizika elején feladnám. Az ötből 3 nap ilyen elosztású... És emellé hetedikben úgy kapták a könyveket, hogy 7-8. osztály egyben van. Ha ezt a napot nézzük, min. 6*2 db könyv-munkafüzet kombinációt kell venni (dupla év, dupla súly), plusz 6 nehezebb, vastagabb füzetet, mert ez a követelmény. A táskába alig fér be, a súlya 10 kg feletti. Az én gyermekem gyalog jár, és bár sportol, az első hét után mondta, hogy fáj a háta nap végén” – írta az anyuka.

Pozitív példák

Külön örültem neki, hogy néhányan akkor is írtak, ha nem volt problémájuk az órarenddel. Írt egy „elégedett anyuka”, aki jelezte, pont a leterheltség miatt váltottak, nagyobbik fiuk 5. osztályos, a kisebbik most kezdte az elsőt egy Waldorf-iskolában. Íme az ő órarendje:

Fővárosi elitgimnázium, 7. évfolyam: heti 30 óra. „Lyuk nincs, elmaradó óra nincs, mindenféle tanár van, és még talán szakkörök is lesznek (igaz, van alapítvány, ahová „illett” fizetni). Az is igaz, hogy az énektanár (ráadásul talán pályakezdő) 3 nap után eltűnt, de meg tudták oldani másik énektanárral a helyettesítést. Legnagyobb gond a tornaóra: belvárosi iskola, udvar nincs, a tornatermet meg még nem fejezték be (felújítás). Úgyhogy van, amikor »lépcsőznek« a folyosón. Csak túlélik...”

Nem állami iskolából is érkezett beszámoló, gimnázium, 2. osztály: „Minden nap 7 órájuk van. 14:50-kor fejeződik be a tanítás... Viszont órarend szeptember 5-én kézben (4-én kezdődött a tanítás), hiányzó tanár nincs. A témazárók időpontjait is megadják előre minden félévben, témakörrel együtt. Szóval tanulni kell keményen, azzal a különbséggel, hogy itt lehet is. Életünk legjobb döntése volt (és nagy szerencséje, hogy megtehettük), hogy már általános első osztálytól kezdve nem az állami oktatást választottuk. Együttérzek azokkal a gyerekekkel, szülőkkel és tanárokkal, akiknek a kamaszkoron kívüli nehézségek mellett még az oktatás ilyen mély bugyraival is meg kell küzdeniük.”Kaptunk egy kis nemzetközi kitekintést is, Csehországból küldött olvasónk órarendet, általános iskola, 3. osztályból:

Összességében tehát az alternatív iskolákban vagy éppen a nagynevű, úgynevezett elitiskolákban valamivel jobb a helyzet (bár ahogy láttuk, ott sem feltétlenül!), ahogy külföldről is találunk pozitív példákat.

De a többség számára ezek nem elérhető opciók. Nekik marad az állami, éppen összeomló oktatási rendszer, túlterhelt diákokkal, tanárhiánnyal, lerohadó épületekkel.

„Tűrni kell, és egyszer csak túlleszünk rajta” – írta Samesz, akinek az egyik napja így néz ki:

1. Történelem
2. Kémia
3. Matematika
4. Fizika
5. Testnevelés
6. Angol
7. Német

De az iskola valójában nem azért van, hogy tűrjék és túléljék a gyerekek. Elvileg legalábbis.

Tanévnyitás alkalmából indított sorozatunk következő részéhez olyan pedagógusok jelentkezését várjuk, akik már kézhez kapták a státusztörvény alapján készített új szerződésüket. Hogy érzik magukat? Mit gondolnak a szerződésben foglaltakról? Maradnak a pályán vagy elhagyják azt? A történeteiket a megirom@444.hu címre várjuk.

Címlapkép: Kiss Bence/444