Az Orbán-kormány inspirálta, de utóbb kényelmetlenné vált Trumpék 2025-ös terve
Az MCC, a Danube Inistitute és az Alapjogokért központ is megjelenik annak a projektnek a hátterében, ami az amerikai elnökválasztási kampány egyik fő témája lett.
Az amerikai elnökválasztási kampány egyik fő témája lett az a politikai projekt, amely megtervezésében a magyar kormányhoz is közel álló személyek is részt vettek, és több helyen is az Orbán-kormány hatalomkoncentrációját idézi. A közelmúltban kiszivárogtak a projekthez tartozó, belső használatra szánt oktatóvideók, ezeken több olyan személy is megjelenik, akik az Orbán-kormány háttérszervezeteivel is együtt dolgoztak.
„Semmit sem tudok a Projekt 2025-ről, fogalmam sincs, ki áll mögötte. Nem értek egyet néhány dologgal, amit mondanak, és néhány dolog, amit mondanak, teljesen nevetséges és abszurd” – ezekkel a szavakkal határolódott el júliusban Donald Trump republikánus elnökjelölt attól a programtól, amit több korábbi stábtagja és a Republikánus Párt több prominens háttérembere készített.
A Projekt 2025 Donald Trump újraválasztása esetén lépne életbe, célja az amerikai államigazgatás konzervatív szellemiségű átalakítása, és az állami intézmények feltöltése politikai alapon kiválogatott káderekkel.
A Projekt 2025-öt 2022-ben kezdte el kidolgozni a Heritage Foundation, az amerikai jobboldal egyik legfontosabb think-tankje, akkor még Trump személyes támogatásával. A Heritage Foundationnel tavaly az Átlátszó is foglalkozott, hiszen a nagy múltú think tank az elmúlt években fontos partnere lett a Fidesz amerikai hálózatépítésének is.
A Heritage Foundation együttműködik a magyar kormánypárt nyugati lobbiszervezetével, a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda által támogatott Batthyány Lajos Alapítvánnyal. A Heritage több, a Projekt 2025-ben is részt vevő munkatársa pedig más fideszes háttérszervezetekkel – a Mathias Corvinus Collegiummal és az Alapjogokért Központtal – is együtt dolgozott.
Az orbánizmus exportja
A New Republic cikkében olvashatunk róla, hogyan alakult át az eredetileg a reagani neokonzervatív elveket (a kormány hatalmának csökkentését, a keleti diktatúrákkal szembeni agresszív külpolitikát) hirdető Heritage Foundation szellemisége Trump színre lépése után. A folyamat Kevin Roberts 2021-es elnökké válásával tetőzött, aki nem titkoltan követendő példát látott a magyar kormány politikájában.
2022-ben a Heritage együttműködési megállapodást írt alá a Danube Institute-tal, amely valójában az állami finanszírozású Batthyány Alapítvány projektje.
2023 decemberében már a Heritage Foundation volt annak a nemzetközi konferenciának a házigazdája, ahol az Orbán-kormányhoz köthető szereplők (a portál értesülései szerint a washingtoni magyar nagykövetség és a Külügyi Intézet munkatársai) a meghívott amerikai kongresszusi képviselőknél próbálnak lobbizni annak érdekében, hogy azok szavazatukkal akadályozzák meg a Biden-adminisztráció Ukrajnának tervezett katonai segítségnyújtását.
Orbán Viktor Kevin Robertsszel, a Heritage Foundation elnökével 2022-ban, forrás: miniszterelnok.hu)
A Projekt 2025 nem valamiféle titkos terv. Szerzői egy több mint 900 oldalas kötetben és egy weboldalon is közzétették elképzeléseiket, ez azonban igazán nagy figyelmet csak a most folyó elnökválasztási kampányban kapott.
A Demokrata Párt szerint a projekt nyílt hadüzenet az amerikai demokráciának, célja a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása és állampolgári jogok – például az abortuszhoz és a fogamzásgátláshoz való hozzáférés – aláaknázása.
Része továbbá a programnak a szövetségi egészségügyi kiadások megvágása és a környezetvédelmi, fenntarthatósági programok leskálázása,
amennyire csak ez a kongresszusi törvényhozás nélkül, pusztán a kormány hatalmát kihasználva lehetséges. A terv több kritikusa rámutatott arra is, hogy a projektben felfedezhető az a recept, amellyel Magyarországon a Fidesz tett szert teljhatalomra, mint például a független intézmények, hatóságok politikai megszállása, a kormány hatalmát ellenőrizni képes független intézmények kiüresítése.
Kádereket a közigazgatásba
Augusztusban újra a figyelem középpontjába került a Projekt 2025, miután a ProPublica oknyomozó szervezet több órányi, belső használatra készült oktatóvideókat tett közzé. A videók alapján a Heritage Foundation olyan embereket toborozna és készítene fel, akik Trump győzelme esetén szeretnének politikai kinevezettként bekerülni az államigazgatásba – az elképzelés szerint olyan kulcsfontosságú, független szerveket kellene megtölteni a személyesen Trumphoz lojális emberekkel, mint az Igazságügyminisztérium vagy az FBI.
A videókban visszatérő elem a „karrierbürokraták”, azaz az új kormány által megörökölt, ciklusokon átívelő módon az államigazgatásban dolgozó közszolgák, akik nem politikai, hanem szakmai alapon kerültek be az államigazgatásba, valamint a politikai kinevezettek szembeállítása. Ebben visszaköszön a Trump-világ szereplőinek véleménye, miszerint a volt elnök sokszor azért nem tudta elképzeléseit végrehajtani, mert a karrier-közszolgák nem voltak vele hajlandók együttműködni – az Igazságügyi Minisztérium és az FBI pedig nyomozást is indított ellene még elnökként.
Az egyik oktatóvideón Katie Sullivan, aki Trump alatt az igazságügyi minisztérium ügyvezető főügyészhelyettese volt, arról beszél, hogy a politikai kinevezett középvezetők hogyan kerülhetik el, hogy a velük együtt dolgozó közszolgák akadályozzák a munkájukat. Sullivan hangsúlyozza, hogy
„nagyobb hatalmat kell adni a politikai munkatársaknak”, a karrierbürokratákat pedig amikor lehet, hagyják ki a meetingekből.
„Világossá kell tenni a hivatásos alkalmazottak számára, hogy a politikai kinevezettek a főnökök” – mondta.
A Heritage már korábban létrehozott egy úgynevezett „Elnöki Személyzeti Adatbázist”, ahova bárki jelentkezhet, aki politikai kinevezetti karrierre vágyik. A bekerüléshez a jelentkezőnek több ideológiai kérdésre is válaszolnia kell, például arra, hogy „nevezzen meg egy olyan élő közéleti személyiséget, akit nagyon csodál, és indokolja”, vagy hogy „egyetért-e azzal, hogy szükség van állami egészségügyre”.
Mi nyerjünk, ők veszítsenek
Spencer Chretien, a Projekt 2025 társigazgatója hasonló tanácsokat ad. Videójában azt mondja, „a hűség és az ideológia fontosabb, mint a szakmai tapasztalat” az állami alkalmazottak kiválasztásakor. Politikai kinevezett az lehet, akinek a céljai megegyeznek az elnökéivel – itt nincs szükség végzettségre, karriertapasztalatra, publikációkra. Több megszólaló egyenlőségjelet tesz a „baloldal” és a karrierbürokraták között – a Projekt 2025 értelmezésében nem létezik szakmaiság, csak ideológia és politikai táborok, és a cél, hogy az „ők” helyett „mi” kerüljünk a fontos pozíciókba.
Spencer Chretien (jobbra) az Alapjogokért Központ rendezvényén (forrás: Alapjogokért Központ)
Chretien egyike azoknak a szereplőknek, akik személyesen egyengették a Heritage magyarországi kapcsolatait. Májusban az Alapjogokért Központ beszédes nevű rendezvényen – „Mi nyerünk, ők veszítenek – Amerika választ” – látta vendégül a Heritage Foundation képviselőit, köztük Chretient is, aki a Projekt 2025-öt mutatta be.
Magyarországi kapcsolatok
A projektet korábban a másik magyar háttérszervezet, a Danube Institute rendezvényén is bemutatták, akkor a Heritage Foundationt Troup Hemenway, az alapítvány vezető tanácsadója és a 2025-ös projekt személyzeti elhelyezésért felelős társigazgatója képviselte.
Egy másik oktatóvideóban Roger Severino, a Trump-adminisztráció volt munkatársa a politikai kinevezettek törvényhozásban játszott szerepéről beszélt.
Severino legutóbb tavaly járt Magyarországon: a Mathias Corvinus Collegium beszámolója szerint a meghívásukra a Heritage teljes vezetősége Budapestre utazott egy oktatási témájú megbeszélésre,
köztük Severino és a Heritage elnöke, Kevin Roberts.
Az „Elnöki átmenetek és kinevezések” című videóban Ed Corrigan és Rick Dearborn beszélnek arról, hogy hogyan jelentkezhet valaki politikai kinevezésre az elnöki átmenet idején. Dearborn a Trump-kormányzat fehér házi kabinetfőnök-helyettese volt, Corrigan tagja volt Trump tranzíciós csapatának, jelenleg pedig a Konzervatív Partnerségi Intézet elnök-vezérigazgatója.
A Konzervatív Partnerségi Intézettel 2023 januárjában Washingtonban szervezett közös eseményt az Alapjogokért Központ. 2024 februárjában a Kulturális és Innovációs Minisztérium alá tartozó Liszt Intézet szervezett közös washingtoni eseményt a Konzervatív Partnerségi Intézettel. Ezen Ed Corrigan Orbán Balázzsal együtt mutatta be a fideszes politikus könyvét.
Trump elhatárolódott, de a projekt készítője nem aggódik
Miután a támadások miatt Trump kampánya kénytelen volt távol tartani magát a programtól, a Heritage Foundation Projekt 2025-ért felelős igazgatója Trump elhatárolódása után lemondott. A projekt körüli viták ennek ellenére nem csitulnak, a Demokrata párt igyekszik a választás egyik központi témájává tenni az ügyet. Dolgukat könnyíti, hogy a projekt tervezői jórészt Trump korábbi stábtagjai, és hogy Trump alelnökjelöltje, J.D. Vance szintén közel áll a Projekt 2025 egyik ötletgazdájához, Kevin Robertshez. Roberts Vance-t egyszer egyenesen „a mozgalmunk egyik, vagy akár A vezetőjének” nevezte. Vance egy későbbi interjúban már azt mondta, csak személyes barátok Robertsszel, de neki semmi köze a Projekt 2025-höz.
A Trump-kampány számára tehát jelenleg inkább problémát, a Harris-kampány számára támadási felületet jelent a Projekt 2025, amit várhatóan tovább ütnek majd. A demokraták jelölőgyűlésén az egyik felszólaló egyenesen a kötet egy hatalmas másolatával jelent meg, amit a következő Trump-ciklus forgatókönyvének nevezett.
A Trump-kampány elhatárolódása azonban nem keserítette el a Projekt 2025 minden szerzőjét. A Centre for Climate Reporting augusztusban tett közzé egy rejtett kamerás felvételt, amin egy volt Trump-stábtag és a Projekt 2025 egyik társszerzője, Russel Vought szerepelnek. Vought azt mondta, „nem aggódik” amiatt, hogy Trump elhatárolódik a Project 2025-től, szerinte az exelnök „áldását adta” a projektre, és „nagyon támogatja, amit csinálunk”.
Zubor Zalán
Címlapkép: Átlátszó montázs
