Beszállnának az akkuhulladék-bizniszbe a vörösiszap-kezelésben érintett, Mészároshoz köthető cégek
A Tatabányán és Oroszlányban működő vállalatok évi több ezer tonna veszélyes akkuhulladékot kezelnének.
Akkumulátor-hulladékkal is foglalkoznának azok a cégek, melyek a vörösiszap-katasztrófa hulladékának kezelésében is részt vesznek. A Gallavit Kft. Tatabányán, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. pedig Oroszlányban akar akkugyárakból származó veszélyes hulladékot kezelni. Mindkét vállalat annak az Envirotis Holding Zrt.-nek a tagja, amely felett 2020-ban a Mészáros-csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerzett egyedüli irányítást.
Tatabányán és Oroszlányban akkuhulladékok kezelésével bővítené tevékenységét két, veszélyes hulladékkal foglalkozó cég. A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal honlapján szeptember 30-án megjelent hirdetmények szerint a Gallavit Kft. és a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. kért erre engedélyt.
Nem verték nagydobra az új tevékenységet
Az engedélyezési eljárás megindítását tartalmazó két hirdetményben ugyanaz a szöveg olvasható. Eszerint a tatabányai székhelyű Gallavit Kft. és az oroszlányi Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. „hulladékhasznosítási tevékenységét egy új hulladékkezelési technológia telepítésével tervezi kiegészíteni, ami lehetővé teszi akkumulátor gyártásból származó különböző veszélyes hulladékok előkezelését.”
Az eljárásokhoz 21 napig lehetett észrevételt tenni. A lényeget tartalmazó információkhoz viszont csak azok jutottak hozzá, akik a hirdetmények szövegéből kimásolták a dokumentációk linkjét, majd letöltötték a dokumentumokat – erre a procedúrára pedig vélhetően nem sokan vállalkoztak. Ráadásul a települések önkormányzata sem adott hírt az engedélyezési eljárásról, és nem tett közzé róla semmilyen információt.
„Fekete port” állítanának elő
A Gallavit Kft. számára készült felülvizsgálati dokumentum szerint a vállalat tatabányai telephelyén az alábbi új tevékenységeket végezné:
- Katódfólia, illetve elektrolitmentes akkumulátor cella feldolgozása darálással és szitálással, melynek eredménye a hasznosítható, ún. „black powder” NCM por –1400 tonna/év
- Katódiszap feldolgozás; vákuum szárítással oldószer (NMP) leválasztása, melynek eredményeként az oldószertartalmú víz veszélyes hulladék égetőbe, míg az NCM por termékként export értékesítésre kerül –100 tonna/év
- Anódfólia kohósításra alkalmassá tétel aprítással és bálázással –1000 tonna/év
- Akku-cella vizsgálat –200 tonna/év
A tevékenység során tehát a Gallavit Kft. rendkívül értékes „fekete port” (NCM port) állítana elő és értékesítene, melyből további eljárással az akkumulátorgyártás alapanyagait lehet kivonni.
A másik cég, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. pedig Oroszlányban végezne hasonló tevékenységet, kisebb kapacitással. Az engedélyezési dokumentáció – amit ugyanaz a EDiCon Kft. készített el, amely a Gallavit Kft.-ét is írta – szerint az oroszlányi telephelyen akkucella vizsgálat mellett anódfólia és anódiszap feldolgozására kerülne sor, a tervezett évi kapacitás 1350 tonna lenne. A feldolgozás során a hulladékból grafitot vonnak ki és értékesítenek.
Az engedélyezéshez készült tanulmányok szerint az új tevékenységekhez nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra,
mivel az akkuhulladék kezelése mechanikai (fizikai) művelet, s a tevékenység kapacitása nem fogja elérni a napi 10 tonna küszöbértéket. A tanulmányokban a két cég meglévő légszennyezési adatait adják meg, az akkuhulladék-feldolgozás során kibocsátandó szennyező anyagokról nem közölnek adatokat.
Részlet a Gallavit Kft. hatástanulmányából
Mészároshoz köthető cégek szállnának be az akku-feldolgozásba
A Gallavit Kft. és a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. neve ismerős lehet korábbról. Ezek a cégek a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV Zrt.) alvállalkozóiként kapcsolódtak be a kolontári vörösiszap-katasztrófa kármentesítési munkálataiba – írtuk meg 2012-ben.
A TVK Zrt. által kezelt vörösiszap-tározók ügyével később is foglalkoztunk: a környezetvédelmi problémákról és a Greenpeace ezzel kapcsolatos vizsgálatairól 2020-ban több cikkben is beszámoltunk.
A vörösiszap szennyezőanyagaival is foglalkozó cégek 2013-tól az Envirotis Holding Zrt. tagvállalatai. Az ipari hulladékkezelő bizniszben meghatározó Envirotis Zrt. felett – amint azt hivatalosan bejelentették a Gazdasági Versenyhivatalnak – 2020 áprilisától a Mészáros-csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerzett egyedüli irányítást. A zrt. egyik leányvállalata, a Terra-Log Kft. 2021-ig összesen 50 milliárd értékben nyert el közbeszerzéseket, írtuk meg korábban.
Az Envirotis 2021-től indult jelentős gyarapodásnak. Abban az évben a nettó árbevétele a korábbi 5-700 millióról 4,2 milliárd forintra nőtt, 2022-ben 3,8 milliárd, tavaly pedig 3,1 milliárd forint volt. De a cégcsoport két fentebb említett vállalata sem panaszkodhat: a Gallavit Kft. a múlt évben 831 milliós árbevételt és 104 milliós nyereséget, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. pedig 1,4 milliárdos forgalom mellett 153 milliós profitot könyvelhetett el.
„Világos és átlátható folyamatok”
A holding környezetvédelmi és üzletfejlesztési igazgatója, Farkas Béla 2020-ban beszélt arról egy rádióműsorban, hogy a hazai akkumulátor-gyárakban keletkező hulladék megfelelő kezelése egyelőre nem megoldott. Elmondta azt is, hogy egy hulladéksav-feldolgozási projekten dolgoznak, az e célra létrehozott tatabányai üzemük kapcsán viszont kiderült, hogy a feldolgozandó hulladék jelentős mennyisége miatt az üzem kapacitását háromszorosára kellene bővíteni.
A minap a Népszava is megszólaltatta a témában Farkas Bélát, valamint az Envirotis Zrt. vezérigazgatóját, Czeglédi Andort. A velük készített interjúban elmondják, hogy jelenleg
Magyarországon nincsenek olyan feldolgozók, amelyek képesek lennének a gyárakból érkező, várhatóan 100-130 ezer tonnányi akkuhulladék kezelésére.
A cégvezetők részletesen beszéltek azokról a lépésekről, melyeket az iparág hazai kiépítéséhez szükségesnek tartanak. Emellett hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy „az iparág világos és átlátható folyamatok mentén működjön és hajtson végre beruházásokat, amely lehetővé teszi a lakosság bizalmának a visszaállítását is.”
A beszélgetésben viszont nem említették az oroszlányi és a tatabányai telephelyen tervezett akkuhulladék-kezelést.
Szüneteltetik az eljárást, a legjobb megoldásokat keresik
Írásban kerestük meg a Gallavit Kft.-t, valamint a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft.-t, és az alábbi kérdésekre vártunk tőlük választ:
- Honnan, mely üzemekből érkezik a telephelyükre az akkumulátorhulladék?
- Hol értékesítik a feldolgozás során keletkező fekete port (NMC-port), illetve a grafitot?
- Milyen hulladék-kezelési technológiát kívánnak alkalmazni?
- Tervezik-e az új tevékenységről a lakosságot tájékoztatni?
A két cégnek küldött megkeresésre az Envirotis Zrt., a cégek anyavállalata küldött tájékoztatást, de nem minden kérdésünkre – pl. tájékoztatják-e a lakosságot – válaszoltak. Levelükben azt írták:
„Az Ön által hivatkozott leányvállalataink két telephelyén az »Egységes környezethasználati engedély módosítására vonatkozó kérelem« benyújtását követően, mindkét helyszínen
az eljárás szüneteltetését kértük annak érdekében, hogy a lehetséges hulladékkezelési, monitoring, illetve biztonságtechnikai megoldások közül a legjobbakat találják meg szakembereink,
és minden szükséges konkrétumra kimerítő szakmai választ adhassunk. Jelenleg az Ön által feltett kérdések az eljárásról és a feldolgozás során keletkező anyagokról (black powder-ről) nem relevánsak.”
A cég tevékenységével kapcsolatban azt is közölték, hogy „az Envirotis Zrt. több mint 40 éves hulladékfeldolgozói tapasztalattal rendelkezik. Jelenleg szakembereink azt vizsgálják, miként tudunk az akkumulátorhulladék-feldolgozás területén jelentkező kihívásokra hosszútávú, a lehető legjobb megoldásokkal választ adni.”
Bodnár Zsuzsa
Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: Czeglédi Andor, az Envirotis Zrt. vezérigazgatója (jobbra) átveszi az Ökoindustria Nagydíjat 2021-ben (fotó: Ökoindustria/Facebook)
